135581. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy frekvenciás sugárzómező megadására
4 135581. hogy az inklinációsík határozott, előírt 0O szögénél (siklószög) az antennarendszer magasága lehetőleg csekély legyen, amit elérünk,' ha n; = 1 és így I12—hí = — ^-, . aJ 2 cos ©„' 5 mikoris előnyösen hi ~ 0 és ezzel \> ~ x 2 ~ 2 cos 0 O ' Továbbá az antennarendszer csekély magassága esetében természetesen fontos, hogy a X huQámhossz is kicsiny legyen. 10 A (9) egyenletből adódó, találmány szerinti berendezés foganatosítási példája a 3. és 4. ábrán látható. A 3. ábra kapcsán egyúttal a (9) egyenlet fizikai jelentését is megmagyarázzuk. 15 A 3. ábrán sugárzórendszerként két függőleges, egyenlő erősséggel táplált Zi és Zs dipólantennát választottunk, melyek hí, illetve h2 magasságban vannak. A a reflektáló földfelü'let. A földfelületen végbemenő 20 visszaverődés következtében a föld felülete alatt hí, illetve I12 távolságban látszólag két Z'i és Z'2 ikétsarok van, melyeknek mezei egyenlő erősek. Mind a Zi és Z2 közötti távolság, mind a Z\, Z'2 közötti távolság is 25 fa — hí. Ha valamely időpont számára fel-, vesszük, hogy a két Zi és Z2 rendszerbem iaz áramok modulálatlanok és egymással fázisban vannak, akkor olyan I vonaí irányában, mely a földfelület merőlegesével 0 szöget 30 zár be, mely szög = arc cos --jr T-T, a Zi és Z2 által emittált mezők interferenciája következtében semmit sem veszünk, mert hiszen tetszőleges olyan vevő számára, ímeíy a földfelület merőlegesével 0 szöget 35 bezáró irányban van, az Zi és Z2 kétsarkoktól való távolságok különbsége a hullámhossz felét teszi ki. A vevő helyén tehát a mezőerősségek egyenlőek és ellenfázisúak. Ugyanez érvényes Z'i és Z'2 számára is, imég 40 pedig olyan vevőre, mely az I vonallal párhuzamos II vonaí irányában van. Ha a két rendszert eltérően moduláljuk, akkor azokat a 0 irányban azonos erősséggel vesszük. Ha egymást kiegészítő jeleket 45 emittálnak, a 0 irányban állandó erősségű hanerot veszünk. A föld felületéneik a Zi és Z2 d: pólantennák helyén levő merőlegese, mint tenpely, körül tehát a térben 2 0 csúc^szögű kúp-50 felület helvezkedik el. mimeüett 0 a talaj m'^eműségétől független. Ezt a kúpfelületet a 4. ábrán I jelöli. Ezen a felületen a két Zi és Z? adót egyenlő erősséggel vesszük és folytonos hangot hallunk, míg a felület egyik oldalán a kiegészítő- jelek egyik féleségét, a másik 55 •oldalán pedig ezek másik féleségét vehetjük. Van ugyan még több kúpfelület is, pl. a II és III felület (4. ábra)), melyben folytonos hangot hallunk; ezeket a felületeket úgy kapjuk, hogy a (9) egyenletben az n = 2, 60 illetve n .= 3 'behelyettesítést végezzük a (BE = x, FG = -£-X). Ezek a felületek azonban sokkal meredekebb lefolyásúak, úgy hogy azokat az I felülettel nem téveszthetjük össze. 65 Ha valamely irányítóadónak a két Zi és Z2 sugárzón felüt olyan berendezése vian, mely az ismert eljárás szerint a vízszintes síkban levő irányt meghatározza, pl. az I. ábra szerinti GHIJ síkot, akkor az említett 70 kúpfelület az utóbbemlített függőleges síkot a kívánt GK menetirányvonalban metszi akkor, ha a kúp csúcsa közeíítőleg a G ponttal egybeesik. A tia'Jálmárty szerinti berendezés számára 75 nem lényeges, hogy a két sugárzórendszert egyenesen egymásalatt rendezzük el. Vízszintes irányokban néhány hullámhossz távolságra is szabad lenniök, amivel megakadályozzuk, hogy valamely repülőgép leszál- 80 láskor az antennapóznákkal találkozzék. Az elrendezés ekkor olyan lehet, mint az 5. ábrán vázlatosan látható, ahol Zi olyan adó. meíy hi ~ 0 magasságban van, Z2 pedig olyan adó, mely h2 ~ — ^r magasság- 85 ' a COS *) ban van. A leszállóvonalat a BC vonal ábrázolja, mely olyan síkban van, mely a két adón átmenő síkra merőleges ós a fö'Mfelület merőlegességével 0 szöget bezár. A 6. ábra azt vázolja, hogy a két Zi és Zz 93 sugárzó 1 karakterisztikája a leszállóvonal közelében miként folyik le. Minthogy Zi a földfeíület közelében van, a karakterisztikája első megközelítéssel kettős kör alakját mutatja (Li). Z2 kariakteriszikája ia föld- 95 felület reflexiója következtében több L2 és L2' hurkot tartalmaz. Mivel a D pont a két sugárzókarakterisztika egyik metszőpontját alkotja, a két sugárzóbál emittált mezők mezőerőssége a BD irányban egyenlő és az 100 arányuk a talaj mineműsésrének változásától független, ha az előzőkben levezetett feltételek a Zi és Z2 sugárzók magiasságkü'önbsége • tekintetében fennállnak. A BD vonal tehát az egyik lehetséges leszálló- 105 vonalat alkotja. Az egyes sugárzók mezőerősségének növelésére a kívánt BD irányban esetleg irá-
