135984. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, melynél az elektronsugár egy vagy több, rekeszes üreges reznátoron halad át

IMTffi^X 7

'^^

rf

'%7^^^^^T^*/^^*

^T;," -W 1 "-m.s^T' "' -**%/''^s** *<"V Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.984. SZÁM. 21. g. 1-10 OSZTÁLY. - L-8783. ALAPSZÁM. Elektroncső, melynél az elektronsugár egy vagy töhbrekeszes üreges rezonátoron halad át. Licentia Patent-Verwaltüngs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin. • A bejelentés napja: 1942. május hó 12- { Németországi elsőbbsége: 1941 május hó 14. • Oly elektroncsövek alkalmazásával, melyeknél az elektronsugarat egy vagy több rekeszes üreges'rezonátoron vezetjük át, az ultrarövidhullámok létesítéséhez ismert egyéb eljárásokkal szemben annyiban érhetünk el jelentős előnyöket, hogy a csőben az elektronsugár Iétesülésének és a megsemmisülésének helyei a sugárzó energiának nagyfrekvenciásenergiává való átalakulásának helyétől térbelifég el varinak különítve. Effajta csöveknél tehát igen nagy erősségű elektronsugárakat használhatunk, mert egyrészt nagy katódákat alkalmazhatunk és másrészt -a cső nagyfrekvenciás'réázén^kívül elrendezett tetszőleges elektródákkal nagy melegmennyiségek vezethetők eí. • •• ..'••'. ' " " ' A találmány effajta elektroncső, melynél a nagy erősségű elektronsugarak alkalmazása folytán keletkező esetleges hátrányok kiküszöbölésére különleges eszközöket használunk. A találmány értelmében a katóda alakját az üreges rezonátorok rekeszeinek megfelelően alakítjuk ki éa oly elektronoptikai eszközöket alkanjazunk, melyek a katódát az üreges rezonátbrközépsíkjára képezik le. Nagy erősségű elektronsugarak alkalmazásának előfeltétele ugyanis, hogy az elektronsugár a modulátorként, illetőleg kivezető csatolásként működő üreges rezonátor rekeszeit gyakorlatilag ne érje, hogy a cső eme^ részeiben túl nagy hőveszteségek ne léphessenek fel. Az üreges rezonátor rekeszeinek felmelegedése következtében az üreges rezonátorok könnyen elhangolódnak. Az ütköző elektronok ezenkívül szekunderelektronokat váltanák ki, melyek az üreges rezonátor váítómezőjeben felgyorsulnak és ezzel csillapítást létesítenek. E hátrányokat a találmány szerinti elrendezéssel kiküszöböljük, és egyidejűleg azt az előnyt is elérjük, hogy az elektronok lehetőleg közvetlenül a rekeszek vezetői mellett röpülnek, úgyhogy az üjréges rezonátorokat jól gerjeszthetjük. A rajz ábrái részben vázlatosan a találmány kiviteli példáját szemléltetik. A klisztron rekeszeinek pl. az 1. ábrán szemlélgetett alakjuk lehet. Ezek gyürűalakú —1— rekeszek, melyek a szabad térbe nyúló —2— lamellákat hordoznak. Kitűnt, hogy ebben az esetben előnyös, ha a katódákat- sugárirányban elrendezett izzószálak .sorából készítjük, melyek párhuzamosan vagy egymásután kapcsolhatók. A katóda tehát például a 2. ábrán szemléltetett 3—10 izzószálakból állhat. A katódát elektronlencsék a két rekesszel határolt üreg közepébe képezik le, mégpedig akként, hogy a sugárirányú izzószálak képe a rekeszek lamellái között jelenik meg. Egyes esetekben célszeatnek bizonyult, ha a katódát egyes izzókatődák sorából készítjük, melyek, miként a 3. ábra mutatja, a nagy katódát körülfogó körön vannak elrendezve. Ennél a kiviteli példánál ja. 11-től 16-ig számozott izzószálak a nagy —17— katóda körül vannak elrendezve. A katódák előtt célszerűen megfelelő nyílásokkal ellátott —18— rekesz van. A klisztron üreges rezonátorainak rekeszeit ekkor célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy a 2. ábrán szemléltetett alaknak feleljenek meg. A —19— rekesze, ket az izzókatódáknak megfelelő számú —20-— lyukkal látjuk el. ' '' • A találmány szerinti rendszabályt •hemcsupán iztzókatódáknál, han'em közvetve fűtött katódáknál is alkalmazhatjuk. Ebben az esetben a közvetett fűtésű katódánál m oxidréteget az alátéten célszerűen az üreges rezonátorok rekeszeinek alakja, szerint osztjuk el. • Az 5. ábra találmány szerinti teljes elrendezést szemlélteti vázlatosan. A —24— rekesz mögött elrendezett —21, 22— és —23— katódákat a —25— elektronlencse a —26— üreges rezonátor'két —29— és -7-30— rekesze között a középen leképezi. Erről az első képről ä második —27— elektronlencse a —28— üreges rezonátor két —31— és —32— rekesze; között a középen a katóda második képét létesítheti. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncső, melynél az'elektronsugarat egy vagy több, rekeszes üreges rezonátoron vezetjük át, jellemezve a rekeszek alakjának megfelelően kialakított katódával és a katódát az üreges rezonátor középsíkjára leképező elektronoptikai eszközökkel. 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncső kiviteli «lakja, melyre jellemző, hogy a rekeszeket szabad térbe nyúló lemezkék alkotják és a katóda sugárirányban elrendezett, párhuzamosan vagy sorba kapcsolt izzószálak sorából áll. 3. Az 1. igénypont szerinti elektroncső kiviteli