136051. lajstromszámú szabadalom • Szénből való kommutátor és csúszógyűrű

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ... - ' . \ SZABADALMI LEÍRÁS 136.051. SZÁM. 21 di 59-68. OSZTÁLY. — C—5672. ALAPSZÁM. i Szénből való kommutátor és csúszógyűrü C. Conradty cég, Nürnberg (Németország) A bejelentés napja: 1942. évi szeptember 26. Németországi elsőbbsége: 1941. évi szeptember 26. Ismeretesek mesterséges szénből való lamellákból álló kommutátorok. Ismeretes továbbá mesterséges szénnek, főleg szénkeféknek parafinnal vagy efféle viasz-, olaj- vagy zsírtartalmú szerrel való telítése. Kísérletek már rézkommutátoroknál is azt mutatták, hogy a futófelületeknek zsírral, parafinnal, vagy efféle, kollektor karbantartásra különböző néven elterjedt és használatos szerrel való felületi kezelése kedvezően hat a kommutálásra, súrlódásra, kopásra stb. Minthogy főleg rézlamellás fómkammutátoiroknál alig lehet szó telítésről, azaz a lamelláknak telítőszerrel való átitatásáról, hiszen csak a felületen marad meg egy zsíros réteg, amelyet bizonyos idő multán >meg kell újítani, a telítőszer hosszabb tartamú hatásossága érdekében a szénkeféket telítették. A telítés és hatása azonban' itt is fokozatosan csökken, mert az üzemi meleg a telítőszert részben fokozatosan elpárologtatja, nagyrészt pedig a keféknek a kollektoron élfoglalt helyzete szerint a telítőszer vagy a futófelület felé vándorol és a kefe kopásával együtt a megmaradandó keferészből eltűnik, vagy pedig a szén fejrésze felé vándorol és nem hat a futófelületen. Szénkollektoroknál egyes szénairyagok számára — amelyeket a gépjelleg és az üzem 'sajátságai határoznak meg — a telítésnek bizonyos körülmények között még nagyobb a jelentősége. Amenynyiben egyáltalán szó lehet szénkollektoroknál a komimutálás javításáról, tisztán villamos szempontokból, úgy ezt természetesen itt is elérjük. A hatás általános javítása azonban azon alapszik, hogy a szénkefék és szénlamellák telítése a surló dást javítja, csökkenti a kopást-és megköti a szénport. A por megkötése bizonyos körülmények között nem jelentéktelen tényező. Kitűnt továbbá, hagy szénkefés szénkollektoroknál, a felhasznált mesterséges szénanyag minéműsége, valamint az üzemi viszonyok szerint a kopás, szempontjából kritikus hőmérsékleti határok állapíthatók meg, amelyek kísérletek szerint telítéssel kiküszöbölhe>tők a gyakorlatban előforduló hőmérsékletek közéből. A remélt hatá® szempontjából kérdéses lenne, hogy célravezető-e az eddig ismert rézkollektorokhoz használt telítőmódszereket szénkollektoroknál is alkalmazni, mert ellentétben a rézkommutátorokkal, szénkollektoroknál a felületre felvitt te^lítőszert a szén azonnal beinná, úgyhogy ez a futófelületen nem lenne hatásos. Kanócós kenés, amelynél a telítőszert tartalmazó, vagy tartányokból felszívó kenőkanóc csúszik a kollektor felületén és amely a szénkefén át is vezethető, rézkollektoroknál egy módja a bizonyos mértékig egyenletes felületi kenésnek, szénkollektoroknál azonban, a szénanyag beivóképessége folytán szintén bizonytalan és főleg egyenlőtlenül ható módszer. A találmány úgy oldja meg a szénkommutátorok telítését, hogy a szénnek az eddigi telítési módnál, igen hátrányos likaesossága és felszívóképessége egyenesen előnyössé válik. Az új telítés műszakilag szabatos, kívánat szerint szabályozható. Ugyanis az eddig ismert célszerűtlen, többnyire kézzel eszközlendő és csak rövid ideig hatásos kezdetleges telítési mód helyébe új-telítő-. berendezés kerül. A találmány szerint a mesterséges szénből való szénkollektor yagy ilyen anyagú gyűrűkből álló csúszógyűrűtest belsejében egy vagy több tartány van, amelynek alakja a kommutátor vagy csúszógyűrűtest mindenkori szerkezetéhez igazodik és egészben vagy részben kihasználja a tulajdonképpeni Szerkezeti részekkel ki nem töltött tereket. Ha igen erős telítésre van szükség, vagyha az említett kritikus hőmérsékleti határt még el nem érő kismértékű üzemi melegedéseknhél súrlódási okokból, zaj tompítás céljából, vagy más megfontolásból előnyös, akkor folyékony telítőszert használunk. Az anyag -folyósságának megfelelően, egyben figyelembevéve az üzem közben e 'szerre ható röperőt, valamint a mindenkori likacsosságot, kerületi irányban kilépőnyílásokat alkalmazunk a telítés kívánt mérvének megfelelő számban és nagyságban. A telítőszer ezeken a nyílásokon át jut — akár további csatornákon, akár pedig közvetlenül — a szénlamellákba és egészen a futófelületig hatol A telítés egyenletessége érdekében