135488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többrétegű faburkoló elem előállítására

Megjelent 1949. évi április hó 25-én. M A «i V A K S Z A I'. A I» A L M I I! I lí Ó S Á fi SZABADALMI LÉTRÁS i:t5488. SZÁM. VIII «•. OSZTÁLY. K-l~»7í)l. ALAPSZÁM. Eljárás ás berendezés többrétegű faburkoló elem előállítására. (iiistaf Kfthr gyáros, Stockholm. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 31. Svédországi elsőbbsége: 1941. évi február hó 7. A találmány oly faburkoló elem, mely számos egymással összeragasztott rétegből áll. A találmány szerinti faburkoló elemnek felső parketta-furnir rétege van, mely parkettmin•") tában elrendezett parkettlécekből áll, majd hosszirányban elrendezett lécekből kialakított középső rétege és furnirból kialakított egy vagy több alsó fedőrétege van. Az effajta faburkoló elemeket enyvezésük után gyalú.0 val vagy maratógéppel utólag meg kell munkálnunk avégből, hogy egyenes és egymással párhuzamos oldaléleket kapjunk, amelyekkel a deszkák adott esetben egymással összekapcsolhatók, illetőleg horony- és 15 ékkötéssel összeköthetők. Az eddig ismert előállítási eljárásoknál evégből az összes rétegeket elejétől fogva szélesebbre vették, mint amilyen a kész faburkoló elem szélessége. Ez az eljárás azonban hátrányokkal JO jár, melyek a parkettfurnirréteg megmunkálásánál mutatkoznak, mely rendszerint váltakozóan hossz- és keresztirányban elrendezett keményebb és nehezebben megmunkálható anyagból való parkettrészekből készül. A ha-25 rántirányú léceket végeiken csupán nehezen lehet levágni anélkül, hogy az anyag az erőteljes megmunkálás folytán meg ne sérülne és hogy éleik érdessekké ne váljanak. Az óvatosabb megmunkálás amellett, hogy az 30 élek sérülését nem lehet teljesen kizárni, jelentős időveszteséggel és nagyobb előállítási költségekkel jár. A találmány célja e hátrányok kiküszöbölése és lényegileg abban van, hogy a parkettléceket illetve az azokból öszszetett parkettfurnirréteget keskenyebbre 35 szabjuk ki, mint a többi réteget, majd az egyes rétegeket egymásra fektetjük, összeragasztjuk és az éleiket megmunkáljuk mindaddig, míg az utóbb említett rétegek szélességét a parkettfurnirréteg szélességére csök- H> kentettük. Ennek az eljárásnak előnye továbbá, hogy a parkettléceket kezdettől fogva uzonos szélességben állíthatjuk elő, és hogy •; szélesség a kész faburkoló elem éleinek megmunkálásakor nem változik. Egyidejűleg lr

, a rendszerint értékes anyagból készült parkettfurnirrétegben megtakarítást érünk el. A deszkák különböző részeit állítható oldalfalakkal ellátott matricákban állítjuk öszsze és a lécekből álló két réteget a két réteg r^ különböző szélességének megfelelő egymáshoz képest oldalt eltolt helyzetben azzal rögzítjük, hogy azokat oldalt a matrica oldalfalai közt összesajtoljuk. A találmányt bővebben a mellékelt rajz 55 kapcsán magyarázzuk, mely a faburkoló elemek mint lemezek, táblák vagy deszkák előállításához való matrica példaképem kivitelét mutatja. Az 1. ábra a matricát felülnézetben és a (;o 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett keresztmetszetben nagyobb léptékben mutatja. A találmány szerinti faburkoló elemek előállítására a rajzon szemléltetett matricát «=, használunk. E matrica egyidejűleg két faburkoló elem előállítására alkalmas. A matricának (1) fenéklemeze és három hosszirányban 1