135949. lajstromszámú szabadalom • Készülék ágylepedők feszítésére és rögzítésére

Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Í35.949. SZÁM. 34. g. 1—21. OSZTÁLY. - C—5709. ALAPSZÁM. Készülék ágylepedők feszítésére és rögzítésére. Dr. Clodi Eduard orvos, Linz. A bejelentés napja: 1942. december 21. . Németországi elsőbbsége: 1941. december 20. Ágyazáskor az ágylepedőt rendszerint a matracra terítik ki, azután mind a négy széle mentén a matrac alá fektetik és a fekvő felületen a ráncokat kisimítással, illetőleg feszítéssel eltüntetik. A lepedő azonban még igen nyugodtan alvó személyek alatt is rövid idő múlva ráncolódik. Az ilyen ráncok különösen betegeknél, nevezetesen hosszabb ideig lázas betegeknél kellemetlenek és károsak is. A hánykolódó lázas beteg alatt a lepedő eltolódik és ráncokat alkot, amelyek a test érzékeny részeit feldörzsölik és a bőrfelületen sebeket okozhatnak. A lepedő kisimítása végett az ápoló személyzetnek a beteget az ágyból el kell távolítani és űjból megágyazni, ami különösen nehéz betegeknél körülményes és a kimerült beteg szempontjából hátrányos. Ismeretes olyan megoldás, amelynél a lepedő eltolódásának megakadályozása végett az ágy fejfelőli végén a matrac alatt lécet rendeznek el és azt ott, az egész lécet és az azon fekvő lepedőt átfogó rugalmas bádoggal rögzítik. Az is ismeretes, hogy a lepedőt a matrac és az ágy falai közé betolt rugal-* mas kapcsokkal szorítják az ágy falaihoz és ezzel a lepedő eltolódását megakadályozzák. A lepedőnek az ágy lábfelőli végétől a fej felőli vége felé való eltolódását oly eszköazeí. is megakadályozták már, amely lényegileg két egymással szemben elfordítható, egymással csuklópántokkal összekötött lécből van és a lécek közé fogják az ágy lábfelőli végén a lepedőt és a takarót és a léceket az ágy lábfelőli végén az abban lévő csavarokkal és csuklópántokkal a matractól elfordítva, a matrac alatt' rendezik el. Ezekkel a készülékekkel azonban a fenti nehézségek - nem küszöbölhetők ki. A találmány .szerinti lepedőfeszítő készülék lényegileg rugalmas kapcsokkal összetartott két rúdpárból van, amelyek profilos és egymásba illeszkedő felületei közé fogjuk a lepedő egymással szemben fekvő széléit, mimellett a rúdpárokat az azok felett fekvő matrac vagy pedig retesz rögzíti. Az ilyen készülék alkalmas arra, hogy a lepedő elmozdulását és ráncosodását meggátolja. A lepedő feszítése végett a lepedő egy része egy rúdpárra félcsavarható. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját_az 1—4. ábrákban tüntettük fel. Az 1. ábra a rúdpár távlati képe, a 2—4. ábrák a rúdpár különböző elhelyezéseit tüntettük fel. A két* rúd mindegyikének négyszögletű keresztmetszete van. Az előnyösen fából Jcészült rudak egyikén 1 hosszirányú 2 ék és a másik 4 rúdban a 2 éket befogadó 3 horony van. Ék és horony helyett azonban például mindkét rúdon fogazás vagy recézés is alkalmazható és a rudaknak négyszögletestől eltérő- keresztmetszetű is lehet. A 5 lepedőt széle' mentén az 1 és 4 rudak közé fektetjük, a rudakat egymáshoz szorítjuk, majd a lepedőt egyszer-kétszer a rúdpár köré • csavarjuk, majd a 6 -kapcsokat a legkülső réteg fölé toljuk. Ezek a kapcsok az 1 és 4 rudakat, valamint a rudak és a lepedő kölcsönös helyzetét rögzítik. A lepedő szembenfekvő másik szélét hasonló módon a 2. ábrában feltüntetett la és 4a rudak közé fogjuk és erre a rúdpárra az egész lepedőt felcsavarjuk. Ezután a lepedőt a két rúdpárral együtt harántirányban a 7 matracra helyezzük és az 1 és 4 rudakat a lepedő azokra csavart végével a matrac fejfelői vége alá toljuk. Az ábrákban 7 a matrac és S az ágy állványának egy része. A 9 fejtámla az 1 és 4 rudakból álló rúdpár kicsúszását meggátolja. Az 5 lepedőt a 2. ábrában szaggatott vonallal, ábrázoltuk. Az la és 4a rúdpárra felcsavart lepedőt a rúdpár forgatása közben arról a'7 matracra lefejtjük és az la, 4a rúdpárt á matrac lábfelőli vége alá fektetjük, miután előzetesen a lepedőt feszesre húztuk. A lepedő feszültsége a lepedő végének az la, 4a rúdpárra való felcsavarásával, illetőleg lecsavarásával befolyásolható. A lepedőnek a matracról lelógó oldalsó rész*eit nem kell a matrac alá gyűrni, mert a lepedőt a leírt rúdpárok feszített állapotban tartják. A fent leirt készülékkel kifeszített lepedő még igen nyugtalanul alvó személyek alatt sem tolódik el, mert a matrac alatt levő rudakat a matrac és az azokon fekvő személy súlya rögzíti. További előny, hogy a rudak szélessége megegyezik az ágy szélességével, ami a rudak eltolódásának lehetőségét csökkenti. A találmány különösen kórházakban alkalmazható előnyösen,, mert a készülék a beteg alatt a lepedőt «feszített állapotban tartja és az ápoló személyzet munkáját megkönnyíti. A készülék to-