136048. lajstromszámú szabadalom • Sokszorosítógép, különösen irodai célokra

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.048. SZÁM. 15. d 37-44. OSZTÁLY. — B—15867. ALAPSZÁM. Sokszorosítógép, különösen irodai célokra. Bory Ernő irógépnagykereskedő, Debrecen A bejelentés napja: 1943. április 15. ' A találmány irodai sokszorosítógép, azaz olyan tgép, mely szakmunkás: általi kezelést nem igényel, írógépéhez hasonló súlyú és nagyságú, és tetszőleges szövegeknek, rajzoknak és általában bárminemű síkbeli ábrázolatoknak egyszerű és az irodai követelményeknek megfelelő gyorsaságú sokszorosítására alkalmas, főleg az ilyen gépeknél szokásos nagyságú, azaz pl. szabványos A 4 (21X29,7 cm) vagy esetleg A 3 (29,7X42 cm) méretű sokszorosítások, illetve nyomatok előállítása esetén, bár a találmány szerinti gép ennél kisebb és valamivel "nagyobb nyomatok készítésére is alkalmas alkatú és méretezésű lehet. Az ilyen gépeknél tudvalevőleg elsősorban az egyszerű és könnyű kezelhetőség, kis térfogat, súly és olcsó ár a fontos, és a készítenldő sokszorosítások rendszerint nem túl nagy száma miatt az is fontos, hogy a sokszorosítandó eredetinek sokszorosítására alkalmas alakba való hozatala, azaz a sokszorosító sablon elkészítése, egyszerű és olcsó legyen. Az irodai sokszorosítógépek tehát az ipari (nyomdai) sokszorosítógépektől messzemenően különböznek, úgy alkatuk, minit a velük szemben támasztott követelmények tekintetében. Az eddigi irodai sokszorosítógépeknél tudvalevőleg, rendszerint az ismeretes viaszospapírból, ú. n. stencil-papírból, álló sablonnal végezték a sokszorosítást, még pedig régebben a stencilpapírt sík alakban használták, azaz sík alapon helyezték el. Az ilyen sokszorosító gépek egyrészt nehézkes kezelésük, másrészt kis teljesítményük, vagyis a meghatározott idő alatt elkészíthető sokszorosított példányok aránylag csekély száma miatt a gyakorlati követelményeknek nem feleltek meg, ugyanúgy, mint az úgynevezett hektografálógépek. Ezért körforgó azaz rotációs sokszorosító készülékekre tértek át, melyeknél a stencilt hengeralakban használták, azaz forgatható fémhenger palástfelületén helyezték el. Ezek, bár teljesítményük jóval nagyobb volt, még mindig nem tuldtak a gyakorlati követelményeknek teljesen megfelelni, mert magának a stencilpapírnak használata a gyakorlatban sok esetben súlyosan érezhető hátrányokkal járt. A kényes stencilpapír előkészítése gondos munkát, óvatos kezelést igényelt, maga a stencilpapír aránylag költséges volt és eléggé gyakran megesett, hogy a stencilpapíron az írógépek aránylag éles betűtesteivel készített sokszorosítandó szöveg egyes betűhelyei kiestek vagy eltorzultak, avagy a stencilpapír kisebb sérüléseket kapott; a festék a sokszorosítandó szöveget átvevő papírlapokra mindezeken a helyeken is átnyomódott és azokat beszennyezte. Más szóval így nem lehetett mindig kifogástalan, tiszta nyomatokat kapni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a tökéletes irodai sokszorosítás feladatát az eddigiektől elvileg eltérő úton, a stencil mellőzésével kell megoldani és ezért az alapjában véve könnyebb kezelésű, tisztább nyomatú kőnyomdai kőfelületekből indul ki. Az etádigi, sík alakban használt kövekkel dolgozó, nehézkes kőnyomdai gépek azonban irodai sokszorosításra, nem alkalmasak. Ezért a találmány szerint hengeralakú kőnyomdai (litográfiái) követ azaz forgó kőhengert használunk, ami nemcsak a fenti hátrányok kiküszöbölésével, hanem további fontos előnyökkel is jáir. így pl., míg az eddigi irodai sokszorosítógépeknél a sokszorosított példányok anyagául csak nedvszívó, azaz. meglehetősen durva, kevéssé enyvezett, siimítatlan felületű, könnyen szennyeződő papírlapokat lehetett használni s így a sokszorosításak már ez okból sem voltak eléggé tetszetősek, addig a találmány szerinti gépnél tetszőleges, tehát finomfogású papírlapok is felhasználhatók és a sima papírlapokon éles, tiszta tetszetős nyomatokat kapunk, melyek az alább ismertetendő okokból is, sohasem ragadnak a festéktől. A találmány szerinti gépnél a vele készítendő sokszorosítások méreteire való tekintettel, aránylag kis átmérőjű kőhengerrel is beérjük és ezt a gép többi részével, nevezetesen a szorítóhengerrel, festékező, vizező, papírvezető stb. szerkezetekkel együtt, ugyancsak az irodai célra való tekintettel, hordozható állványban helyezzük el. A találmány szerinti géphez használandó sokszorosító sablon elkészítése úgy történik, hogy a sokszorosítandó szöveget vagy más síkbeli alakzatot (képet vagy ábrát stb.) magában véve ismeretes litográfiái célokra használatos, vegytintával írjuk vagy vegyszalaggal gépeljük a rendszerint sárgaszínű vegypapírra, ú. n. tojáspapírra. Az így készült sablonról az eredeti szöveget a kőhengerre átnyomjuk és a továbbiakban ezt a kőnyomdai sokszorosításnál szokásos imódon festékezzük és vizezzük. A sokszorosított példányokhoz való papírlapo-