135789. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsőelrendezés ultranagyfrekvenciáju elektromágneses rezgések gerjesztésére (keltésére, erősitésére, vételére)

135789. 8 kozásban állma és pedig: = 2.405, ahol (a) ia kondenzátor sugara, (y) a hullámhossz, a 2.405 számérték pedig a zérusrendű Bessel-függvénynek első zérus-5 helye. E képlet már most nem érvényes szigorúan, mert a (2) rács ós iá (3) fékelektróda alkotta hengerkondenzátor, mely a sík (4), (5) kondenzátorhoz van csiatolva, járulékos kapacitás, mely a frek-10 vencia csökkenését, vagyis la hullámhossz megnövekedését vonja maga után. A (2) és (3) elemek alkotta hengerkondenzátor hossza természetesen rövidebb, különösen jelentékenyen rövidebb 15 legyen a hullámhossz 1/4-énél úgy, hogy e kondenzátor a (4) és (5) közötti rezonátorhoz csatolt aperiódusos képződménynek legyen tekintendő. A (8) antenna magábanvéve ismert módon hangolt vagy 20 — a generátor legkedvezőbb terhelésének beigazítása végett — a rezonanciával szemben többé vagy kevésbé elhangolt lehet. Az antenna a (6) fal alkotta sík fölé úgy emelkedik, mint a Marconi-antenna 25 a föld színe fölé, A jelen szerkezet előnyei az előbbiekkel szemben mindenekelőtt abban vannak, hogy úgy .az (1) katóda, mint a (2) rács is, — vagyis lazok a. részek, 30 amelyek a legforróhblak lesznek —- jól vezető (4) fémtömeghez vannak hővezetőén kapcsolva úgy, hogy ia termikusan erősen igénybevett részek kitűnően hűttetmek. Továbbá a lemezrezonátornak ia — pl. 35 koncentrikus — Leeher-rendszerrel szemben az az előnye, hogy méretei nagyobbak úgy, hogy ha kishullámhossziakat akarunk elérni, a cső még oly nagyságú, amely annak előállítását lehetővé teszi. 40 Végül a találmány szerinti lemezkondenzátornak még az iaz előnye, hogy — ha a (4) és (5) közötti távolságot nem választjuk túl kicsinyre — a rezonátornak ú. n. lendítőkeréknyomatéka, vagyis kon& centrált (C) kapacitásból és koncentrált (L) önindukcióból álló rezgőkörrel való összehasonlításánál a Z=l/Jlérlék laránylag nagy lesz, ami a rezgések stabilitására kedvező. 50 A 3. és 4- ábrák az 1. és 2. ábrák szerinti kivitellel rokon kiviitelt mutatnak. (1) ismét la katóda, (2) az e körül az 1. ábrán feltüntetett módhoz hasonló módon elrendezett rács, (3) a 55 fékelektróda. Az 1. és 2. ábrától eltérőleg itt a rács és a tömörEalú elektróda csatlakozáslali fel vannak cserélve, vagyis a (2) rács az (5) külső falhoz, a (3) elektróda pedig a cső belsejében elrendezett (4) lemezhez van kapcsolva. E ki- 60 képzésnek az az előnye, hogy iá (2) rácsnak — amely rácson iá főenergia válik szabaddá — a hűtése még jobb, minthogy ez a (2) rács az (5) lemezzel, ez pedig a küllevegőviel közvetlen összeköttetés- 65 ben áll. E kivitel működési módja ugyanaz, mint az 1. és 2. ábra szerinti kivitelé. Rezonátorként most a (4) és (5) falak alkotta lemezkondenzá'jor szolgál, a > /4-hez 70 képest hosszméretében rövidebb (2), (3) hengerkondenzátorral együtt. A lemezkondenzátor szélén ismét kifejilődik a feszültség csomóvonala, ha a (4) és (6) alkotta kondenzátor a (4), (5) rezonátorral szem- "5 ben aránylag csekély h'ullámelJenáll'ású. A (4) és (6) közötti kondenzátor tehát egyrészt rövidrezáró kapacitásként szolgál, egy feszültségi csomó képzésére a kondenzátor szélén, másrészt pedig nagy- 80 frekveiic'a-vezelékkánt szolgál, amelyhez a (8) antenna aránylag lazán van csatolva. A (8) antenna a (3) henger közvetlen meghosszabbítása. Ha a (8) antennát nem képezzük ki tömören, akkor 85 14-nél célszerűen válaszfalat rendezünk el, mely megakadályozza azt, hogy az antenna belsőtere a tulajdonképpeni rezonátor hangolására hatást gyakorolhasson. A jobb'hőelvezetésen kívül e kivitel-90 nek még az az előnye, hogy a fűtővezetékek kényelmesen eirehdezhetők. (15) egy ernyő, mely a (8) antenna horizontját képezi. (12) ismét szigetelők, amelyek a (4) kondenzátorlemezt, amelyen 95 a (3) elektróda és a (8) antenna meg van erősítve, koaxiális helyzetben elmozdíthalatlanul rögzítik. Az 5—8. ábrák oly csöveket mutatnak, ametyek alapvető szerkezetükben az too 1—4. ábrák szerinti csövekkel összehasonlíthatók, azonban bizonyos módosításokait tartalmaznak avégből, hogy azok a magtnetron-kapcsolásban alkalmazhatók legyenek. 105 Az 5. és 6. ábrákon (1) ismét a katóda, (16) és (17) az ú. n. «hasított anódáíHnak két fele, amelyek közül (13) az edény belsejében megerősített (4) tárcsához, (17) pedig az (5) edényfalhoz van 110 kapcsolva. Ha (13) és (17) között váltófeszültség van, akkor ennek az a kövotkezménve, hogy — amennyiben ez a váltófeszültség frekvenciájában a rezonátorfrekvencia közelében fekszik — a (4) és 115