135701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok és lapalakú képződmények előállítására poliamidok oldataiból

8 135701. 125 és 150 C° hőmérsékletre hevítettük. A hevítés után az adalékot tarttalmiazó filmek sokkal merevebbek, mint az összehasonlítás végett, adalék nélkül készült fii-, 5 mek. E filmek azonban nem válnak rideggé, mert még a 150 C°-ra hevített filmnél is nyújtással jió molekuláris elrendezést érhetünk el, míg adalék .nélküli filmnél ez már nem lehetséges. Ha a filmeket 10.hevítés előtt-nyújtjuk, nem válnak rideggé. Forró, 800/o-os alkoholban gyakorlatilag már a 100 C°-ra hevített film sem oldódik. A folyadék, melyben a filmet forraltuk, a filmről leöntve, víz hozzáadása titán 15 is tiszta marad. Az alkoholosain nedves film erősen megduzzadt. és ebben az állapotban csupán csekély szakítási szilárdsága van. Ezzel szemben a 150 C°-ra hevített film 800/o-os alkoholban való forra-20 lás után, alkoholosán nedves állapotban is nagymértékben rugalmas. Ha a filmeket adalék nélkül készített filmmel összehasonlítva 80 C° hőmérsékleten 3o/o «Alizarindirektblau A» nevű fes-25 lékkel hangyasav jelenlétében festjük, az összehasonlításra készített film, valamint az adalékot tartalmazó, de nem hevített film teljesen összezsugorodik. Növekedő hevítési hőmérséklettel a zsugorodás mind-30 inkább csökken. A 150 C°-on hevített film állagában nem változik és festés,, valamint szárítás után is erősen fényes. Míg a nem hevített film esetében a festékíürdőben még nagymennyiségű festék 35 marad vissza, a 150 C°-rat hevített film a. fürdőt maradék nélkül kihúzza. A kevésbbé magas hőmérsékletre hevített filmek a fürdőt nem merítik ki teljesen,, azonban már a 100 C°on való szárítás is jelentős jia-40 vitást eredményez. 12. példa: Az 50 rész e-kaprolaktámból,, 25 rész adipinsavas &exametiléndiaminból és 25 rész adipinsavas 4.4'-diaminodiitiklohexil-45 metánból kapott kevertpoliamid 25o/o-os oldatához a hexametiléndimustárolajból és 2 mol. etiléniminből kapott reakciós .terméknek frissen 0 C° hőmérsékleten készített oldatát oly viszonyban adagoljuk, hogy 50 85 rész poliamidra 15 rész etiléniminszármazék jusson. Az ebből az oldatból öntött filmek, már szárításuk után vízzel szemben nagyobb mértékben állandóak ós savanyú festékekkel,, mint például az 55 «Alizarindirektblau A» nevű festékkel 80 C°-on zsugorodás nélkül, azonban jelentős duzzadás közben festhetők. Ha a filmet 100, 125 és 150 C° hőmérsékletre hevítjük, 150 C°-nál is csupán csekély sárgulás mutatkozik és a filmnél a nedvesség ki egyen- 60 lítése után, hideg nyújtással újsból normális molekuláris elrendeződés érhető el. A festési folyamatot legjobban a 150 C°-rai hevített film birja ki. Ámbár a vízzel szembeni, érzékenység 65 messzemenően csökkent, a film 80°/o-os alkoholban legnagyoibbrészt oldható mariad. " Savanyú festékekkel szemben az adalékot tartalmazó filmek fokozott affinitást mutatnak. A hevítés ebben a tekintetben 70 csupán csekély változást idéz elő, mivel a nagymértékben reakcióképes etíléniminszármazék reakciója már alacsony hőmérsékleten, messzemenően miegy végbe. A bekondenzált adalékanyag a filmek me- 75 revségét jelentősen fokozza. ' Ha oly 320/o-os,, 50 C°-ra hevített oldatot, mely a poliamidra vonatkoztatva a -fenti adalékanyagból 15<>/oot tartalmaz,, a, száraz fon ásí eljárás szerint fonunk, nyúj;- 80' tás után könnyen bodorítható rostot kapunk,, mely különösen nemez előállításához alkalmas. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szálak és lapalakú képződmé- 85 nyék előállítására, poliamidoknak illékony semleges oldószerekben való oldataiból, melyre jellemző, hogy az oldatokhoz oly reakcióképes anyag-okait adagolunk, melyek legalább két alkuén- 90 imincsoportot tartalmaznak» és &> képződményeket alakításuk után mindaddig megfelelő hőmérsékletre hevítjük, mig' az oldhatóságuk jelentősen csökkein. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana- 95. tosítási módja, melyre jellemző, hogy az oldatokhoz bázisos tercier 1.2-alkilénimincsoportokat tartalmazó jaűkilénimi.neket adagolunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti el- 100 járás foganatosítási módjia,, melyre jellemző, hogy a reakcióképes 1.2 alkiléniminszármazékokat az oldatokba közvet, lenül a képződmények alakítása előtt visszük be. 105 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja,, melyre jellemző, hogy az oldatokba a két vagy több alkilénimingyököt tartalmazó vegyületek mellett kicserélhető hidrogént 110 tartalmazó egy- vagy többértékű vegyü- . leteket,, például hidroxil-, amino-, mer-