135760. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos vezetékeknek, kiváltképen több oldalról táplált hálózatoknak szakadás illetve üzemből kiesett vagy kikapcsolt kapcsoló- és biztositóeszközök szempontjából való ellenőrzésére

135760. 5 tékek egyikében szakadás következik be, akkor ennek megfelelően a" (24) segéd­transzformátor terhelése megváltozik, úgy­hogy ekkor a (46, 47) vezetékekből levé-5 telezett táplálás is megfelelően csökken és a (27) 'érintkezők nyitására való (25) jel­fogó működésbe jön. Bizonyos zavarok felléptekor az az eset is előfordulhat, hogy az egyes (23) mérő­it) váltók terhelése egyenlőtlen. Ilyen esetben a (24) transzformátor ezekundertekercsén megfelelő feszültség lépne fel. Avégett, hogy ezt a feszültséget is felhasználjuk egyen­lőtlenség jelzésére, — melynek rendszerint 15 valamilyen hiba az oka, a (24) transzformá­tor szekundertekercsével további (48) se­gédjelfogót párhuzamosan kapcsolunk, melynél a működéshez szükséges feszült­ség magasabb, mint a normális körűimé-2Q nyék között a segédtáplálás folytán fellépő szekunderfeszültség, úgyhogy ez a (48) jel­fogó egyenlőtlenségeknél lép működésbe és a hibát jelzi. Nagyobb hálózat ellenőrzéséhez tehát 25 csak az szükséges, hogy minden egyes ágat ilyen mérőváltó-sorozattal lássunk el. Azon­ban az ellenőrzés egyszerűsítése céljából természetesen a különböző mérőváltó-cso­portokat, pl. valamely csomópont mérő­kő váltó-csoportjait sorbakapcsolhatjuk. Ezt példaként a (17)-el jelzett csomópontnál szemléltetjük. A csomópont négy (18, 19, 20, 21) vezetékágának mindegyik fázisát bevonjuk az ellenőrzésbe, amennyiben a 35 mérőváltó-csoportokat, — melyek minden egyes (9) tekercsét egymással sorbakapcsol­tuk — ezenfdül sorbakapcsoljuk és így a (24) segédtranszíormátoron át közösen táp­láljuk. Valamennyi mérőváltó szekunder 40 áramköre, melyek egy-egy részét a vezeték ágak alkotják, ebben az esetben ugyancsak sorba vannak kapcsolva. Ha valamelyik ve­zetékben szakadás következik be, akkor a (24) segédtranszformátor által felvett ger-45 jesztő áram is megfelelően csökken, lígy­hogy a (25) jelfogó működésbe lép. Elren­deztünk továbbá (48) jelfogót is, mely ak­kor lép 'működésbe, ha a (24) segédtransz­formátor normális szekunderfeszültségét 50 túlléptük, ami — mint azt már kifejtettük — szabálytalanságokat, illetve aszimmetriá­kat jelez, ami annak a jele, hogy valami­lyen zavar van, melyet meg kell szüntetni. Magától értetődően minden vezetéket kü-55 lön-külön is lehetséges ellenőrizni, amire — a hálózati áram befolyásának kiküszöbö­lése végett — pl. nagyfrekvenciát alkalmaz­hatunk. A mérőváltók magjainak is olya­noknak kdl lenniök, hogy azokat a vezeték árama ne telíthesse. 60 Pl. hurkolt hálózat csomópontjain fellépő valamely iavar jelzésére a 8. ábrán szem­léltetett mindenegyes ellenőrzóhelyről, köz­ponti helyhez külön vezérlő vezetékpárt vezethetünk. A jelenleg használatos nagy- 65 kiterjedésű hálózatoknál azonban ez tekin­télyes vezetéktöbbletet jelentene. Avégett, hogy ezt az ellenőrzést nagyobbszámű el­lenőrzőhely esetében is gazdaságosabbá te­gyük, a 9. ábrában szemléltetett berendezést 70 alkalmazhatjuk, melynél (50) vezérlő veze­tékkél kötjük össze hurokszerűen a szem­léltetett hurkolt hálózat valamennyi cso­mópontját. Feltételezzük, hogy a hurkolt hálózatnak nullvezetéke van. Az ábrázolás 75 egyszerűsítése céljából csupán az ugyan­csak hurkolt nullvezetéket szemléltettük. Ennek a valamennyi csomóponton áthurkolt (50) vezetéknek külső végét (51) ellenállá­son át összekötöttük a hálózat nuHvezeté- 80 kével, melyet egy vagy több alkalmas he­lyen földeltünk, míg az (50) vezeték másik végét pl. (52) elemből álló áramforráson, (53) mérőműszeren ós két (54, 55) jelfogón át földeltük, úgyhogy zárt vezérlő áramkör 85 keletkezik. Avégett, hogy megállapíthassuk, melyik az a csomópont, vagy melyek azok a csomópontok, melyeken kioldás követ­kezett be, mindegyik csomóponthoz, vagy mindegyik ellenőrzőhelyhez meghatározott 90 (56) ellenállás tartozik, amikoris valamely csomópont ellenállásának értéke más cso­mópontok ellenállásának értékétől, mind­pedig más csomópontok ellenállásainak ösz­szegétől különbözik. Ezek az (56) ellen- 95 állások csak a csomópontokon vagy ellen -őrzőhelyeken elrendezett valamelyik ellen­őrző jelfogó működésbe lépésekor kapcsol­hatók be, az (50) vezérlő vezeték ós a há­lózat nullvezetéke közé. Az is lehetséges, 100 azonban, hogy valamennyi ellenállást tar­tósan párhuzamosan kapcsoljuk és azokat csak akkor nyitjuk, ha valamelyik csomó­ponton zavar keletkezett. Az (51) és (56) ellenállás ohmos, induktív vagy kapacitív 105 ellenállás lehet. Lehetnek ezek azonban a feszültségtől vagy áramtól függő ellenállá­sok is, pl. izzólártipák, melyek kigyullá­sukkál, vagy ki nem gyullásukkal egyszers­mind az üzemi állapotot is jelezhetik. 110 A szemléltetett kiviteli példánál az (56) ellenállások normális körülmények között az (50) vezetékkel nincsenek összekötve, ha­nem valamely (25) ellenőrző jelfogó műkö­désbe lépésekor az akkor zárt (27) segéd- 115 érintkezőn át kapcsolódnak be. Normális körülmények között tehát a vezérlő vez®té-

Next

/
Oldalképek
Tartalom