135873. lajstromszámú szabadalom • Villamos készülékekhez, különösen kondenzátorokhoz és csévékhez való fémes tok

2 135873. dűlő szerszámmal -készíthető hegesztett kötést állítsunk elő, amely a ponthegesz­téssel ellentétben a hegesztett perem egész hossza mentén az egymásrafekvő részek 5 között tömítőkötést létesít, másrészt pedig előnye, hogy az eközben, úgy mint az ív­fényhegesztésnél keletkező meleg, a körül­zárt téren kívül fekvő tokrészben halmozó­dik fel és így nem befolyásolja közvetlenül 10 a tokba épített kapcsolóelemeket. A találmány néhány példakénti kiviteli alakját a rajzban metszetben tüntettük fel. Az 1. ábrában (a) kondenzátort tartal­mazó tok, mely például aluminiumból 15 készült. A tok belsejében van a tekercselt (b) kondenzátor. Az edény alakjában ké­szült (a) tokot (c) fedél zárja le. Az (a) tok és a (c) fedél közötti tömítőkötés a (d) és (e) felületek között van, amelyek a tokkal 20 körülzárt térből kinyúlnak. Hasonló módon zártuk el a 2., 3. és 4. ábrákban feltüntetett tokokat is, mimellett az egymásra felfekvő karimaalakú pereme­ket vagy gördülő hegesztőszerszám alkal­-5 mázasával vagy ívfényhegesztéssel kötöt­tük össze és ezzel a tok belsejét tömítetten zártuk le. A tok egymással összekötendő részeit célszerűen úgy alakítjuk ki, vagy golyvák­•>o kai vagy hornyokkal készítjük, hogy azok kölcsönös helyzete a hegesztés szempontjá­ból előnyös. így például az l. ábrában az (a) toknak a belső teret határoló hengeralakú fala 35 kisebb átmérőjű, mint a hegesztett perem­mel meghatározott henger átmérője. Az így kialakított bővített részbe illik a (c) fedél, mely (f) részével a tok ehelyütt lévő vállára fekszik. "M) A 2. ábrában feltüntetett kivitelnél a (g) fedél középső része a fedél peremével meg­határozott síkon kívül fekszik. A fedél e ki­hasasodása a fedél helyeit az (i) tokon meg­határozza. J'-Ö A 3. ábrában a tok sima, húzott, henge­res (k) cső. Hogy a fedél helyzetét a tokon e'ó're meghatározzuk és annak a hegesztés szempontjából legkedvezőbb helyzetét bizto­sítsuk, a fedélnek (1) karimája van, mely r>o a (k) tok homlokoldali végére fekszik. Kitűnt, hogy előnyös, ha az egymással összehegesztendő peremalakú felületek a tok legnagyobb méretének irányában fe­küsznek. mert ily elrendezés mellett leg-55 kevésbbé tűnnek szembe és a kapcsolóelem 1 rajzlap beépítését nem akadályozzák. Hogy a tokon a lehetőség szerint kevés hegesztővarrat legyen, célszerű, ha a tokot lényegében húzással, vagy hidegen való megmunkálás­sal előállított részekből készítjük. Előnyösen 60 az egyik oldalon zárt csöveket alkalmaz­hatunk. Ha a tokba zárt kapcsolóelem egyik sarka a fémes tokkal össze van kötve, úgy­hogy a fémes tok e sarok áramhozzáveze- (: 5 tését alkotja, akkor célszerű, ha az áram­hozzávezetést, amelyet az ábrákban (m) (n) (o) (p) hivatkozási jelekkel jelöltünk, az egymással összehegesztendő alkatrészek tehát például a fedél és a tok közé befogjuk 70 és ezekkel az alkatrészekkel összehegeszt­jük. A 4. ábrában úgynevezett átvezető kon­denzátort tüntettünk fel, melynek tokja mindkét végén nyitott (q) cső. A cső végeit 75 (r) és (s) fedelek zárják le, amelyeknek (u) peremeit a tok (t) peremeivel összehegesz­tettük. Az átvezető kondenzátor ilymódon tömítetten van lezárva. Szabadalmi igénypontok: 80 1. Fémes tok villamos kapcsolóelemekhez, különösen kondenzátorokhoz és csévék­hez, melynek belseje a környezettől tömí­tetten van elzárva, melyre jellemző, hogy a tok egymással tömítetten összekötött 85 részeinek a tömítési hely egész kerülete mentén a tok belső teréből kinyúló, felü­leteikkel egymásra felfekvő peremeik vannak, melyek egymással széleik men­tén, vagy egymásra felfekvő felületeik <io mentén össze vannak hegesztve. 2. Az 1. igénypont szerinti tok kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tok egy­mással összehegesztett részeinek e részek kölcsönös helyzetét meghatározó térbeli 95 kialakításuk van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tok ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a peremek egymással összehegesztett felü­letei a tok legnagyobb méretének iránya- 100 val párhuzamosak. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti tok kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tok húzott vagy hidegen alakított munkadarab. J05 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti tok kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tok részei aluminiumból, vagy vas­bádogból, illetőleg acélból vannak. [«lléklettel. , A kiadásért felel az Állami Lapkiadó NV. vez érigaz gatója. Budapesti Szikra Nyomda NVTvTTHonvéd-u. 10~ Felelős nyomdavezető": Radnóti Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom