135894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás részarányos forgóáramnak kétfázisú áramból való előállítására

;, tékeik vannak. E két feltétel betartása végett két J egymástól függetlenül dolgozó szabályozóbérende­" zést' alkalmaztunk, melyek mind a "fázist, mind az .v . amplitúdót is szabályozzák. A fázist a fázisössze­' hasonlító PV kapcsolási berendezés . szabályozza, amelyben a fázisok Összehasonlításából a fázisok közti eltérésnek megfelelő áramot veszünk le és azt a fázist szabályozó PK kapcsolási berendezésbe „ vezetjük. Az amplitúdó szabályozása végett az amp­'•' litudókat összehasonlító AV -kapcsolási berendezést \ alkalmazunk, amelyben az amplitúdók közötti kü­r lönbségnek megfelelő tényezőt állítunk elő, mely .' tényezővel az amplitúdót befolyásoló AK tagot ve­• zéreljük. • £ A fázisokat és az amplitúdókat célszerűen az erő­•" sítő mögött hasonlítjuk össze. A szabályozó szer­veket azonban elegendően meredek szabályozási ka­il* rakterisztika elérése végett az, erősítők előtt ren­:••' dezzük el. A rajzban a szabályozó szerveket csak 'f az egyik feszültségágba iktattuk. Természetesen a '"' szabályozás mindkét feszültségágb.an is foganato­í sítható. Emellett eljárhatunk vagy úgy, hogy a \ szabályozást mindig csak abban a feszültségágban ,' foganatosítjuk amelyben az egyik vagy a másik •. irányban jelentkezik eltérés, vagy pedig a szabá­lyozást egyidejűleg mindkét feszültségágban egy­;' mással ellentétes értelemben foganatosítjuk, j Szabályozó szervekként alkalmazhatunk közvetve f fűtött és ellenállását a hőmérséklettel változtató 1 * szabályozó eszközöket, elektroncsöveket, egyenáram-' ., mai előmágnesezett vasmagos fojtótekercseket, mi-K mellett ezek a szabályozó eszközök vagy közvetle­• nül dolgoznak, úgyhogy, a szabályozási karakte­risztika statikus, használhatunk azonban közvetve • dolgozó szabályozó berendezéseket is, amelyek a \ szabályozó áramokat nullaértékre egyenlítik ki és ( amelyeknek asztatikus karakterisztikájuk van. < A 2. ábrában oly kapcsolási berendezés részle­, teit tüntettük fel, amely részarányos forgóáram előállítására alkalmas. Az 1. ábra szerinti kiviteli . példának megfelelően EG egyfázisú generátorban, ( előnyösen csőgenerátorban, egyfázisú áramot állí­, tunk elő. Ezt az egyfázisú áramot a felső feszült­• ségágakon az R2 és R 4 szabályozószerveken, vala­: mint a V2 erősítőn át Scott-féle kapcsolás Tr 3 1 transzformátorába veze.tjük. Az alsó feszültsége • ágban a feszültséget a fázist elforgató PD kapcso­lási berendezésen, az Rt és R 3 szabályozó szerveken, '' valamint a V1 erősítőn át a Scott-féle kapcsolás Tr, transzformátorába vezetjük. !• A fázist elforgató PD kapcsolási berendezés ra­ji-' szei a Dr fojtótekercs, mely a vezetékek egyikével r sorosan van kapcsolva és a fojtótekercs közepe, valamint a másik vezeték közé fektetett Cj kon­denzátor. Ez a kapcsolási berendezés az alsó ág feszültségének vektorát 90°-kal fordítja el. A felső és az alsó feszültségágban uralkodó feszültségek egy-egy V1 , illetőleg V 2 erősítőt vezérelnek. A transzf ormátorkapcsólásban, amely e kiviteli pél­'• dánál Scott-féle kapcsolás és a Tr3 , valamint Tr 4 transzformátorokból van,. önmagában ismert módon • forgóáramot állítunk elő és ezt a három Dr forgó­áramú vezetékre tápláljuk. Az erősítők mögött az alsó és felső feszültségág közé a fázist összehasonlító kapcsolási berendezést és az amplitúdót összahasonlító kapcsolási berende­zést iktattunk. Az amplitúdókat összehasonlító kap­csolási berendezésnek két Gl3 és Gl 4 egyenirányí­tója van, amelyek a két váltófeszültséget egyen­irányítják. Az így kapott feszültségeket C4 és C 5 kondenzátorokkal simítjuk. Az összehasonlításhoz használt két feszültséget W5 és W 6 ellenállásokba vezetjük, még pedig akként, hogy a feszültségek egymással saembe vannak kapcsolva. Az 1 és 2 pon­tokban tehát nem jelentkezik feszültség, ha a két egymással szembekapcsolt feszültség pontosan egy­forma nagyságú. Ha azonban a feszültségek egy­mástól eltérnek, akkor az 1 és 2 pontok között oly feszültség lép fel, melynek nagysága a két feszültség közti különbség nagyságának mértéke és amelynek polaritása a két feszültség közül a nagyobbik feszültséghez igazodik. Ezt a különbö­zeti feszültséget Glj, illetőleg Gl2 egyenirányítókon át R8 , illetőleg R 4 szabályozó szervekbe* vezetjük. Az egyenirányítóknak az a hatása van, hogy a fe­szültségnek az egyik értelemben való eltérésekor csak az egyik szabályozó szerv, a másik értelem­ben való eltérésekor csak a másik szabályozó szerv lép működésbe. Ezek a szabályozó szervek szabá­lyozható ellenállások és azokat a rajzban csak váz­latosan tüntettük fel. E szabályozó szervek előnyö­sen az erősítő bemenő csövének rácskörébe iktat­hatok, úgyhogy azok az erősítőt közvetlenül vezér­lik. A fázisokat összehasonlító kapcsolási berendezés gyűrűs modulátorként kialakított hídkapcsolás. Ebben a kapcsolásban a két Trt és Tr 2 transzfor­mátor szekuijder tekercsei a Gl7 , Gl 8 , Gl 9 és Gl l0 egyenirányítókon át egymással össze vannak kötve. A két Trj és Tr2 transzformátor szekunder oldalai­nak a 3 és a 4 helyeken középső csapolásai vannak. E kapcsolás sajátossága, hogy a 3 és a 4 pontokon csak tiszta váltófeszültség lép fel, ha a transzfor­mátorokon át egymással szembekapcsolt feszültsé­gek egymással szemben pontosan 90°-kal vannak eltolva. Ha ez a feltétel nincs teljesen kielégítve és a fáziseltolás mértéke 90°-nál nagyobb vagy ki­sebb, akkor a 3 és 4 pontokon a váltófeszültségen kívül egyenfeszültség is fellép, melynek nagysága és sarkítása a két feszültség közötti fáziseltérés nagyságától és irányától függ. Ezt az egyenáramú összetevőt a szabályozáshoz használjuk fel. A 3 és 4 pontokon átfolyó váltófeszültséget a C6 konden­zátoron át vezetjük le. Az egyenfeszültséget vi­szont a Gl5 és Gl 6 egyenirányítókon át az Rj és R2 fázisszabályozószervekbe vezetjük. Ezek a sza­bályozó szervek szabályozható ellenállások, amelyek hídkapcsolásokba vannak iktatva, és amelyek a szabályozó szerveken kívül két egyenlő nagyságú ellenállást és egy kondenzátort tartalmaznak. Az egyik hídkapcsolásban az ellenállásokat Wv W 2 , a másik hídkapcsolásban W3 és W 4 hivatkozási je­lekkel jelöltük. Az egyik hídkapcsolás'a C2 konden­zátort, a másik hídkapcsolás a C3 kondenzátort tar-' . talmazza. Mivel a Wx és W 2 ellenállások nem vál­toztathatóak és a C2 kondenzátor sem szabályozható, pusztán az Rj szabályozó szerv ellenállása változ­tatható, az 5 és a 6 pontok között uralkodó feszült­ség vektorának fázishelyzete állandó nagyságú és , azt pusztán az Rx szabályozó szerv ellenállásának beállítása határozza meg. Ugyanez vonatkozik a felső feszültségágba iktatott hídkapcsolásra is. Ezekkel a hídkapcsolásokkal állandó feszültség mel­lett a feszültség fázisa tág határok között változ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom