135579. lajstromszámú szabadalom • Optikai elem zselatinozható anyagból, ilyent tartalmazó optikai rendszer és eljárás előállítására

2-Í35.57&. mozoghat. Megállapítottuk, hogy a zsugorodási együtthatót előnyösen kb. 8-nak választhatjuk. E zsugorodás következtében az illető optikai etem előállítására alkalmazott 5 mintának oly méretei lehetnek, melyek ä végleges elem méreteinél sokkal nagyobbak. Nyilvánvaló, hogy ez nagy előnyt jelent. Ha pl. valamely .elemnél 0,3 mm-es vastagságkülönbségek fordulnak elő és i<) pl. nyolcszoros zstjgorddással számolunk, úgy az ellem mintájában azokon a helyeken, melyeken ezek a vastagságkülönbségek' az optikai elemben fellépnek, . 2,4 mm-es színvonalkülönbségek vannak. Az 15 előállítandó szelvényt tehát erősen nagyított léptékben tartalmazó mintát sokkal nagíyobb pontossággal készíthetjük és ezzel elméletileg korlátlan számú, a találmány szerinti optikai elemet állíthatunk elő. Ha 20 bármely okból nem kívánjuk, hogy a zsugorodás valamely irányban, pl. az optikai tengelyvonalra merőleges' irányban, fellépjen, a mintát, együttdolgozhatjuk pl. alapként ható oly fémlemezzel, melyhez a zse-25 latinozható anyag kissé tapad". A zselatinozható anyag a beszárdás után abban az irányban, melyben a zsugorodást ily módon megakadályozzuk, olyan méretű, mellyel az anyag ebben az irányban a zsela-30 tinozás és beszáradás előtt rendelkezett. Előnyös, ha mintából kapott elemet a beszáradás közben, vagy azután keményítjük, aminek következménye, hogy az elem oldó. szerben többé nem oldódik. B5 Belátható, hogy é£}pen legalábbis egy aszférikus, esetleg forgásrészarányos törőfelület jelenléte oldatban zselatinozható anyagnak a találmány szerinti optikai elem. hez kiindulási anyagként való alkalmazását 40 különösen előnyössé teszi. Az ilyen aszférikus felületeket üvegen gépek segélyével igen nehezen állíthatjuk elő, úgyhogy az . ilyen alakú üveglencsék gyártása rendkívül költséges. A találmány szerinti-elemnek az 45 a foganatosítása, amelynél az elemen fellépő vastagságkülönbségek legfeljebb 2 mm nagyságúak, azt a további előnyt nyújtja, hogy(

az anyag a csekély vastagságkülönbségek következtében igen homo-50 gén. Megállapítottuk, hogy a találmány szerinti optikai éjem különösen jól alkalmas optikai rendszerek szférikus eltérését helyesbítő elemként való felhasználásra, ki-55 váltkópen a „Zentralzeitung für Mechanik und Optik" folyóirat, 1932, 52. évfolyam, 2. füzetében ismertetett Schmidt-féle optikai rendszer esetében, melynél a találmány szerinti elem aszférikus törőfelületű. Mint már röviden megemlítettük, a talál- 60 mány szerinti optikai elemet akként állíthatjuk elő, hogy oldatban zselatinozható anyag oldatát oly alakú mintába juttatjuk, hogy az anyag az oldatból való kizselatino: zódása és beszáradás után a kivánt alakot 6» veszi fel. Ekkor előnyös, ha a mintát az anyagnak az oldatból való zselatinozódása után eltávolítjuk. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. "o Az 1. ábra a találmány szerinti optikai elem lencsealakú foganatosítási példájának optikai tengelyvonalán át vett metszete, Mint az ábrán látható, a lencse szelvénye a gömbalaktól eltér; a magasfekvésű, köz- 75 ponti rész és a magasfekvésű szegély között gyűrűalakú, süllyesztett övezet van. Á feltüntetett elem oly optikai rendszerhez tartozik, melynél a gömbi eltérést helyesbíti. • 80 A 2. ábrán az a berendezés látható, mely • ben az 1. ábra szerinti elemet előállíthatjuk. (2) oly sík fémlemezt jelöl, melynek felülete pontosan vízszintes. Ez a Ieme£ beszáradás közben megakadályozza az elem zsugoro- ß

5 dását az optikai tengelyre merőleges irányban. A lemez felett helyes távolságban üreges (3) fémminta van. A minta belsejét két (4) és (5) vezetékké látjuk .el, melyek víz be- és kivezetésére valók, mellyel a min- .90 tát bizonyos hőmérsékleten tarthatjuk. A (3) minta közepéhez oly (6) cső van erősítve, mely a mintán felülről lefelé áthaladó csatorna egy részét alkotja. Ezen a csatornán át a mintába juttathatjuk azt az anya- 95 got, melyből az optikai elemet készítjük. Ez pl. meleg víz, melyben bizonyos töménységgel zselatin van oldva. A (3) mintát es (2) fémlemezt ekkor oly hőmérsékleten tartjuk, hogy a zselatin még épen oldatban iöo marad. Ennek következtében a (3) minta és (2) fémlemez között oldott zselatinból való (7) massza keletkezik. A minta és fémlemefz hőmérsékletének lassiankéinti csökkentésével a (7) oldat zselatinozódik és így 105 oly gél képződik, melynek bizonyos rugalmassággal1

párosult merevsége van. A (3) mintát ekkor eltávolíthatjuk és a (2) fémlemezen a (7) massza marad vissza, melynek felületét a (3) ábrán a (8) szaggatott n0 vonal jelzi. Ha ezt a masszát most szárítjuk, a zselatinozódott (7) massza tiszta (9) zselatinná zsugorodik, melynek felülete a kivánt alakú. Ezt a zselatinréteget ezután a fémlemezről eltávolíthatjuk és az A—A 115