135499. lajstromszámú szabadalom • Rezgésszámot változtató erősítős látszer

2 135499. és a szomszédos ütközó anódja, sőt esetieg a (K) és a szomszédos ütköző anódja közti tereket homogén és szabályozható erősségíí mágneses (elektromos) mező hatása alá 5 helyezzük, pl. a rendszert axiálisan mágneses tekercsbe, esetleg tekercsekbe helyezve. A homogén mágneses tér hatása alatt az egyes pontokból — bár különböző- irányokba — kilépő elektronok teljes kört (a 10 gyakorlatban spirálist) leíró pályáikat befutva egy pontban találkoznak. Az ütköző anód megfelelő távolságra- és síkban való beállításával és a mágneses mező megfelelő szabályozásával ezen találkozási, pontok 15 síkját a megfelelő ütköző anód síkjába helyezhetjük s ezáltal a beütődés-i anódsíkon tiszta képpontokat nyerünk. Vagy pedig a kép egyes pontjaihoz tartozó csövekből, csatornákból ' álló cső-, csatorna-rend-20 szerben vezetjük ,a képelemeket vivő elektronokat az ütköző anódokra, majd az (Af) anódra (ez utóbbira lehető merőlegesen), tehát. az egyes képpontokból a primaer elektron általi kiváltott secundaer elektro-25 nckat csövekben, csatornákban vezetjük a következő anódra s a csövek, illetve csatornák egymáshoz való elrendezése (különösen az (Af)-en) megfelel a képpontok egymáshoz való elrendezésének, hogy pon-30 tos képet alkothassanak. Önként érttetődő, hogy lehető nagy számú, pl. az ütköző anód minden egyes lyukához, annak folytatását, képező külön cső, csatorna (furat) célszerű,, hogy minél több képpontot és le-35 hető tökéletes képet nyerhessünk. A (K) es a vele szomszédos ütköző anód közé (az anódra) is célszerű, ha mindjárt nem is az egész távolságot kitöltő hosszúságú cső-, csatorna-rendszert alkalmazni a secundaer K) elektronok szóródása által eló'állható hibák elkerülése végett. A (K) lehet bármely megfelelő használatos ú. n. fotoérzékeny katód, az (Af) pedig bármely, az adott esetben alkalmas használatos fluoreszkáló rétegű 45 anód. Fontos, hogy a foto-érzékeny rétegig útbaeső alkatrészek, pl. lencse, vákuumburok, stb. lehetőleg veszteség nélkül engedjék át a képelemeket hozó rezgéseket; 'a fluoreszkáló réteg fénysugarait pedig 50 ugyanígy engedjék át a néző felé vezető pályáikon útbaeső alkatrészek. Az ütköző anódok secundaer elektronokat kibocsátó rétegeit úgy' ajánlatos megválasztani, hogy azok lehetőleg ne reagáljanak fotoelektro-55 mosan se a fluoreszkáló réteg által kibocsátott fénysugarakra, se a (K)-r.a eső rezgésekre. Esetleg a fluoreszkáló réteg anyagát válasszuk ki e cél szem előtt tartásával, nehogy zavaró kölcsönhatás álljon elő. A secundaer elektronokat kibocsátó réteg 60 felvihető a cső, csatorna belső fala egész felületére,, vagy e felület részeire, pl. megszakításokkal, gyűrűszerűén. A csatorna, cső falai lehetnek vezetőből, félvezetőből, belső falán vezetővel, félvezetővel bevont 65 szigetelőből, vagy ily bevonás nélküli sziigetelőből.*E csövek, csatornák, kis kilépésű feszültségű anyaggal bevonva (esetleg csak helyenkint bevonva) lényegükben megfelelnek az ismeretes, hasonló készítési multi- 70 plikátoroknak. A csövek ez esetben részint arra szolgálnak, hogy az elektronok útjába tartják a secundaer elektronokat kibocsátó anyagot, részint pedig arra, hogy az elektronok p'ályáját, útját megszabják. A ve- 75 zető, félvezető, vagy ily anyaggal bevont csövek, csatornák azért ajánlatosak,, / mert ezeknél s. felületi feszültségkülönbságek könnyen kiegyenlítődnek. Ily esetekben is alkalmazhatunk szívó anódfeszültséget, 80 esetleg többet is és pedig a cső, csatorna : falán, esetleg a csőcsatorna rendszer körül, sőt esetleg a vákuumon kívül alkalmazott gyűrűszerű vezető, esetleg vezetők út,ján. A vezetők megfelelő, pl., mindegyik 85 ütköző anód magasságában alkalmazhatók és. a fokozatos feszültségek rajtuk helyezendők el. A (K)-val szomszédos szívó anódra pl. 100, a következőre 200, a tovább következőre 300 és így tovább fokozatosan 9« emelkedő feszültséget adva. Az (Af)-en van a legnagyobb feszültség. Fontos, hogy a becsapódó elektronok akkora gyorsasággal haladjanak és ütközzenek az (Af)-be, hogy abból fénysugarakat váltsanak ki. 95 Fontos, hogy a csatornák, csövek, furatok szabad utat adjanak az elektronoknak, bár hatásosabb becsapódás érdekében a csatorna-rendszer az egyenestől eltérő alakú is lehet. A secundaer elektronokat kibocsátó 100 réteg felülete lehet sima és • érdes. Önként értetődik, hogy az erősítő rész is vákuumban helyezendő el, s hogy a mágneses tekercs lehet a vákuumon kívül. A képelemekre bontás okozta esetleges 105 hiányosságok csökkenthetők a fluoreszkáló lemezen nyert kép kicsinyítése útján. Az optikai lencse által megfordított képet az elektron optikai részben az elektron optikában hasznlálatos bármely módon pl. 110 mágneses hatással visszafordíthatjuk, vagy pedig a fluoreszkáló rétegen jelentkező képet megfelelő optikai lencsén keresztülnézve. A készüléket célszerű árnyékolni, hogy csak az optikai lencsén át juthassanak 115