135973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és térbeli mestermérő munkadarabok mérettartósságának vizsgálatára

-•» •?*?? vy^ 135.973 gezhető vizsgálati lehetőséget nyújtson, mely kiváltképen nagy tömegben előállított munkadarabok mérettartósságának kifogástalan és gyors vizsgálatára alkalmas. Ezt a munkadarabok befogadására berendezett vizsgáló berendezéseknél a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a munkadarabot annak felvételére kialakított készülékbe helyezzük, melynek falrészein a munkadarab képei vonalak vagy áttörések alakjában vannak elrendezve, melyekhez képest a munkadarabot ügy tartjuk, hogy a vizsgálatot végző a valódi munkadarab méreteknek a készülék falain levő képek szerinti kívánt alaktól való esetleges eltéréseit szemével megállapíthatja. A találmány értelmében továbbá az ilyen vizsgáló berendezés falrészei átlátszó anyagból, kiváKképeij átlátszó műanyagból, lehetnek melyekre a mintadarab képe felrajzolható, rávéshető vagy rálnaraiható. A találmány szerinti vizsgáló berendezésen továbbá oly vezetéseket és ütközőket alkalmazhatunk, hogy azok a munkadarabot a vizsgáló berendezésben el nem tolhatóan tartják és azt behelyezésnél és kivételnél úgy vezetik, hogy a mintadarab képét hordozó falakkal közvetlenül nem érintkezik. A félkészdarabok vizsgálatára való berendezés példakénti kivitelét a rajz kapcsán közelebbről ismertetjük. A 1. ábra mérettartósságára vizsgálandó —A— öntvény nézetét, a . 2. ábra az —A— test felvételére való mestermérő —B—, a . 3. ábra a mestermerő másik, —C— részét; a 4. ábra a j—B, C— mestermérő összeállítását szemlélteti a belehelyezett vizsgálandó —A— testtel; az 5. ábra a 4. ábra szerinti felrendezés középhosszmetszetét szemlélteti. Az 1. ábrán szemléltetett —A— öntvények tengelyirányú —1— furata van, mely az —A— test magasságának mintegy a felén hirtelen kitágul. Ezt az —1— furatot kell kiesztergálásisal készremunkálni. Az —A— testnek továbbá oldalsó —2— csonkja van, melyben furatot kell majd kialakítani. Végül az —A— testnek még —3—, —4—, —5—, —6— támbordái vannak, melyeket az —A— test tengelyével párhuzamosan, rögzítőcsavarok átvezetésére át kell fúrni. Áz —A— öntvény mérettartósságának vizsgálatára üreges mestermérőt használunk, melynek —B— (2. ábra) és —C— (3. ábra) részei vannak. A —B— résznek ^—11— merevítőbordákkal ellátott —10—fenéklapja, —12—, —13— oldalfala és négy, —14—, —15—, —16—, —17— csapja van. A —C résznek a —20— fedőlapja és a —22— köralakú tárcsája van, mely a fedőlap közepén lévő —21— állócsaporf van rögzítve. A tárcsa átmérője kisebb az —A— vizsgálandó test —1— furat* kiszélesített részének átmérőjénél. A fedőlapnak továbbá négy lyukasztott —24—, —25—, —26—, —27— ütköződarabja van, melyek, a —B— és —C— rész összeillesztésekor a —14—, —15—•, —16—, —17— c8apok~~felfekvőfelületeire fekszenek, mimellett ezeknek a csapoknak^—14a—, —15a—, —16a—., —17a,— vezetőcsapjai a —24—, —25—, —26—•, —27— ütköződarabok —24a—, —25a—, —26a—> —27a— lyukjaiba nyúlnak. A —B— részbe behelyezendő—A— vizsgálandó test beállítására még a —B— résiZ —10— fenéklapján rögzített köralakú —18— tárcsa van, melynek átmérője egyenlő az —A— test—1— furata szűkebb részének átmérőjével és mely az —A— testnek a mestermérő ^B— részébe való behelyezésekor ebbe a furatba hatol. A —10— fenéklapbn továbbá —19— vezetőnyúlványok vannak rög * zítve, melyek, Jcívülről az —A— testhez fekszenek és azt el nem tolhatóan szorosan, tartják. Á —B— rész. —10—, —12— és —13— falrészein, valamint — C—• rész —20— fedőlapján és —22— tárcsáján a kész munkadarab, jelen esetben az —A— öntvény körvonalait vagy megmunkálási középvonalait akként jelöltük meg, pl. akként rajzoltuk fel, vagy véstük be, hogy az —A— testnek a —B—, —C— alajcszerbe való behelyezése után a vizsgálandó darab körvonalainak a kész darab körvonalaitól való eltéréseit, melyek esetleg a magoknak az öntőmintába való pontatlan behelyezéséből keletkezhettek, a vizsgálatot végző könnyen észlelheti. így pl. a —10— fenéklap hordja a vizsgálandó—A— test —1— furata szűkebb részének —30— körvonalát, valamint a támbordák furatainak —31—, —32—, —33—, —34— körvonalait. A —12— falrész hordja á* —2— csonkban kialakítandó furat —35— körvonalát. Hasonló módon van" kialakítva a —20— fedőlapon az —1— furat kiszélesített részének valóságos —37^- körvonala és a támbordák —31—, —32—, —33—, —34— furatainak körvonalai és a —22— tárcsán az —1— furat szűkebb részének —36^— körvonala. Ilymódon könnyen megállapítható pl. az, hogy az —A— vizsgálandó testnek az —1— furat megmunkálása után megvan-e még a kellő falvastagsága, hogy a támbordák számára való, külön mestermérővel megállapítandó furatok középtengelyüktől nem »térnek-e meg nem engedett ' mértékben el, hogy a —2— nyúlvány az előírt helyen fekszik-e, stb. Ezek a meghatározások különösen egyszerű és megbízható módon végezhetők el akkor, ha a —B— és —C— részek — mint azt az ábrán, feltüntettük — átlátszó munkaanyagból készültek. Erre á célra különösen törhetetlen üveg vagy üvegtiszta cellon alkalmas. Hogy azok a falrészek, melyeken a készremunkált munkadarab körvonalai vannak felrajzolva, a vizsgálandó—A— testnek a —B— és —C— alakszerbe való behelyezésekor és ennek a testnek az alakszerből való kivételekor össze ne karcolódhassanak, e falrészeken —28—, —29— védőütközők vannak. Ezek az ütközők akként vannak kialakítva, hogy az —A—• test esetleg érdes felülete a falrészekkel seholsem érintkezhetik. fizabadcdmi igénypontok: • 1. Eljárás pl. öntött, kovácsolt vagy sajtolt félkészdarabok mérettartósságának vizsgálatára, melyeket utóbb pl. fúrással, esztergálással, marással mechanikailag készre munkálunk, melyre jellemző, hogy a munkadarabokat annak felvételéré kialakított készülékbe helyezzük, melynek falrészein a munkadarab képei vonalak vagy áttörések alakjában vannak elrendezve, melyekhez képest a munkadarabot úgy tartjuk, hogy a vizsgálatot végző a valódi munkadarab mértékeknek a készülék falain, levő képek szerinti kívánt alaktól való esetleges eltéréseit szemével megállapíthatja.