135889. lajstromszámú szabadalom • Elektródarendszer

•2 läb.ööy. A leírt eljárással nehézség nélkül állíthatók elő olyan elektródarendszerek, amelyekben az elektró­dák távolsága néhány századmilliméter. Ennek kü­lönös, jelentősége van ultrarövidhullámokkal dolgozó csöveknél, amelyekben általában igen kicsiny elek­tródatávolságokra van szükség. Az elektródáknak és az azokhoz tartozó alkatrészeknek a mindenkori cél­nak legjobban megfelelő alakot adunk. Az elektróda­rendszer tengelye irányában kiterjedő közbenső ta­got természetesen nem kell a példában feltüntetett módon hengeres alakkal készíteni, hanem az tet­szőleges más alakban is előállítható, lényeges azon­ban, hogy a hő okozta alakváltozások meghatáro­zott határokon belül maradjanak. A támaszték, ame­lyet legcélszerűbben tárcsaként alakítunk ki, a köz­benső taggal és az elektródával egy darabban ké­szülhet. A rendszer természetesen többrészű is le­het. A 3 közbenső tag készülhet fémből vagy szige­telőanyagból és több részből is előállítható. Hasonló módon az 5 cső készülhet fémből vagy szigetelő­anyagból, például kerámiai anyagból, vagy fémes és szigetelőanyagú részekből állítható össze. Az anya­gok kiválasztásánál oda kell törekednünk, hogy az egyes alkatrészek kedvezőtlen méretezése nélkül -biztosítsuk az elektródák közötti, az üzemi hőmér­sékleten kívánt távolságot és hogy a 4, valamint 5 alkatrészek nehézség nélkül legyenek egymással ösz­szeköthetők. Ez az összekötés különösen egyszerű módon készülhet, ha az 5 cső üvegből és a 4 tárcsa fémből vagy kerámiai anyagból van. Hogy az elek­tródák közötti köznek az edény üzemében való in­gadozását csökkentsük, célszerű, ha az elektróda­elrendezés bizonyos részeit, melyeknek kiterjedése, illetőleg összehúzódása az elektródák közötti távol­ságot befolyásolja, tehát például a 2. ábrabeli ki­vitelnél a 3 alkatrészt oly anyagból készítjük, mely­nek hőtágulási együtthatója magasabb hőmérsék­letek, különösen azonban az üzemi hőmérséklet kör­zetében kicsiny. Ennek a feltételnek például meg­felel az invár. Az 5,csövet egyidejűleg az edény falaként alakít­hatjuk ki. Ha az elektródákat tartalmazó teret az 5 csővel nem kell. »vákuumot tömítően lezárni, úgy ebben a csőben áttörések vagy kimetszések is al­kalmazhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Két elektródából álló elektródarendszer, melyre jellemző, hogy az elektródarendszer tengelyére ha­ránt irányban elrendezett elektródák közül legalább az egyik, előnyösen hengeres, hossztengelyével az elektródarendszer hossztengelye irányában elrende­' zett, adott esetben többrészű közbenső tag közvetí­tésével az elektródarendszer tengelyirányára haránt­irányban elrendezett, célszerűen tárcsaalakú, tá­masztékkal </an össsekötve és az elektródák közötti távolságot egyik végén az egyik elektróda támasz­tékával, illetőleg a másik elektródával vagy annak letek, különösen azonban az üzemi hőmérséklet kör­támasztékával, összehegesztett cső, előnyösen üveg­cső rögzítj és az egyes alkatrészek hossza ak­ként van megválasztva, hogy a cső üzemi hőmérsék­letén bekövetkezett hőtágulások mellett az elektró­dák egymástól az előírt távolságban vanak. 2. Az 1. igénypont szerinti elektródarendszer ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a két elektróda mindegyike körtárcsa és a két elektróda közül az egyik, amelynek á másikénál kisebb átmérője van, csőalakú közbenső tag közvetítésével a csővel ösz­szehegesztett egyetlen gyűrűs tárcsával van össze­kötve. 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti elek­tródarendszer előállítására, melyre jellemző, hogy a két elektródát beforrasztás közben közvetlenül egy­másra helyezzük, majd az egyik elektródát (2), il­letőleg a másik elektróda (1) támasztékát (4) a közbenső tagot alkotó csővel (5) összeforrasztjuk. 1 rajzlap-melléklettel Á kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. —1479 — F. v.: Sumiits István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom