135875. lajstromszámú szabadalom • Villamos gázkisüléses cső, különösen túlfeszültségbiztositó
••) 136875. áramerősség mellett megy át, mint oly esetben, amikor az elektródák egészükben csak magas olvadáspontú lémből vannak. Ennek dacara a találmány szerinti megoldásnál, 5 az aluminiumelektródákkal szemben az elektródák hőszilardsága oly nagy, hogy lehetővé teszi mind az elektródáik uzemkozbeni hosszú ideig tartó megterhelését, mind pedig a cső gyártása közben nagy hőmér-10 sekketek alkalmazását. Meglepő módon kitűnt, hogy a cső forrasztásakor oly hőmérsékletekkei dolgozhatunk, amelyek mellett például alumíniumból készült elektróda már alakját változtatja. Ennek dacára a talál]t5 mány szerinti csőnek a fentemlített előnyös tulajdonságai vannak. Ez a körülmény valószínűen azzal függ össze, hogy az alumíniumnak az elektródára való íelfecskendezésekor az igen kicsiny folyékony alu-20 miniumrészecskék egyrészt az elektróda felületének egyenetlenségeibe hatolnak és azokat kitöltik, másrészt pedig ez aluminiumrészecskék az elektródát alkotó alapfémmel szoros kötésbe jutnak. További 25 előny, hogy a fecskendezéssel dolgozó eljárás igen vékony alumíniumrétegek előállítását teszi lehetővé, amelyek az elektróda felhevüléselkor, valamint lehűlésekor az alaptest alakváltozásait rugalmasan kö-30 vetik. Az aluminiumréteg tehát ily termikus igénybevételek mellett teljesen ép marad, ami lényeges előny a lemezeléssel előállított rétegekkel szemben, amelyek hasonló igénybevételek mellett az alaptestről leválnak 35 va gy esetleg az elektródatest elhúzódását okozzák. Az alumíniumot az elektródára előnyösen fecskendező pisztollyal, például villamos fecskendező pisztollyal visszük fel. Adott 40 esetben célszerű, ha az elektródát az aluminium felfecskendezése közben felhevítjük. A felvitt aluminiumréteg vastagsága például 1—100 mikron. Célszerű, ha az elektróda testét az aluminium felvitele előtt érdesít-45 jük. A rajzban a találmány oly példaként} kivitelét tüntettük fel, amely különösen túlfeszültségszigetelőként alkalmas. 1 rajzlap Á kiadásért felel az Állami Budapesti Szikra Nyomda NV, V., Honvéd-u. 10. Az ábrában, amely a csövet metszetben mutatja, (1) a kerámiai anyagból készült cső 50 fala, amelyet végein két keményforrasszal rögzített (2) és (3) sapka zár le. A forraszszal történő kötés létesítése végett a kerámiai anyagú (1) cső végeire fémbevonatot zsugorítunk. Az egyik sapka hordozza 55 a (4) elektródát, mely pálcaalakú és a második (5) elektróda belsejébe nyúlik. Az (5) elektróda hengeres test, amelyet a (3) sapka közvetítésével a kerámiai anyagú cső és a sapka közötti (6) karimán rögzí- 60 tettünk. A (4) és (5) elektródák közül legalábbis az egyiknek a fent leírt (7) aluminiumbevonata van, amely az elektróda hatásos felületét egészben vagy részben fedi. Kitűnt, hogy a hatás változatlan marad, 05 ha az elektróda felületének az alumíniumbevonat csak egy részét borítja. Ez a kivitel előnyös lehet, ha az elektródákat például előállítás közben nagymértékben fel kell hevíteni, mert ebben az esetben az aluminium 70 folyékonnyá is válhat anélkül, hogy az elektróda felületéről lefolynék. Egyébként is csak igen kis vastagságú aluminiumbevonatról van szó, úgyhogy az utóbbi veszély gyakorlatilag nem áll fenn. 75 Szabadalmi igjény/Hmtok : 1. Gázkisüléses cső, mely különösen túlfeszültségbiztosítóként alkalmas, melynek elektródái 900 C°-nál magasabb olvadáspontú anyagból vannak, melyre jellemző, so hogy legalább is az egyik lektróda felületének legalább is egyrészét felfecskendezett aluminiumbevonat borítja. 2. Az 1. igénypont szerinti gázkisüléses cső kivitelt alakja, melyre jellemző, hogy sr> vasból készült elektródáinak legalább egyikét, felületének legalább egyrészén, aluminium alkotta bevonat borítja és az edénynek, előnyösen csőalakú, fala kerámiai anyagból van, mimellett a 00 csövet a csőre forrasztott, az elektródákat hordozó, bádogból készült sapka zárja le. melléklettel. Lapkiadó NV. vezérigazgatója. Felelős nyomdavezető: Radnóti Károly
