135565. lajstromszámú szabadalom • Súrlódó fék

135565. 3 a fékpofát •• terhelő (6) rugó előíeszültsége. A rugó előfeszültségének ia (9) fékpofára kifejtett hatása ia mindenkori fékező erő nagyságának megfelelően, mely ä surló-5 dási tényezőtől függ, részben megszűnik (a (6) rugó mérőrugó), vagyis a (7) ék, a fékpofát elhagyja és így a fékpofa lazul. Ezt ia folyamatot úgy kell elképzelni,, hogy a fékező hatás ia lazulás pillanatában rövid 10 időre megszűnik mindaddig, amíg ia fék. pofa az egymáshoz most már közelebb álló (7) és (8) terpesztő ékeken újból elhelyezkedik, amivel az egyensúlyi állapot ismét helyreáll!. 15 A 2. ábrában feltüntetett példákénti kivitelnél a fékpofát terhelő (11) rugó ereje a fékező erő. irányára merőleges. A berendezés felépítése egyszerűbb, mint az 1. ábnabelié, mert a rugó és a (12) alaplemez 20 között nincsenek mozgatható terpesztő ékek és a rugót közvetlenüla (12) alaplemez és a (13) fékpofa között rendeztük e!. A i(12) alaplemezen (14) és (15) ütközők vannak, amelyek egyben ékfelületeket hor-25 doznak, melyek a fékpofa megfelelő (13ia) és (13b) rézsútos felületeivel dolgoznak együtt. A (13) fékberendezés és ia (14), (15) ütközők között ez esetben is holtjáték van. A berendezés és .működésmódja a követ -30 kező. '. y<i

fl Ha /az (1) hordozót a (12) alaplemezzel együtt az 1. ábrabeli nyíl irányában mozgatjuk el, a (15) ütköző közvetítésével ia (13), fékpofa (13b) felületén a teljés fékező 35 erő íhiat. A (11) rugóerő irányába eső öszszetevő azt eredményezi, hogy ia (2) súrlódó ífelületre ható nyomás csökken és a fák az 1. ábra kapcsán ismertetett erőhatások következtében lazul (egyennyomású 40 hatás). ' .• :.:'!• ^«ftfjí A 3. és 4. ábráikban gyakorlati kivitelt hosszmetszetben" és keresztmetszetben tüntettünk fel. Ez ia kiviteli alak az 1. ábrabeli elvi elrendezésen felépült esőfék, amely 45 önműködő fegyverek visszafutó alkatrészein alkalmazható. A fékberendezést a helytálló (16) hordozón rendeztük el, amely ia felvett példában a lőállvánnyal szorosan van összekötve. A mozgatható (17) alkat-50 részen van a súrlódó felület, amelyet a következőkben fékhengernek nevezünk. A fékberendezésnek (18)—(21) a fékpofái, amelyeknek (22) fékbetétjeik vannak. E fékbetéteket (23) feszítő gyűrűk rögzítik. Az 55 1. ábrában feltüntetett kivitelhez hasonlóan ,a fékpofáknak (20), (20b) stb. ékfelületeik vannak, amelyekkel központosán elrendezett, keresztmetszetben ékalakú gyűrűk [(24), (25), (26) a 3. ábra felső felében, illetőleg (27), (28), (29) a 3. ábra alsó felében] 60 működnek együtt. A fékpofákat terhelő erő létesítése végett á belső (24) ékgyfírff és a két (25)- és (26) véggyűrű között elő.feszültséggel (30), (31) rugóikat rendeztünk el (3. ábra felső fele). Két rugó helyett 65 egyetlen (32) rugó is alkalmazható, amelyet a (28) és (29) véggyűrű között rendeztünk el (3. ábra alsó fele). A (25), (26), illetőleg (28), (29) véggyűrűknek az olajat leszedő (33), (34) gyűrűik vianmak. E vég- 70 gyűrűk a (1) hordozón lévő ütközőkkel dolgoznak együtt, melyek közül a (35), ütköző helytálló, a (36) ütköző pedig a (37) ütközőrugóval szemben elmozdítható. A 3. ábrában azt az állapotot tüntettük 75 fel,, amely akkor következik be, ha a (17) fékhenger a fegyver visszafutó részével együtt a nyíl irányában a holtjátékkal elmozdul, amikor a (26) [illetőleg (29)] véggyűrű a (36) ütközőt elérte és a fékező go erőt egyennyomású hatás . értelmében a (31) rugóra és a (24) ékgyűrű (közvetítésével a (30) rugóra, illetőleg a (32) rugóra viszi át. Az 5. ábrában a 3. ábrabeli berendezés- 85 tői eltérő oly kivitelt tüntettünk fel, amelynél a fékberendezés hordozója külső (38) csövet alkot. A (38) csőben (38a) kimetszés van, melynek (38b) és (38c) végfelületei a (39) és (40) véggyűrűk ütközőit alkotják. 90 A fékpofákat terhelő erőt a (41) rugók (42) és (43) nyomógyűruk közvetítésével a véggyűrűkre viszik át, majd «z az erő a (39a) és (40a) felületeken át a megfelelő eiienfelületekkel' kialakított (44), (45) fék- 95 pofákra és ezek közvetítésével (46), (47), (48) közbenső ékgyűrűkön át a (49), (50) fékpofákra adódik át. A fékpofák a helytálló (52) fékhengeren elrendezett csőalakú (51) fékbetéttel dolgoznak együtt. Egyéb- 100 ként a berendezés ugyanúgy dolgozik, mint a 3. és 4., illetőleg az 1. ábra kapósán ismertetett berendezés. A 6. ábrában további példaként! kiviteli alakot tüntettünk fel, amelynél a fékpofát 105 terhelő erő iránya a fékező erő irányával párhuzamos. Ez esetben a 3—5. ábrákban feltüntetett kivételektől eltérően nem több részre osztott fékpofa, hanem egyetlen (53) fékpofát alkialmaztunk, melynek persely- 110 alakja van és amelyet oldalt úgy. vágtunk ki, hogy abban egymást keresztező (53a) bordák keletkeztek. Ezek a bordák a nyíl irányában eltóJhatóan elrendezett (54) fékhengert veszik körül. Az (53) persely ten- 115 gelyirányú terhelés esetén az (53a) bor-