135670. lajstromszámú szabadalom • Tükörreflex-rekesztő mozgófénykép felvevő kamrákhoz

2 135670. tuk, hogy az üveg sajtolt üvegtárgy alak­jában,, rendkívül a'kaim as szer kezeli anyag rekesztőtestek előállításához. Azt kellíeiie gondolni, hogy ép az üveg, melyet álta-5 Iában megbízhatatlan szerkezeti elemnek tartanak, már csak azért sem jöhet itt tekintetbe, mert nincsen meg a kellő szilárdsága, ill. kellő erős kivitelben túl­nehéz. Emellett főleg a szükséges nagy 10 átmérőre, valamint arra kell gondolni, hogy a rekesztőíestet forgótenge'yein ülés­mentesen kell járatni. A követelmények tehát itt merőben eltérőek, mint pl. len­csénél, amely ugyan szintén nagy pontos-15 ságot kíván, de egészen mások a méret­viszonyai s azt nem kell a fentemlített módon, ütésmentes forgáshoz ágyazni. Mégis azt találtuk, hogy sajtolt túkörüveg­ből sajtolással és ezt követő csiszolással 20 olyan rekesztő testet lehet előállítani, mely mind szilárdság, mind pontosság és állan­dóság tekintetéiben a követelményeknek sokkal jobban megfelel, mint az eddig használt anyagok, ill. gyártási eljárások. 25 Az üvegnek az említett célra való, meg­lepően jó használhatóságánál nyílván sze­repe van annak a körülménynek is, hogy az üvegnek igen csekély a hőkiterjedése és különleges eljárással messzemenően fe-30 szüllségmentesen állítható elő, feszültség­mentessége pedig könnyen ellenőrizhető. Ezt az ellenőrzést a találmány szerint úgy végezzük, hogy megfelelő fénybeesés mel­lett a rekesztőtesíen megfigyeljük az is-35 méretes Newton-féle gyűrűk megjelenését. Ha ezek nem mutatkoznak, akkor iä re­kesztőlest feszültségmentes és használható. A kellő szilárdságot az egyébként arány­lag kis falvastagságú rekesztőtesíen bordák tO elrendezésével érjük el, anélkül, hogy túl­nagy lenne a súlya. A kívánatos súlyhatár betartását a merevséghez kellő falvastagság nagymérvű csökkentése nélkül, megköny­nyíti az üvegnek fémhez viszonyítva ib csekély fajsúlya. Átlátszó anyagok felhasználása tükröző rekesztők előállííásához magáiban ismeretes. Emellett azonban az anyag átlátszósága nem jött célszerűségi okokból tekintetbe, 50 minthogy nyilvánvalóan az üveg alkalmat­lanságáról általánosan elterjedt felfogásnak a leküzdése játszott főszerepet. A kitűzött cél azonban egyszerűen csak csiszolt sajtolt üveg használatával még nem érhető el, 55 hanem még három további feltételnek kell eleget tenni, hogy vibrálásmentesen, azaz üíésmentesen működő és amellett a kamana súlyát nem számottevően növelő tükörréf­lex-rekesztőt kapjunk. Ezt szolgáljia ä kis falvastagság merevítő bordákkal kapcso- 60 lábban, a rekesztőtest középső tányérszerű bemélyí'.ése, — hogy legkisebb gyújtótávol­ságú objektíveket is lehessen használni — és a rekesztőtest tengelyének és a felfek­vési karimának egy darabból''való készí- 65 tése. A találmány keretében különös jelentő­ségűek a rekesztő testnek a tengelyen való ütés és feszültségmentes ágyazását célzó intézkedések. Evégből a rekesztőt olyan 70 csiszolt tengelyen ágyazzuk, amelynek nagyméretű, vele egydar abban készült kari­mája van,, ehhez támaszkodik a rekesztő­lestnek annak tükröző felületével pontosan párhuzamos síkúra csiszolt, megfelelő 75 nagyságú, felfekvési felülete. Az üveg­rekeszt ő feszültségmentes ágyazására a re­kesztőt a karimához közös tengelyű csavar szorítja le, rugalmas alátétek, pl. gumi­vagy nemeztárcsák közbeiktatásával. Ma- 80 gához a tengelyhez a rekesztőlest arány­lag nagy játékkal illeszkedik, nehogy az acéllengely és az üveg rekesztőtest egye­netlen hőtágulása folytán feszültségek áll­janak elő. E sugárirányú játék dacára az 85 üvegtest pontos központos ágyazása tekin­tetében sem léphetnek fel pontatlanságok, minthogy az egész szerkezeti egység — tengely és. rekesztőtest, — pontosan kiegyen­súlyozott. A pontos,, ütésmentes járást az 90 is támogatja!, hogy az üvegtest szimmetri­kus és hogy a rekesztőtengely legtökéle­tesebb, legfeljebb plusz-mínusz 0,001 mm-es eltérésű golyóscsapágyakban van ágyazva. A találmány szerinti tükörreflexes re- 95 kesztőelréndezést példaképen és vázlatosan ábrázolja a mellékelt rajíz,, amelynek 1. ábrája hosszmetszet, 2. ábrája pedig a rekesztőtestet külön nézetben mutatja. 100 A részeket a rajz kb. természetes nagy­ságban tünteti fel. Szakaszos mozgású filmhez való film­kamara (1) felvevő objektíve és a (2) vezetékben (3) ajtóval lefogott (4) film- 105 szalag között forog az (5) rekesztő, amely­nek tükröző (11) homlokfelülete 45° alatt áll a felvevő objektív optikai tengelyéhez. A rekesztő mindenkori elforgatása szerint az objektíven át érkező fénysugarak fel- 110 váltva átesnek a rekesztőn levő szektor­kivágásokon, a következő pillanatban pe­dig a kivágásokkal szomszédos (11) tük­röző felületre esve, derékszögben kitérít­tetnek,, a (6) homályos lemezen leképez- 115 tétnek és egy (7) prizma,, vagy további tükör útján ä (8) megfigyelő lencséhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom