135532. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtető kondenzátor

135532. vagypedig a második esetben a kondenzá­tor teljesítménye oly szűk határok közé van szorítva, hogy a terhelés ingadozásait nem képes! felvenni. , 5 A találmány oly szerkezetű fordított kon­denzátor, melynél egyrészt ä csövek állan­dóan és gyorsan átöblítődnek, úgyhogy a csövekből az öss'zes robbanékony" összete­vők Ikiöblítődnek és másrészt szükség cse-10 tében a; kondenzátor terhelése messzeme­nően változtatható anélkül, hogy ettől a csövek átöblítéste szenvedne. A találmány abban van, hogy a fordított kondenzátort központosán elrendezett túl­lő folyócsővel látjuk el, mely az alsó és felső csöfenék közt nyitott gázösiszeköttctést lé­tesít. Ennek az a következménye, hogy a csövekben elgőzölögtetés folytán keletkező gázbuborékok legalábbis nagyrészt a folya-20 dékkal lefelé vándorplríak és ezt követően a központos csövön át felfelé távozhatnak. A folyadéknak a csövekben való pihenését és ezzel robbanékony kiválások keletkezését e rendszabállyal messzemenően elkerjüljük. 25 A túlfoilyócső magassága azonos értéken tartott szintmagasságot és! ezzel járó egyenletes áramlási sebességet biztosít. Másrészt a túlfolyócső alkalmazása követ­keztében a központos csövön át nagyobb 30 folyadékmennyiséget folyathatunk le, pl. avégből, hogy a kondenzátor alsó részét ki­öblítsük. A találmány szerinti berendezést továbbá javíthatjuk, pl. azzal, hogy a fels'ő csőfencket kúposán vagy tölcsérszerűen 35 alakítjuk ki. Ezzel elérjük, hogy az elgő­zölgő kisebb terhelése esetébén a folyadék csupán annyi elgőzölögtető csövön folyik át, mint amenyit teljesen kitölthet. A felső cs'őfenéken csökkenő szintmagasság eseté-40 ben azokba a csövekbe már nem folyik fo­lyadék, melyeknek torkolatai a folyadék­szint fölött fekszenek. Az áramlás azonban egyébként fennáll. Ez az elrendezés a csö­vek átöblítése szempontjából' előny*ö'sébb, 45 mint ha az összes' csöveken kisebb-szintma­gasság mellett csupán kevés folyadék szivá­rog át. Természetesen elképzelhető,- hogy a találmány szerinti kiegyenlítőesövet nem központoson, hanem központon-kívüli hely -50 zetben, tehát a kondenzátoron kívül ren­dezzük el, ané'.kül, hogy az elérni kívánt ha­tás csökkenne. A- kiegyenlítőoső központos elrendezése azonban szerkezeti okok miatt különösen előnyös, mivel e csövet ebben az 55 esetben egyidejűleg a csőkígyók magiaként alkalmazhatjuk. -A találmány szerinti kütönböző rendsza­bállyal elérjük,- -hogy -az «s&tteg #eí&é$ő rob­banékony összetevőket' a folyadékkal együtt • lefelé kiöblítjük. Számos esetben tehát az ß< elgőzölögtető alsó részében a zavart okozó összetevőkkel feldúsult folyadék gyűlik ösz­sze. Fontos, hogy a folyadékot azonnal ár­talmatlanná tegyük. Evégből célszerűen sírna, folyamatos esésű cső segítségével el- e; vezetjük és a kondenzátoron kivül gyorsan, teljesen elgőzélögtétjük. Az említett össze­tevők ugyani® csupán a folyékony fázisban veszélyesek, mivel abban szilárdan kiválhat­nak és összegyűlhetnek. Ha teljes keveré- 7» ket elpárologtatjuk-, a robbanékony összete­vők lényegesen a robbanási határ alatti mennyiségben vannak jelen. A találmány kiviteli páldáit a rajz kap­csán bővebben magyarázzuk. 7^ Az 1. ábra a találmány szerinti elgőzö­lögtető kondenzátort tünteti fel. Az (1) kon­dehzátorcsövecskéket egyéneden szemléltet­tük, ámbár az ilyen kondenzátor célszerűen kereszitáramú kondenzátorként van kiala- 8( kítva. A kodenzátor középső részében az alacsonyabb forrpontú összetevő, pl. nitro­gén tartózkodik, mely összetevő a konden­zátorcSövecskék felületén cseppfolyósodik. A folyékony, magasabb forrpontú összetevő Si felülről a (2) vezetéken át áramlik be és a (3) csőfenék fölött gyűlik ös'sze, majd az (!) kondenzátorcsöveken folyik át, melyekben teljesen vagy részben elpárolog, miközben a keletkező goz főtömegét a folyadék lefelé ÍN magával ragadja és a gőz a találmány sze­rint elrendezett központos (4) kiegyenlítő­csövön át felfelé visszaáramolhat. Az elpá­rolgott magasabb forrpontú öss'zetevő az (á) csövön át távozik. A folyékony, magasabb 9; forrpontú összetevő legnagyobb szintma­gasságát a (3) csőfenéken a (6) túlfolyócső hossza határozza meg, mely a (4) kiegyen­lítőcső felső részét alkotja. Az adott eset­ben a (7) csőfenék alatt összegyűlő, el nem i( •párologtatott, tehát folyékony, magasabb forrpontú összetevőt, mély esetleg feldúsult '»Föbbanékony adalékot tartalmazhat, a (8) csövön át eltávolítjuk és teljesén elpáro­logtatjuk, amit a 2. ábra kapcsán bővebben i< magyarázunk. A 2. ábra oly találmány szerinti elgőzö­lögtető kondenzátort szemléltet, -melyet két­oszlopos -relítifikáló készülék, pi. a levegő elbontásához való ilyen készülék nyomás u 'alatti oszlopa és felső oszlopa közé ikta­tunk; -A kondenzátor Csöveit ebben az cset­- ben is függőleges csővekként tüntettük fel, ámbár a -gyakorlatban célszerűen kereszt­'áramú ^kondenzátorként alakítjuk ki. A fel- 11 go '0*zlop *($) gyűjtőedényében összegyűlő

Next

/
Oldalképek
Tartalom