135982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktériumtartalmú oltóanyag előállítására pillangós virágú növényekhez

Megjelent 1952. évi december hó l5-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.982. SZÁM. 45. 1. OSZTÁLY. - K--16656. ALAPSZÁM. Eljárás baktériumtartalmú oltóanyag előállítására pillangós virágú növényekhez. Dr. Knapp Ottó növénynemesítő intéző, Iregszemcse, Tolna vm. A bejelentés napja: 1943. szeptember 10. A pillangós virágú növények gumóbaktériumok, -Bacterium radicicola segítségével képesek a levegő szabad nitrogénjét •hasznosítani. Ezek az aerob baktériumok a földben tenyésznek. E baktériumok a pillangós virágú növények gyökerein szaparodnak és ott kisebb vagy nagyobb gumószerű képződményeket idéznek elő. Á gumóképződés befejezte és a baterioid alakba való átmenet után a baktóriumok megkezdik a levegő szabad nitrogénjének a megkötését. A baktériumok anyagcseretermfékek,1-ként nitrogénvegyületeket választanak le, melyeket a növény felvesz. • -A különböző fajtájú gumóbaktériumok ismeretesek, melyek mási-más pillangós virágú növényekkel működnek együtt. Előfordulhat, hogy valamely talajban valamely meghatározott és ott tenyésztendő, pillangós virágú növény fajlagos baktériuma nincs jelen. Ez az európai talajokban a szójababra majdnem mindig fennáll. Az e növényhez tartozó fajlagos baktériumfajta az európai talajokból rendszerint hiányzik. Nagyobb, hozam elérése és a talaj nitrogénben való elsaegényesedésének meggátlasa végett tehát a hiányzó baktériumfajtát a talajba az elvetendő mag beöltása útján kell bevinni. Ezt az oltást eddig akként foganatosították, hogy e pillangós virágú növény magvait a megfelelő bakté«riumnak mesterséges táptalajon, pl. agar-agaron. húmuszkivonatön tenyésztett tiszta tenyészetével fertőzték meg. Az ilyen mesterségesen tenyésztett bakériumok azonban a külső befolyásokkal szemben igen érzékenyek. E baktériumok a fény behatása folytán vagy a táptalaj és az ágy kiszáradása következtében gyakran elpusztulnak és hatástalanná válnak. Az oltás eredménye tehát gyakran negatív, különösen kedvezőtlen éghajlatú és időjárási viszonyok esetében. Javasolták már az oltáshoz oly por alkalmazását, melyet a pillangós virágú növények gyökerein levő szárított gumókból állítottak elő. Ezt az eljárást különösen a szójababnál javasolták. Ennél az eljárásnál azonban gyakran igen változó életképességű és fertőzőképességű oltóanyagot kaptak. Az oltóanyagok ezenkívül gyakran káros baktériumokat pl. rothadást okozó baktériumokat és penészgombj kat is tartalmaztak. Az ilyen oltóanyagköt akként állították elő, hogy - a szóját teljes érettség állapotában aratták. Utóérlelés végett a szója aratás után. még rendszerint mintegy 6—8 napig a földeken maradt és csupán ezután gyűjtötték össze. A gyökereket tehát ennél az eljárásnál a földből, megfelelő ekék segítségével, csupán ez idő múlva lehetett eltávolítani. Az oltóanyag előállításához használt gumókat a földből tehát csupán huzamosabb idő múlva, vagyis mintegy 8—10 nappal az aratás után és mintegy 14 nappal a szója élettani érettségének bekövetkezése után távolították el. Kitűnt, hogy az oltóanyag oltóképessége egyenetlen volt és a káros baktériumok által előidézett nem kívánt szennyezések gyakran hátrányosan befolyásolták, ha a szója gyökere a növény élettani érettségének bekövetkezte után még huzamosabb ideig a földben maradt. Ekkor ugyanis, különösen nedves időjárás esetében, a rothasztó baktériumok behatása alatt, a hatékony baktériumokat tartalmazó 'gumók nagyrésze szétesik, úgyhogy ezek már nem nyerhetők ki, míg másrészt a talajból káros baktériumok kerülnek ki és az oltóanyagot szenynyezik. A találmány értelmében a gyökereket a rajtuk lévő gumókkal a földből oly időpontban távolítjuk el, amikor a gumók még teljesen épek. A szóját az élettani érettség bekövetkezése után azonnal aratjuk és kis, szabályos Sorokban elrendezett kupacokba gyűjtjük. Közvetlenül, gyakorlatilag 1—2 ' nappal a szója aratása után a gyökereket a földből el kell távolítanunk. Száraz jdőjárás és száraz talaj esetében a gyökerek 3—4 napig is a földben maradhatnak anélkül, hogy ez káros következményekkel járna. A földből eltávolított gyökereket a levegőn felületesen szárítjuk és száraz oltóanyaggá dolgozzuk fel tovább. E feldolgozás abból áll, hogy a gumókat a gyökerektől pl. cséplőgép segítségével elkülönítjük, majd a földes részektől választjuk el, mégpedig Vagy különleges gépek, pl. Paddyasztal segítségével vagy akként, hogy a gumók és a föld keverékét vízbe öntjük, amikoris a, földes részek a fenékre leüllepedhek, míg a gumók a víz felületén úsznak. A felül úszó gumókat ekkor azon* nal mintegy 30 C° hőmérsékleten meg kell szárí. tanunk. E gumókat száraz állapotban száraz, szellős és hűvös helyen tároljuk.