135599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék önthető vagy rostos tömegek vagy darabos áruk csomagolására

; 3 135599. iá lejátszódó leghosszabb murika'folyaimiat idejének megfeleljen. A találmánnyal ezeket s a hátrányokat szüntetjük meg. A találmány lényege abban van, hogy azok a hüvelyek, 5 amelyek laz árut tartják, vagy'a csomago­lásra szolgálnak, egyenként vagy csopor­tokban az előírt helyeken1 meghatározott időig lassulással állnak meg anélkül', hogy ezzel -iá főmenesztő egyenletes mozgása 10 megszakadnia, majd ezek a hüvelyek a rae­nesztővel szeimben! késésüket ismét behoz­zák. A találmány két péídakénti kiviteli alak­ját a rajzokban tüntettük fel. Az 15 "l.'ábra önthető áru csomagolására <alkal­mas készülék metszete, amelynél minden egyes hüvely saját csapja körül forog. A 2. ábna az 1. ábrához tartozó alaprajz. A 3. ábna a doboz forgását nagyított lép-20 tékben vázlatosan tünteti fel. A 4. ábrla cigarettaesomagoíó gép metszete, amelynél valamennyi hüvely közös csap körül forog. Az 5. ábra a 4. ábrához tartozó alaprajz. zb Az 1. ábrában az (1) alapzaton (2) csapot szeréltünk fel, amelyen (3) excentertárcsa központosán van megerősítve. A (3) excen­tertáresának a 2. ábrából kitűnő hornya van. A (2) csapon a (4> menesztő, melynek 30 első vége fogazással készült tárcsát alkot, melybe (5) fogaskerék illeszkedik, (forgat­hatóan ágyazva. Az (5) fogaskerék a (7) kúpkerékhez tartozó tengelyen van elren­dezve. A (7) kúpkereket (8) kúpkerék ál-35 landó szögsebességigei forgatja. A (8) kúp­kereket (9) lánekerékíkel hajtjuk. Ennek következtében a< (4) menesztő a (2) csapon ugyancsak állandó szögsebességgel forog és pedig egy körülforgás közben1 nyolcszor 40 áll 'még, miután nyolc hüvelyt hordoz. A \_ menesztő tehát szakaszosan mozog. A gép "szakaszának azt az időt nevezzük, amely alatt a gép egy csomagolást, egy dobozt elkészít. 45 A (4) menesztőbein (10) csapot forgatha­tóan ágyaztunk. A csapok felső végén (11) karok vannak elrendezve, melyek a (12) hü­velyeket hordozzák. A csapok alsó végein (13) emelőket rendeztünk el, melyek mint-50 egyikét (14) vonórúd (2. ábra) második (15) emelővel köt össze. A (15) emelőt (16) csap (17) karral köti össze, melv a helytálló (3) excenter hornyába nyúló (18) görgőt hor­doz. A (16) csapot a (4) menesztőben for-55 gatlhatóan ágyaztuk, úgy hogy a menesztő-­• ben levő körpályán egyenletes sebességgel mozog. Ha a (3) exoenterben levő horony­nak, gyűrűs alakú a (10) csap pályájához központos -alakja volna, akkor a görgő a ímenesztővel szembeni helyzetét nem vál- 60 toztatná és a (12) hüvely a, (2) csap körül egyenletes sebességgel forognia. Ha azon­ban a (18) görgő mozgása közben oly helyzetbe jut, amelyben a (3) excenter hornya a csap mértani tengelyétől távolo- 65 dik, akkor a (17) kar a (4) menesztő köze- , péből ugyancsak kilendül és ezt a mozgást a (15) emelő a (14) vonórúd a (10) csap és a (11) klar a (12) hüvelyre viszik át, amely a ímenesztővel szemben annak forgásira- 70 nyával ellentétes értelemben elfordul,, tehát lassuló mozgást végez. A i(3)' exoenterben levő horony megfelelő megválasztásával elérjük hogy a hüvely meg'áll, ha az exceintef hornyával létesített lassulás kö- 75 vetikeztében beálló mozgássebesség egyenlő • a (4) ímenesztő egyenletes kerületi sebessé­gével. A megállás helye és ideje, valamint a hüvely nyugalmi állapotának időtartama fügig a (3) excenter hornyának alakjától 80 és elrendezésétől. A 2. ábrában a hüvelyeket a (4) menesz­tővel szembeni különböző helyzetekben áb­rázoltuk. Az (I) helyzetben levő (12a) hü­velybe a felvett példában a hüvely állása SE közben az árut a burkolatba töltjük. A 2. ábrából látható, hogy a í(i2a) hüvely éppen abban a helyzetben van, amely az árübeve­zetés .félidejének felel ebben a pillanatban a (12a) hüvely a (4) tnenesz- <K tővel szemben nem mozdul el. Az árubeve­zetés végéig a (12a) hüvely késlekedik. A (12a) hüvelynek az (I) helyzetben levő nyu­galmi állapotát a 3. ábrában nagyobb lép­tékben tüntettük fel. A hüvely mindaddig 9E nyugvó helyzetben van, amíg a (10) csap az (a) (helyzetből iá (b) helyzetbe nem jutott. Ha a (10) csap i(ia) helyzetben van, akkor a hüvely már az (I) helyzetben van, tehát bizonyos imértékben előresietett. A (10) 1( csap egyenletes sebességgel mozog, »miköz­ben a (12a) hüvely közepe áll, úgy hogy a hüvely előresietése addig a pillanatig csök­ken, amelyben a (10) hüvely a (c) helyzetbe jutott,, amely (I) helyzetben rajzolt, (12a) K hüvelynek felel meg. A (10) csap a (c) pontból tovább mozog és a hüvely továbbra állva marad, tehát addig az időpontig kés­lekedik, amelyben a (10) csap a (b) polntba jutott, amikor a lassulás, tehát a íj hüvely nyugalmi állapota és az árubeveze­tés is megszűnnek és a (12a) hüvely más helyzetben kezd elmozdulni. Ezen a pá­lyán az ercehterben tevő (3) horony hatása következtében iá tesulás1 kiegyenlítődik, l: sőt a hüvely előresiet, amint laz a i(12d) hü­vely helyzetéről kitűnik. Az előresietés kö­vetkeztében a hüvely a (II) helyzetbe jut

Next

/
Oldalképek
Tartalom