136048. lajstromszámú szabadalom • Sokszorosítógép, különösen irodai célokra

136.048 3 .félkorong alakú —72— toldat egyik szélére a 3. ábra szerinti helyzetben felfekszik, akkor a —37— karral a csuklós —31— rúd és a —&— keret a szo­rítóhengerrel együtt lenyomható és a papír meg­igazítható stb. Hogy ehhez a munkához mindkét kezünk szabadon rendelkezésre álljon, azaz, hogy ne kelljen egyik kezünkkel a —37— kart lenyomva tartanunk, a —38, 39— szögemelővel a —9— keret lefelé kitámasztva tartható; evégből a szögemelő­nek fogantyus —38— karját úgy forgatjuk el, hogy annak —39—• karja a 2. ábra szerinti helyzetet fog­lalja el. Amikor a sokszorosítanldó eredetit a vegy­papír alkotta sablonról a kőhengerre átvisszük, ak­kor a vegypapír, a kohenger elforgatása közben, meglehetősen nagy nyomással szorítandó a kőhen­gerre. Ennek foganatosítására a —37—kart—71—• ütközőcsapjával a —72— tolda^» —73— élére fek­tetjük és erősen lenyomjuk, amikoris a csuklós —31— rúd a —9— kerettel és a szorítóhengerrel együtt felemelkedik és a szorítóhenger a —11— rúgó húzóereje által a kifejtettnél nagyobb nyo­mással szorul a kőhengerre. A fentemlített szerke­zettel tehát a szorítóhengert a kőhengerre szorító nyomás önkényesen változtatható, anélkül, hogy eh­hez a rúgófeszültséget változtatni kellene, és a rúgó által kifejtettnek többszörösére is fokozható,' anél­kül, hogy «hhez a rugót erős megfeszítésével meg nem engedhető mértékben kellene igénybeveiSni. Az egymásrahelyezett nyomtatandó papírlapok al­kotta —b—• papírhalmazt (1—3. ábra) a sokszo­rosítás során a mechanikai —41— táplálóasztal, a kész sokszorosított példányokat pedig aj —40— gyüjtőtartály vagy doboz veszi fel. A sokszorosítás megkezdése előtt az eredetit hordozó vegypapír al­kotta sablont kéaias^talról toljuk a gépibe; ezt megelőzőleg a mechanikai —41—. táplálóasztal ki­iktatandó. Evégből ez az asztal —42—. csapok kö­rül lefelé billenthető és az 1. ábra -szerinti munka­helyzetben oldhatóan' van kitámasztva, még pedig a —41— asztallal —44-nél csuklósan összekötött __43— rúddal, melynek szabad vége a gépet hordó —3—asztal egyik szélébe kapaszkodik. Az eredeti­nek, ill. újabb eredetinek a kőre való felviteléhez a —43— rudat felcsapjuk, a*—41— asztalt le­eresztjük, helyébe a rajzon fel nem tüntetett kézi­asztalt teszünk, melynek végét a —2— oldalfalak, ill. azokon megerősített, a rajzon fel nem tüntetett vezetékek, tartják. Erről a kéziasztalról toljuk a sablont az —1, 8— hengerek közé, id'e nem oly mélyre, hogy azt a -—12— henger megfoghassa. A kőhengernek a festékezőszerkezét felesappantott helyzetében végzett körülhajtása után a szorítóhen­gert' kiiktatjuk és a sablont a kőhengerről, ennek forgatása közben lehúzzuk. A —b— papírhalmazról, melynek helyzetét a —68— ütközőléc (1. ábra) határolja, az egyes pá­papírlapot —55—. görgők adogatják, melyeket az —56— tengely hord (6. ábra). Az utóbbit.az —57— hüvely veszi körül, melyet az —58— keret tart. Ez a keret az —59— tengellyel van forgathatóan összekötve, melyhez a —60— csap körül (3. ábra) forgatható, kétkarú, —61, 62-^- emelő csatlakozik. Az utóbbi a csuklós —63— rúddal van összekötve, melyhez a —65— csap körül lengethető —.64— emelő csatlakozik; az utóbbi —66— görgőt hord, mely a kohenger —la— tengelyére felékelt —67— vefzérldjbütyökkel érintkezik- Ennek a bütyöknek hatása alatt az —55— továbbítógörgők ide-oda jár­nak és megszabott időközökben, megszabott^ löke­tekkel adogatnak egy-egy —a— papírlapot a gépbe. Ez a (mechanikai adogatószerkezet magában véve ismeretes, de a találmány szerint az eddigi, rend­szerint bordázott keménygumiból készült adogató­görgők helyett lágyabb anyagú, célszerűen gumi­szivacsból készült, görgőket használunk, melyek tet­szőleges, simafelületű papírlapot is magukkal; ra­gadnak és kis súlyúknál fogva is biztosítják azt, hogy az adogató szerkezet ne vigyen magával több lapot, hanem mindig csak egyet, és hogy a munka­asztalról az utolsó lapot is magával vigye. Világos, hogy a különböző eredetiekről való sok­szorosítások mindegyikének megkezdéséhez a kő­hengert mindig ugyanattól a kezdőponttól kiindulva -kell forgásiba hozni, vagyis a —6— kéziforgattyú­val az egyik sokszorosítás bef ejeztekor, a másiknak megkezdése előtt, ugyanabban a kezdőpontban kell megállnunk. Ennek biztosítására a kohenger —la— tengelyén megerősített, fentebb már említett —35— korong (2. ábra) egyik oldalán vájatos —69— üt­köző van megerősítve, mely a kohenger körülfor­gása, vagyis a —6— kéziforgattyúnak bizonyos számú körülforgatása után, vájatával a —6— for­gattyú —70— csapjára (6. ábra) ütközik és a forgattyút megakasztja. Ez a csap a —7— fo­gantyúval, rúgó ellenében, minden szükséges alka­lommal, tehát akár munka közben, akár az illető sokszorosítás befejeztével a —69— ütköző vájatá­ból kiemelhető és a munka folytatása, ill. újabb sokszorosítás megkezdése után a helyére vissza­engedhető. Ugyanezt motoros hajtás esetén magá­ban véve ismeretes szerkezetű mechanikai kikapcso­lással érhetjük el. A —41— adogatóasztalnak —54— áttörései van­nak (6. és 7. ábra), melyeken a —b— papírhal­mot kétoldalt tartó, függélyes —53— rudak nyúl­nak át. Ezek, alsó végükön, a —41— asztal alatt elhelyezett —52— léceken vannak megerősítve, me­lyeket a —45— keretből kinyúló, —49, 50— rudak hordanak. Az egyik —52— léc a papírlap széles­ségének ímegfelélő beállítás végett a —49—,—50— rudakon eltolható és az —50— rúdon az —51— szorítócsavarral rögzíthető. A —45— keret függé­lyes —47— csap körül, a hasítékos- —46— nyúl­ványnál fogva, elforgatható; a hasitokon az asztal­hoz erősített —4&— csavar jár át, melynek szorító-. csavaranyájával a —45— keret az elforgatott hely­zetben rögzíthető. E kialakítás lehetővé teszi, hogy az —53— rudak között elhelyezett —b— papír­halmaz továbbítandó lapjait az —1— kohenger ten­gelyvonalához képest változtatható szög alatt vezet­hessük; így a papírlapok az —1— kőhengerre eset­leg ferdén felvitt szövegsorok vonalára pontosan merőlegesen beállított helyzetben vezethetők a kő­henger és szorítóhenger közé. Tájékoztatásul megemlítem, hogy a rajzokon ábrá­zolt kivitelű, A 4 szabványméretű sokszorosítások készítésére való találmány szerinti sokszorosítógép súlya egy gyakorlati kivitel esetében 20—25 kg volt. A találmány természetesen nincsen fentiekben példaképen ismertetett gépre korlátozva, mert .a találmány szerinti gépek az alanti igénypontok ke­retein belül igen különböző kivitelekben készíthe­tők. A fentiekben ismertetett és a rajzon ábrázolt légszivattyús —22, 21, 25— festékkiszorítószerkezet például a gyakorlatban rendszerint el is hagyható,

Next

/
Oldalképek
Tartalom