135747. lajstromszámú szabadalom • Kisütő igen nagy feszültségek számára, különösen magreakciók foganatosítására
2 135747. laszitó nagyfeszültségű szigetelőt függőlegesen állítjuk fel. Ha a kisütőcsövet lassú neutronok előállítására kívánjuk felhasználni, a l'elfo-5 gól olyan anyagból készült reakciósréteggeí látjuk el, -vagy olyan anyagból állítjuk elő, .amelyből a ráütköző töltéshordozók, előnyösen ionok, neutronokat váltanak ki. Ezeket a neutronokat a neutronforrást 10 körülvevő anyagban, előnyösen vízben vagy paraffinban lassítjuk. Különösen előnyös, ha a lassílóamj'aigot a kisütőeső vákuumterébe nyúló felíogóelektróda üregébm helyezzük el. Ennek az elrendezésnek az az 15 előnye, hogy földpolenciálú testeket és a lassítóanyagtól aránylag csekély távolságban tehetünk ki a lassú neutronok hatásának anélkül, hogy a besugárzott testen az átütés veszélye állana fenn.. 20 Az ábrák a találmány szerinti kisütőcsö példaképpeni kiviteli alakjait tüntetik fel, részben vázlatosan. A példaképpen a (2) katódából és (3) anódából álló töltéshordozó-forrás (1) nyílásából a nyíllal je~ 25 lölt ionsugár AÍzszintes irányban lép ki. Az ionforrást az árambevezető és rögzítő (5, 6) részek hordozzák, amelyeket a (10) közbülső elektródától a (7) nagyfeszültségű szigetelő választ cl. E szigetelő a 30 tekintetbejövő igen nagy, pl. 300000 vagy millió vagy még ennél is több Volt üzemi feszültségnek megfelelőien^ igein nagyméretű. Az ionforrás anódáját és katódáját egymástól elválasztó (8) szigetelőnek csak 35 pl 50000 Volt feszültségig kell szigetelnie. Kisfeszültségű ionforrások alkalmazása esetén a (8) szigetelő szigetelésiéi csak kb. 200 Volt feszültségig szükséges. A gázáramot a (9) csövön át vezetjük be. A 40 gázbevezetés a *(3) anóda ((5) tartóján át is végbemeliet, melyet ez esetben üregesen képezünk ki. A második gyorsítási fokozatot a> (10) közbülső elektróda és a (12) cső (11) nyí-45 lása között uralkodó tér alakítja ki. Az 1. ábra szerinti kiviteli példa esetén a (13) felfogóval lezárt (12) csövet a (4) szigetelő belső téréiben helyezzük el. Amennyiben a felfogónak a vákuum tér felé fordított 50 oldalát megfelelő reakciósréteggiel láttuk el, vagy e célra alkalmas anyagból állítottuk elő, a felütköző ionok neutronokat váltanak ki, amelyeket a (14) tartóban elhelyezett lassítóanyag, pl. víz vagy pa-55 r.afin leuassit. A lassú neutronok a (14) tartó falán át lépnek ki és a besugárzásra felhasználhatók. Ebben az elrendezésben a (10) közbülső elektróda földpotenciálú, míg a felfogó és ezzel együtt a (14) tartó lassílóanyaga nagypolenciálon van. 60 A vákuumszivattyú a (16) cső révén a kisütőcsőnek a (10) közbülső elektródát tartalmazó földelt középső részéhez csat- < lakozik. .''••'''•• A 2. ábra szerinti elrendezésben a (2, 65 17) katódából és a (3) anódából álló ionforrást a földelt (12, 19) közbülső elektródáktól a (18) nagyfesziillségekhez való szigetelő választja el. Az első gyorsítást az (1) és (11) nyílások közölt uralkodó 70 , tér végzi el, míg a második gyorsítás a (19) nyílás és a (20) félfogó-elektróda kö- • zött következik be. Ebben az elrendezésben a (20) íelíogót a készülék földelt részétől a (4) nagyfeszültségű szigetelő vá- 75 1 ászt ja el. A íeiíogóelektróda hozzávetőleg gömbalakú (21) edény, lamelynek bemélyített kúpalakú (20) része adja iái tulajdonképpeni felfogót, míg az ezt körülvevő (15) üreges tér iassítőanyaggal, pl. 80 vízzel, vagy parafinnal telt. Magától érlelődik, hogy ez elrendezésben egyéb lassílóanyagok is alkalmazásra kerülhetnek, vagy amennyiben a lelassításnál súlyt nem vetünk, a lassítóanvag egészen elmiarad- 85 hat.. Avégett, hogy a felíogónak a vákuum- , térhez fordított részén elrendezel t reakciósréteg felületi terhelését csökkentsük, ajánlatos, ha a felfogó elektródái, miként az 90 a 3. ábrán látható, palacbalakú bemélyíléssel látjuk el, amely a kisülési tér többi részével, csupán az aránylag szűk (23) nyílás révén közlekedik. Ez elrendezés előnyének kihasználása céljából szükséges, 95 hogy a töltéshordozók sugarát ne párhuzamosan, hanem mint a ©-szög lairra- utal, erősen összetarióaii engedjük a (23) nyíláson áthaladni. A 4. ábrában feltüntetett kiviteli példa- 100 ban az ionforrás és a (21) felfogó egy-egy olyan földelt tartály 'belsejében foglal helyet, amely a (16) cső segítségével a vákuumszivattyúval áll közvetlen összeköttetésben. A két tartályt a (12) cső köti egy- 105 mással össze, ugyanez zárja magába a töltéshordozók vízszintes pályáját. Ebben az elrendezésben a töltéshordozó-forrás és a felfogó áram bevezetéseit és tartóit a (7, 4) szigetelők belső terén vezetjük át. E 110 szigetelőket függőlegesien és egymástól oly nagy távolságra rendezzük el, hogy a nagyfeszültségen tartott (V2, V 3 ) részek között átütés be ne következhessek. A (21) felfogó szükség esetén ebben az elrendezés- 115 ben is folyadékkal lehet töltve a neutronok lelassítására, úgy, mint azt a 3. pél-