135639. lajstromszámú szabadalom • Villamos rétegellenállás, főként kisohmos rétegellenállás nagyfrekvenciás áramokhoz
2 135G39. alakú ellenállásrétegbe, csak egyetlen meanderszalagalakú közt csiszolunk, aminőt p. o. a 618.585. számú német szabadalmi leírás ismertet, akkor az ellenállásréteg kü-5 lönböző pontjain különböző terhelhetőségi adódik; ezenfelül az ilyen kialakítás (induktivitást létesít és lényegesen növeli az ellenállás harántkapacitását. Az úgynevezett többszörös csiszolások alkalmazása is csak 10 a terhelhetőség javítására alkalmas. A találmány ugyancsak villamos ellenállásoknak, főként kisohmos ellenállásoknak, még pedig elsősorban nagyfrekvenciás .áramokhoz va'ó ilyen ellenállásoknak az el-15 lenállásréteg részei eltávolításával való beszabályozásával foglalkozik. A találmány szerint az egész ellenállásréteget vagy ennek egy részét szabályosan elosztott, *iz áramutakat meghosszabbító, egymástól kü~ 20 lönválasztott, tetszőleges alakú nem vezető áttörésekkel szakítjuk meg. A találmány szerinti ellenállásnak a megmaradó részek alkotta rácsozata van, minek folytán az ellenállásérték a vezető réteg 25 részeinek eltávolításából adódó növekedése mellett az áramutaknak így előidézett mesterséges meghosszabbítása következtében is növekszik. Az áramutak meanderalakúvá válnak ós kölcsönösen megszüntetik egy-30 más induktivitását, ennélfogva az ilyen ellenállásnak rendkívül csekély induktivitása van. Minthogy nagyon kevés hatékony ellenállásanyagot távolítunk el, az ellenállás terhelhetőségei a lehető legnagyobb és egyúttal 35 egyforma is az ellenállás összes pontjain. A barántkapacitás emellett elhanyagolhatóan kicsiny, mert az egymással szemközt levő felületrészek potenciáljai között nincsen nagy különbség. 40 Az áttételezést a (nem vezető) szabályosan elosztott áttörések más és más kialakítása útján bizonyos mértékben megváltoztathatjuk. Ha az áttöréseket például raz áram irányára nagyjából harántirányú vo-45 nalak mentén alakítjuk ki, akkor dacára a vezető keresztmetszet kis mértékű csökkenésének, tetemesen megnövekszik az áramutak hossza. A találmány szerinti ellenállást, illetőleg 50 a beszabályozáshoz szükséges áttöréseket tetszőleges módon létesítjük. Célszerű, olyan berendezés alkalmazása, amelyben egyszerre több, meghatározott közökben elpendtezett szerszám, például csiszolókorong, fúró vagy 55 tű hat az ellenállásrétegre és abban meghatározott számú áttörést létesít. Ezt a folyamatot az egész ellenállásréteg kezelése végett esetleg többször meg lehet 'ismételni. Ha a kívánt ellen állásérték elérése vé- 60 gett nem kell az egész ellenállás felületén áttöréseket létesíteni, akkor előnyös, ha ezeket az áttöréseket az ellenállás végeinek közelében létesítjük s az ellenállásréteg közepét hagyjuk meg eredeti állapotában. Ez 65 ugyanis bizonyos mértékben kedvezően befolyásolja az ellenállás terhelhetőségét, mert az ellenállás végein lévő fémes csatlakoztatószervek hűtő hatása megvédi a velük szomszédos részeket a túlterheléstől s így 70 az esetleges túlterhelés először az ellenállás közepén érvényesül. Ha tehát a nagyobb keresztmetszeti ellenállásréteget az ellenállás közepén hagyjuk meg, akkor evvel megnöveljük az egész ellenállás terhel- 75 hetősógét. Az említett rendszabályok főként kisohmos, azaz 1000 ohmnál kisebb ellenállásértékű ellenállások esetében fontosak. A rajz a találmány néhány kiviteli pél- 80 dáj át szemlélteti. Az 1. ábra szerinti (a) ellenálláselemet például kemény papírlemezből való hordozóra felvitt ellenállásriéteg alkotja. A papírlemez végein fémes (b) és (c) csatla- 85 koztatószervek vannak. Az ellenállásérték szabályozására az egész ellenállásrétegben szabályosan elosztott, (d) áttörések hivatottak, amelyek a (b) és (c) érintkezők! közötti áramutakat mesterségesen meghosz- 90 szabbítják. A 2. ábra szerinti ellenállás csak abban különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy annak csiszolással létesített nem vezető (d) áttöréseit fúrókkal létesített kerek (e) üre- 95 gek helyettesítik. ' A 3. ábra ellenállásréteget hordozó hengeres porcellánrudat mutat, amelynek végein (f) és (g) csatlakoztató bilincsek vannak. A porcellánrudon lévő (h) ellenállás- 100 réteget vonásszerű (i) vájatok szakítják meg. Ezek az ellenállásrétegnek egyrészt az (f) érintkezőhöz és másrészt a (g) érintkezőhöz csatlakozó részeiben vannak, hogy az ellenállásrétegnek az a (h) része, amelynek 105 ilyen kezelése felesleges volt, a középre kerüljön s ennek folytán az egész ellenállás nagyobb mértékben legyen terhelhető. Szabadalmi igénypontok : 1. Ellenállásrétegének részleges eltávolítása 110 útján a kívánt ellenállásértékre szabályozott villamos rétegellenállás, főként kisohmos rétegellenállás nagyfrekvenciás áramokhoz, amelyre jellemző, hogy az ellenállásréteg egész felületét vagy ennek 115 egy részét az áramutakat meghosszabbító