135941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rádió adó- és vevőberendezésekben a halkulás szabályozására

s 135.941 A találmány nines a példában felvett szabályozó frekvenciák alkalmazására korlátozva. Ezek a frekvenciák a kisfrekvenciás átviteli tartomány fölött és alatt, Valamint, a példából kitűnő módon, ebben« a tartományban is fekhetnek. Ha a beszédfrekvenciák tartományának közepéből a szabályozó frekvenciák számára két keskeny sávot vágunk ki, úgy az a beszéd átvitelének jóságát nem zavarja. Általánosan érvényes megállapítás, hogy mindkét frekvenciának a hírközlés útján azonos átviteli tulajdonságokat teli találnia, mely feltétel a legjobb esetben ki van elégítve, ha az a kéií frekvenciaspektrumban oly közel fekszik egymáshoz, hogy azoknak a szürőeszközökkel való elkülönítése még éppen, lehetséges. Az amplitudóviszony különösen az utóbbi esetben kifogástalanul és szelektív halkulási jelenségektől függetlenül vihető át. Hogy a haikulast szabályozó folyamat minden légköri zavaró zörejtől, mint például "villamos kisülési jelenségektől független legyen, lényeges, hogy ' ezek a zavaró frekvenciák a szabályozás folyamatát ne befolyásolják. A sávszélességben eszközölhető megtakarításon kívül tehát e szempontból is előnyös, ha a szabályozó frekvenciák igen keskeny frekvenciasávon vihetők át. Ezeknek a nem billentyűzött és csak a kicsiny halkulási frekvenciákkal modulált szabályozó frekvenciák kiszűrésével a légköri zavarok a szabályozó jeltől hasonló módon tarthatók távol, mint a távíró vevőknél használatos ismert hangszelektálással. Ha viszont fázisban és frekvenciában modulált szabályozó jeleket alkalmazunk, akkor a szabályozás foganatosításához nemcsak sokkal nagyobb frekvenciasáv szükséges, hanem azok a légköri zavarok is, amelyek a nagyobb frekvenciatartományban a vevőbe jutnak, sokkal károsabb hatásúak és megakadályozzák oly szabályozó jelek alkalmazását, amelyek rádiójelek átviteli viszonyainak pontosan megfelelnek. Ehhez járul még, hogy frekvencia- és fázismodulálás csak rövid és ultrarövid hullámoknál alkalmazható a legelőnyösebben, míg ezzel szemben a találmány szerinti eljárás, tekintettel az igénybevett kicsiny • sávszélességre, minden frekvenciatartományban előnyösen használható. - • • " - • A kiviteli példában feltettük, hogy egymással két rádióadó- és vevőállomás tart fenn kétirányú forgalmat. A találmány azonban más esetekben is alkalmazható, például olyankor, amikor minden irányban, vagy csak kiváltságos irányban dolgozó hírszóró adását kell venni. Ilyen esetben á segédfrekvenciával modulált adó a kiváltságos körzetben alkalmazott ellenőrző vevővel dolgozhat, illetőleg ily ellenőrző vevő segítségével vehet. Az átviteli viszonyokat $ jellemző szabályozó tényezőt a_ vétel helyéről az adóhoz esetleg meglévő kábeleken vagy szabad vezetékeken is átvihetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás drótnélküli hírközlő berendezésekben a halkulás szabályozására, tehát az átvitel útján fellépő amplitudóingadozások kiegyenlítésére, melyre jellemző, hogy az adó közepes kimenő teljesítményét az adóval kétirányú összekötésben álló vevőberendezés vételi szintjétől való függőségben akként szabályozzuk, hogy a vevő kimenő feszültsége az adóban fellépő azonos modulációs bemenő amplitúdók mellett állandó marad. % 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja egymással kétirányú forgalomban álló rádió-adóvevő-berendezésekhez, melyre jellemző, hogy az egyik forgalmi irányban használt szabályozó tényezőt minden esetben a másik forgalmi irányon viszszük át. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az adó mezőerősségét abban a vételi tartományban, amelyben a kifogástalan vételt biztosítani kívánjuk, ellenőrző vevővel állandóan ellenőrizzük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a szabályozó ténye- % zőt a vevő kimenő körének szintjéből vezetjük le. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az adót az átviendő híreken kívül segédrezgéssel moduláljuk és a szabályozó tényezőt a' ségédrezgés vételi amplitúdójából vezetjük le. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy oly segédfrekvenciával dolgozunk, amely a hírközléshez használt frekvenciatartomány alatt vagy e tartományban fekszik. 7. A 2. vagy 5. igénypont szerinti eljárás foga-j natosítási módja, melyre jellemző, hogy az adót az ellentétes értelmű forgalmi irányhoz a vett rezgésekkel moduláljuk. 8. A 2. vagy 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az adót a közlendő híreken kívül két segédrezgéssel akként moduláljuk, hogy az egyik segédrezgás modulációs amplitúdója az egyik adón és a másik segédrezgés modulációs amplitúdója a másik adón állandó és a második segédrezgés modulációs amplitúdója a másik forgalmi úton uralkodó átviteli viszonyok mértéke. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy azok az amplitúdó viszonyok, amelyekkel a két segédrezgést az egyik forgalmi úton vesszük, a másik forgalmi út átviteli viszonyainak mértékét alkotják. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a két segédrezgést megváltoztató erősítő fokozat (34, illetőleg 36) legalább egyikének erősítő tényezőjét a szembenfekvő állomás adójára állandó amplitúdóval feivittt segédrezgés vételi amplitúdójától való függőségben úgy szabályozzuk, hogy e rezgés kimenő amplitúdója állandó és a másik segédrezgási kimenő-amplitúdójából a másik forgalmi irányhoz tartozó adó szabályozási tényezőjét állítjuk elő. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a 'Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda — 1563 — F. v.: Sumits. István