135702. lajstromszámú szabadalom • Tároló képbontócső

ISJttOS. 3 tg tolódást" a pozitívum felé. A leszívóelektróda tehát nemcsak a jelzőlap felé, Q. hanem a mozaikelemek felié is mindig pozitív marad. Az üzemi viszonyokat 5 emellett úgy kell megválasztani, hogy a túlvezérlést elkerüljük, vagyis úgy, hogy á fellépő legnagyobb világosságnál a 2. c- ábra szerinti potenciálelosztást körülbelül éppen elérjük. A viszonyok 10 a Braun-féle cső sugárelőállítáreindszerévei hasonlíthatók össze, amikor is a «. mozaikelem a katódának; p jelzőlap a Wehnelt-hengernek és a leszívóelektróda pedig az anódának felel meg, mégis 15 azzal a különbséggel, hogy már nem a Wehnelt-henger (jelzőlap), hanem a katóda (mozaikiap) potenciáljlai a változó. A távolbalátó fejlődésének első kerából, konstruktív szempontból hasonló el-20 rendezést ismerünk, melyinéi sugárirányban rácselektróda mögött és • pedig ennek nyílásaibain vannak ja mazaikelemek. Ez elrendezés azonban letapintásra vtailó fénysugárral dolgozik. Miután ezen fény-25 sugár által kiváltott elektronok, a képvetéssel előállított fényelek trónokkal azonos tulajdonságokkal rendelkeznek,, csak akkor munkaképes az elrendezés,, ha a •* tárolás és a letapintás időlegesen egymáis-30 tói elválaisztottan megy végbe és azonkívül az elemek visszavezetéséről a kiindulópotenciálra külön gondoskodás történt. Minthogy a letapintófénysugár által kiváltott fényelektronok a 2d. ábra állapo-35 tában vonzóerőt nem találnánk, szükséges lesz a letapintásnál más potenciált a mozaikelemek előtti rácshoz alkalmazni. Ezen,; az ismert eljárásnál szükséges üzemi mód azonban tetemes műszaki kéiszültsé-40 get igényel és azonfelül a tárolóhatásban veszteséggel és azzal a további hátrány- nyal van összekötve,, hogy az átvitel; nem folytatólagosan,, hanem csak lakadozottan ' (intermittálóan) (történhetik. iö A találmány abból az elgondolásból! indult ki, hogy ily elrendezés katódsu"* gárietapintású csőben,, villamos feszültségátkapcsolás nélkül és a mai célszerű távolbalátásnál szokásos feltétetek megtartása 50. mellett, üzemképes és igen lényeges előnyökhöz vezet. Különösen elnyomható ezúton teljesen, az ismert katódsugárletapintású csöveknél fellépő;, az ismert elrendezésnél azonban szerepeit nem ját• 55 szó zavaróimpulzus. Ehhez azt a körülményt használtuk ki, hogy magas fényfeltöltéseknél fékezőmezo képződik a mok zaikelemi előtt, úgyhogy a letapintösugár r által kiváltott másodlagos elektronok ismét vissza kell, hogy essenek az elemre.. 60 Elméletileg elképzelhető lennie! ugyan, hogy a másodlagos elektronok magas kilépősebességüknél fogva legyőzik a 2d. ábra szerinti potenciális nyerget, ezzel szemben áll azonban az a körülmény, 65 hogy a sugár lelvevőkeresztmetsz^tie! térfeltöltést alkot, mely minden esetiben taszító hatással van az elemiből kilépő elektronokra nézve. Erős tértöltés keletkezését jelen esetben még a mozaik- 70 elem oldali lezárása is elősegíti. A találmány szerinti elrendezésnél ezenkívül az egyébként szokásosaknál nyugodtan lényegesen magasabb sugáráramerősségekét alkalmazhatunk, úgy, hogy az egyensúlyi 75 helyzet a letapintás után mindig alacsonyabbra helyezhető amnál,, melyhez az elemek a megvilágításnál törnek. A sugáráram megfelelő méretezésével elérhetjük, hogy az elem az átfésülés után 80 hozzávetőlegesen a jelzőlap potenciálisával rendelkezik, úgyhogy ismét a 2aábra szerinti helyzet fog beállni. Már kezdettől fogva oly viszonyok' is választhatók, hogy a sugár csak kevés 85 másodlagos elektronokat termeljen és az elem ezáltal negativebb lejgyen. Ha a sugár erősen pozitív elemet ér. előzőleg minden sugárelektront a mozaikelem' abszorhálja és csak a fényfeltöltés 90 részbeni kiegyenlítésié után fog a sugár áramfelesleggel bírni,, melyet az etemtől ismét el kell távolítani. Míg a szabványos «»öveknél ezen felesleg jelentékeny része más mozaikelemekre esik vissza és előidézi 95 az ismert zavaróimpulzust, addig iái találmány szerinti elrendezés ettől teljesen mentes. Ez abból adódik, hogy minden, a mozaikelemeken kiváltott elektron, bármelv természetű is legyen az,, vagy a mé- 100 lyedésbői egyáltalán nem bír kilépni és ' így nem hathatja át a jelzősíkot;, vagy ha ezen síkot áthatja, minden körülmények között oly vonzómezőbe ér, mely azt a leszívóelektroda irányában elvezett Te- 105 hát közvetett úton sem lehetséges az, hogy valamelyik, a mozaikelemtől kimenő elektron egy másik elemre visszaessen. . Ez okozza azt, hogy nagy sugáráramok, melyek a feltöltés mérlegének álláspontjából no tekintve túlmagasnak tűnnek, jelen esettben gondot nem okoznak. Szabadalmi igénypontok: 1. Tároló képbontócső egyoldali mozaikelektróda és katódsugárletapintással, 115 azzal jellemezve,, hogy a jelzőlap áttört, a sugár által átfésült oldalon sza-