135489. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos marató eljárás

X ia.1480. mellett az elektrolit és különösen a fém és a folyadék közötti határréteg szük-éges vezetőképessége hideg elektrolitban nem érhető el. Az áramsűrűség az oldat viztartal-5 mával és hőmérsékletével eg\criescn. az oldat savtartalmával fordítva arány.»-. Mivel •."/. ismert eljárásoknál az elektrolit túKágo snn kicsiny töménysége miatt az anódát alkotó vezetőréteg r.csn alakulhat ki. ezekkel 10 a fürdőkkel lapos, egyenetlen és c-ak mérsékelten sima maratások állitha.ók elő. Emellett a íünlöícszültség és ezzel az áranisíirííség fokozása, valamint a ffirdö hömér-N séklctének növc!é-c céltalan, sőt kam*, mert >"> az anóda nem védett állapotában ez intézkedések következtében a maratás még egyenetlenei)!) és durvább. Ha ismert módon ásványi savakat, például sósavat, vagy Salétromsavat adago-20 it'nk, úgy a szükséges anódás sarkitás azonnal megszűnik és a savanion a íe lölakko! megtámadja. Mindezeket a hátrányokat a találmánnyal kiküszöböljük. A találmány értelmében al-S-r

> kalrnazandó elektrolit a íedölakkokat nem támadja meg. Emellett az elektrolit az árainsíín'íségnek és az áramvonalak szórásának oly befolyásolását teszi lehetővé. Ir»gy a marató hatás a fedőrétegből kiindulva gyi-30 korlatllag merőleges irányban torji .1 a lemez mélyébe, Emellett a maratott felület lenyes marad. Az új eljárás továbbá leltetővé teszi, hogy nagyobb áramsíiríi-égge! dolgozzunk anélkül, hogy aiióilahatások je:'"> lentkeznének, úgy bogy a maratás ideje is megrövidül. A találmány ,-zerinti eljárásban alkalmazandó elektrolit összeállításánál ügyelnünk kell az alkalmazót; savak, házi-ok és sók 4" tisztaságára, mert ez anyagok tisztátalanságai az anödán oldhatatlan c-.'ipadékol adhatnák. A találmány szerinti eljárásnál ' elönvösen nátriumnak, káliumnak, ammóniumnak vagy liliumriak hangya-:A val vagv 45 ecetsavval vagv mindkettővel alkotott sóit oldatban alkalmazzuk. Ezekhez az oldatokhoz ezenkívül clönyö-en még tejsav, glik •!sav, propionsav és/vagy vajsav aikaii -óit adagoljuk. Elönvös, ha az oldntlnz c v -50 savanhidritet is adagolunk. Az eljárás eredménve szcmpoiitjálM>l előnyő-, ;

ie i leit

felsorolt csoportból szabad savakat is adagolunk. A savanyú oldatok ugyanis i x-mlegcs oldatokkal szemben az erővonalak elr,r» - zlása és a maratás simasága zeiip.ritjáh()! előnyben részesítendők. Az emiitett sók alkalikus oldatai nem alkalmazhatók, mert i / esetben a fedés szélei mentén nem kapunk kellő mértékű maratást és az ilyen oldatok A fedést » megtámadják. '*> Az ismert eljárásnál' nem alkalmazzak monokarbonsavas sók és/vagy monooxikarbonsavas sók keverékeit. Az ilyen adalékkal azonban az oldat a legkülönbözőbb Kitételeknek megfelelő tulajdonságúvá te- cr, bető. Az ásványi savak sói nem adagolhatok, mert ezek anionja az anolitot szétroncsolja és ezzel az anóda szükséges sarkitását megszünteti. Ugyanebből az okból nem alkalmazható más, egyszerű szerves savak :<> s7iimos sója sem. Ezenkívül majdnem valamennyi nem o'dható elegendő mértékben és ezért az anódán csapadékot létesít. A maratás hőmérsékletének néhány fokkal az e'ektrolit olvadáspontja fölött kell íe- T.'i k üdnie. A legkedvezőbb maróhőmérséklet minden egyes fém és minden egyes fémötvözet esetén más és más, úgyhogy ennek megfelelően o' kell tolni az elektrolit olvadáspontját is. Ezenkívül a fedések a különböző fémeken so csak meghatározott hőmérséklet; határokon belül tapadnak, amelyeket az olvadáspont eltolásával kell betartani. A vegyület és az eutektikum között az olvadáspont a keverék vagy a vegyület összetevőinek változtatása- s"» val tág tartományban eltolható. Ha a keverékben vagy komplex vegyületben különböző karbonsavak sói vannak jelen, akkor az olvadáspont különösen könnyen eltolható. A találmány szerinti eljárásban alkalma- M» zott elektrolitek anionként a fent felsorolt karbonsavak egyikének vagy többjének savmaradékát tartalmazzák. Az anionnal eg\ -értékű kationok, mint például ív, N\ I.i\ i\ll\ vannak kapcsolva. Maratás közben az ?>:. anödán fématomok töltődnek fel és például mint kétértékű nehézfémionok (Or \ Zir \ I"•!)• .) mennek oldatba. Ennek megfelelően' kezdetben csak alkáli fémion egyenértékű mennyisége, később nehézfémion is" somlege- HM sítődik a katódán. Kettős só keletkezik, méi' -rek összetevői közül az egyik, például k;'.Iii:macetát könnyen, a másik, például réz ;•< Jtát nehezen oldható. A kettős só oldhatósága a kettő között van. Az ciektrolizisnél n,-, keletkezett ez a rézkáliumacctát, anélkül, hogy kikristályosodás! jelenségek lépnének fel, még nem vihető át Igen tömény alakba. Az anódán fellépő kikristályosodás! jelenségek azonban megszűnnek, ha elegendő no mennyiségben adagolunk pl. káÜnmlakt'itot, mert a rézkáliumlaktát mindkéi öw.otevője, tehát a rézlaktát és a káliuml ikl it könnyebben oldódnak, mint a rézncc.át é-