135626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindenfajta fás növényi anyag értékesítésére
2 135626. 1. példa: 110 kg a cellulózaelőállításnál nyersanyagként használatos faforgácsot, mely 100 kg száraz faanyagnak felel meg, autoklláv-5 ban 700 liter vízzel egy óráiig 160 G°-ra hevítünk, majd másfél óráig e hőmérsékleten tartjuk. A kivonatot, mely összesem 25 kgl oldott faanyagot tartalmaz, mintegy 500 liter mennyiségben elkülönítjük és másik 10 autoklávba vezetjük, melyben 3, 4 kg tömény1 kénsavat adunk hozzá es 2 óráig 130 C°-on tartjuk. Az oldatot ezután kádban mintegy 80 C°-on kalciumkarbonáttal semlegesítjük és a kivált szulfáttól elkülönítjük. 15 Az oldat pH értéke ezután 4,5. 28 öa -ra való lehűlése és tápsók, valamint anyaélesztő beadagolása után szellőzés közben élesztőre dolgozzuk fel. Az erjesztési folyamat mintegy 2 óráig tart. A jelenlévő cukornak 20 mintegy lo/o-nyi maradékig való elhaszinálásal közben 7 kg nagyértékű élesztőt kapunk. A kivonatolt faforgácsot az első autoklávban friss vízzel kimossuk és a mosóvi-25 zet a következő kivonatoláshoz használjuk fel. A faanyagot kinyomjuk, a kinyomás közben elfolyó vizet szintén a mosóvízhez keverjük, majd a faanyagot finomító malomban megőröljük és hengeres szitákkal 30 dolgozó gép segítségével nedves tekercsek! alakjában nyerjük ki. Ekként 116 kg faanyagot kapunk, melynek nedvességtartalma 40o/o, mely tehát 70 kg száraz anyagnak) felel meg és melynek rostjai meglepően 35 szilárdak, ha tekintetbe vesszük, hogy fahulladékról van szó. 2. példa: 111 kg erdei fenyőből kapott esztergaforgácsot, mely 100 kg száraz anyagnak' 40 felel meg az 1. példa szerint a faforgáccsal azonos módon kézelünk, azonban a kivonatoláshoz friss víz helyett az előző kezelésnél kapott mosóvizet" használjuk. 100 kgl szárazanyagból a nedves tekercsak alakjában 45 kapott 70 kg száraz faanyag mellett 9 kg nagyértékű tápélesztőt kapunk. 3. példa: Fürészport az 1. példa szerint a faforgácshoz hasonló módon \izxei kezelünk. A 50 vizes1 kivonatot, mely 13,4 o/o redúkálóanyagot tartalmaz, kénsavval 0,7% savtöménységrei állítjuk be és 3 óráig 130 C°-on nyomás alatt hevítjük. Ezután kalciumkarbonáttal semlegesítjük és a kiváló gipsztől elválasztjuk. Az ezután meghatározott cu- 55 kortartalom 28,7 o/o és ennek 55 o/o-a elerjeszthető. Az alkoholhozam 9,65o/o, úgyhogy az alkalmazott faanyag 100 feg-nyi mennyiségből 3.8 liter , alkoholt állíthatunk elő. 60 •A kivonatolt faanyagot az .1. példában megadott módon dolgozzuk fel. A 3. példa szerint előállított kivonatot szellőzés közben torula utilijs gombával élesz- 65 tőre dolgozzuk fel. 100 kg fahulladékból 7,5 kg* élesztőt kaptunk, 120 kg /nedves, 70 kg1 száraz faanyagnak megfelelő faanyag mellett, melynek rostjai jó szilárdságúak) voltak. 70 Aprított bükkfából a cukornak a pentozánokkal együtt való kinyerését javasolták már az 574.921. számú német szabadalmi, leírásban. Ennél az eljárásnál azonban a savas hidrolízist és a kivonatolást egyetlen 75 »munkamenetben, mintegy 100 C° hőmérsékleten alkalmazzák. Mivel azonban ekkor a savas hidrolízis a rostos anyag jelenlétében megy végbe, utóbbi kétségjtelenül jelentősen gyengül. Másrészt a pentozánok 80 állítólag tökéletes kivonatolása csupán a 100 C°-on oldódó, illetve hidrolizálható cukrokra vonatkozik, míg ezek jelentős része sav jelenlétében is csupán 120 C° feletti hőmérsékleten hidrolizálható könnyen, 85 Az aprított faanyagnak vizes előkezelését, adott esetben nyomás alatti hevítésélt javasolták már az 518.985. számú német szabadalmi leírásban. Ebben az esetben sem lépték túl az új eljárással ellentétben a 90 120 C° hőmérsékletet, mert itt nem polimer szénhidrátok kioldásáról, sőt egyáltalán kivonatolásról van szó, hanem csupán ja rostos anyag meglágyításáról a mechanikus szétfoszlatás megkönnyítése végett, hogy azt 95 az ezt követő klóros feltáráshoz megfelelő alakba hozzák. Szabadalmi igénypontok: l.i Eljárás fás növényi anyagok értékesítésére, melyre jellemző, hogy azt csupán 100 vízzel 120 C° feletti hőmérsékleten foganatosított előkezelésnek vetjük alá, majd a kapott vizes oldat eltávolítása után az előkezelés következtében meglágyult nyers rostos anyagot mechani- 105 kusan, például görgőjáratban szétfoszlatjuk, míg a vizes oldatban lévő cukro-
