135869. lajstromszámú szabadalom • Berendezés visszaverő felületek távolságának különösen repülőgépek repülési magasságának meghatározására

135869. 8 dókon hasznosítható, amit az 5. ábrában tüntettünk fel. A példában felvett frekven­ciamérő' önmagában ismert módon dolgozó jelfogós frekvenciamérő. A berendezésben 5 a telített karakterisztikájú (16) pentóda van, melynek vezérlőrácsára kapcsoljuk a mérendő különbözeti feszültséget. A csővel a (17) kondenzátort (18) egyenirányítón és (19) mérőműszeren át váltakozva állandó 10 feszültséggel feltöltjük és kisütjük. Ekkor a (19) mérőműszer mutatja a frekvenciát. Ä (19) mérőműűszerben keringő áram J = Ua . C . f. ahol (Ua) az anódfeszültség,.(C) a (17) kon-15 denzátor kapacitása és (f) a frekvencia. A szabályozófeszültséggel tehát a frekven­ciát mérő (16) cső anódfeszültsége szabá­lyozható. Ennél a módszernél a szabályo­záshoz néhány tized watt-teljesítményre 20 van szükség. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a (17) kondenzátor (C) kapacitását szabályozzuk, mely esetben ezt a kondenzá­tort előnyösen vezérelt kapacitású csővel helyettesítjük. Mivel a (C) kapacitás nem 25 földelhető, a berendezésben a töltőkapacitás vezérlésekor járulékos eszközökre van szük­ség. Mivel a (C) kapacitáson átmenő áram oly áramlökésekből van, melyeknek alakja minden frekvenciánál azonos, előnyösebb, 30 ha a vezérelt és földelt (Cj) kapacitást alkal­mazzuk, amit a rajzban szaggatott vona­lakkal feltüntetett (20) kondenzátorral áb­rázoltunk. Ezenkívül a (19) jelzőműszerrel párhuzamosan mellékáramkört rendezhe-35 tünk el, melyet a szabályozófeszültség ve­zérel. E párhuzamosan kapcsolt ellenállás vezérlése azonban csak oly esetekben lehet­séges, amikor nem kell egyszerű eszközök­kel előállítható egyenesvonalú vezérlő ka-40 rakterisztikákra súlyt helyezni. Végül a szabályozóhoz (Ur) ellenfeszült­séget is használhatunk, melyet a (19) jelző­műszerrel párhuzamos (18) egyenirányító­körbe iktatunk és amely az egyenirányító-45 kat még járulékosan zárja. Ilyen kiviteli alakot a 6. ábrában tüntettünk fel, amely­ben (21) az egyenáramú feszültségforrás. Az ellenfeszültség nem additív, hanem a kívánt, a műszer minden kilengésével szá-50 zalékosan arányos változást okoz, mert a (C) kondenzátor árama azonos alakú áram­lökésekből áll, melyek egymást különböző időközökben követik. A működésnek ezt a módját igazolják a 7. ábrában feltüntetett 55 görbék, melyekben a műszerben keringő (J) áramnak és az (f) frekvenciának függ­vényében az (Ur) feszültség különböző ér­tékeihez tartozó vezérlő karakterisztikákat tüntettünk fel. A 8. ábrában a találmány egyik előnyös RO kiviteli alakját kapcsolási vázlatban ábrá­zoltuk. A szabályozófeszültséget e meg­oldásnál a 4. ábrabeli berendezés létesíti, míg a vezérlés módja megegyezik a 6. áb­rában feltüntetett kivitellel. Az átalakítóról 05 a (11) és (12) kapcsokon, a (13) és (14) ellenállásokból álló feszültségosztón és a (15) ködfény kisütőcsövön át levett szabá­lyozófeszültséget a (18) egyenirányítókörbe (22) ellenálláson át vezetjük. A berendezés 70 működése azonos azzal, amelyet a 4. és 6. ábrák kapcsán ismertettünk. E kapcsolás­sal egyszerű módon és pusztán villamos vezérléssel azt érjük el, hogy a magasság jelzése a járművön levő telep feszültségé- 75 tői független. Ha a járművön levő telep fe­szültsége 22 és 30 volt között ingadozik, úgy a magasság mért értékében a hiba a találmány szerinti szabályozó kapcsolás nél­kül legfeljebb 18%, a találmány szerinti 80 szabályozó berendezéssel pedig, kísérleteink szerint, legfeljebb 1 %. Szabadialmi igénypontok: 1. Kapcsolási berendezés visszaverő felüle­tek távolságának, különösen légjármű- 85 vek repülési magasságának elektromág­neses hullámokkal való meghatározá­sára, melynél a berendezéssel adott hul­lám frekvenciáját motorral hajtott kon­denzátor állandóan és folytonosan vál- !>0 toztatja és a vevőben a közvetlenül vett és a visszavert hullámok szuperponálá­sából adódó különbözeti frekvencia a keresett távolságot adja, melyet a kon­denzátort hajtó motor fordulatszámával í)5 arányos szabályozótényezőt előállító és a frekvenciamérőben a motorfordulat­szám változásaitól függő távolságjelzést e szabályozó tényezővel folytonosan a helyes értékre beállító eszközök jellé- 100 meznek. 2. Az igénypont szerinti kapcsolási beren­dezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szabályozótényező oly segéd­feszültség, amelyet villamos érintkezők- 105 tői mentes eszköz, például a kondenzá­tort hajtó motor tengelyén elrendezett fónikus kerék létesít. 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási be­rendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, 110 hogy a kondenzátort hajtó motor for­dulatszáma a motort tápláló feszültség­től függ és a szabályozófeszültség a mo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom