135885. lajstromszámú szabadalom • Szekunder elektronsokszorozó berendezés

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.885. SZÁM. 21. g. 1—16. OSZTÁLY. - F-10.287. ALAPSZÁM. Szekunder elektronsokszorozó berendezés. „Fides" Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerb­lichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung Berlin, mint a Siemens & Halske A. G. Berlin, jogutóda A bejelentés napja: 1943 február 20. Németországi elsőbbsége: 1942 február 20. Ismeretesek olyan elektroncsövek, amelypkben az elektronáramot pozitív feszültségű vezérlőrács vezéreli és járulékos mágneses mező befolyásolja. Ilyen, megnetronnak nevezett elektroncsövek anód­árama a vezérlőfeszültség nagyon kis változásakor is nagymértékben változik. Hátránya e csöveknek, hogy pozitív feszültségű. vezérlőrács erős rácsára­mot okoz. A találmány annak felismerésén alap­szik hogy a mágnesesen befolyásolt elektronáram­mal működő elektroncsövek rácsáramát elviselhető mértékre lehet csökkenteni, ha. olyan elektroncsö­veket használunk, amelyekben ismételt elektronsok­szorozás megy végbe. Ez esetben ugyanis a munka; áram és evvel együtt az esetleg jelentkező rács­áram is nagyon kicsiny, mert az elektronsokszo­rozó jóságára nézve lényegileg csak a karakterisz­tika meredeksége és a munkaáram közötti arány mérvadó. A találmány szerint elektronsokszorozó elektron­áramát pozitív feszültségű vezérlőráccsal vezérel­jük és mágneses mezővel. befolyásoljuk, mimellett a vezérlőfeszültséget és a mágneses mezőt, úgy méretezzük, hogy a mágneses mezővel meggörbí­tett elektronpályák a katódához legközelebbi sok­szorozóelektródát, vagy egy megfelelő segédelektró­dát súrolva érintsenek. A találmányt a rajzon magyarázzuk részleteseb­ben. Az 1. ábra ismeretes magnetroncső elektró­dáinak elrendezését szemlélteti. A körszimmetrikus elektródarendszert 1 katóda, hengeres 2 vezérlőrács és hengeres 3 anóda alkotja. A katódából kilépő elektronok 4 pályái a rajz síkjára merőleges mág­neses mező hatása folytán görbék és szorosan az anődafelület mellett haladnak el. A 2 rácsfeszült­ségnek cseké'ly mértékű növelésekor az elektron­pályák görbülete kissé csökken s ennek folytán az elektronok ez esetben rácsapódnak az anódára. Ez a magyarázata annak, hogy a vezérlőfeszültség cse­kély változtatása is nagymértékben változtatja az anódáramot. A 2. és 3. ábra a találmány szerinti elektronsok­szorozó két kiviteli példája. A 2. ábra körszimmetrikus elektronrendszert szemléltet. Ezt 1 katóda, 2 vezérlőrács, 3 anóda és több ráesalakú 5 sokszorozoelektróda alkotja. A rajz síkjára merőleges mágneses mező és a 2 vezérlő­rács feszültsége akkora, hogy az 1 katódából ki­lépő elektronok súrolva érintsék a legbelső sokszo­rozóelektródát. A 4 kör egyik elek*tron pályáját ~i ábrázolja. Ilymódon elérhetjük, hogy a katódából kilépő elektronok a vezérlőfeszültségnek már na­gyon kismértékű növelésekor sem térnek vissza a katódához, hanem rácsapódnak a sokszorozóelektró­dara és abból másodlagos elektronokat váltanak ki. A külső sokszorozóelektródák még tovább erősítik az elektronáramot. A 3. ábra a találmány szerinti olyan elektron­sokszorozó vázlata, amelyben lemezalakú 6 sokszo­rozóelektródákkal megfelelő 7 ellenelektródák van- • -j nak szemközt. Az 1 katódából kiinduló elektrono- '" kat a rajz síkjára merőleges mágneses mező min- K dig a sorban következő 6 sokszorozóelektródara -irányítja és az elektronok ennélfogva a 4 pályá­kon • haladnak. A mágneses mezőnek és a 2 rács ve- -* zérlőfeszültségtének megfelelő méretezése folytán az 1 katódából kilépő elektronok pályája olyan gör­bületű, hogy az elektronok az 1 katódával szem­közti 7 ellenelektródát súrolva érintik s az elektro­nok ennélfogva a 2 vezérlőrács feszültségének cse- " kély változtatásakor vagy a 7 ellenelektródára, vagy a katóda melletti 6 sokszorozóelektródara -j csapódnak. Az egyik sokszorozóelektródától a má- J síkhoz, valamint az utolsótól a 3 anódához repülő '\ elektronok pályájának azonban olyannak kell len- ^ nie, hogy az elektronok ne csapódhassanak rá az ; ellenelektródára. Az elektronpályák kívánt kialakí- * tását egyszerű módon elérhetjük azzal, hogy a í katóda és a katódához legközelebbi sokszorozóelek- ",; tróda és ellenelektróda közötti feszültséget kisebbre szabjuk, mint a szomszédes sokszorozóelektródák közötti feszültséget. Az ábrázolt elrendezések esetében a vezérlőrács­nak pozitív feszültséget kell adni. A vezérlőrács , pozitív feszültsége okozta rácsáramok elektronsok- ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom