135486. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő gőzkazánokhoz

2 v 135486. függőlegesen tekercselt csőkígyókból álló túlhevítő van, a 2. ábra az 1. ábra szerinti túlhevítő felülnézetét mutatja, a 5 3. ábra vízszintes fűtőcsatorna függőle­ges metszetét szemlélteti, amelyben víz­szintesen tekercselt csőkígyókból álló túl­hevítő van. A 4. ábra a 3. ábra szerinti túlhevítőt felül-10 nézetben mutatja. Aiz 5. ábra az 1. vagy 3. ábra szerinti hő­kicserélőhöz hasonló túlhevítő felülnézetét szemlélteti, a 6. ábra az 1. vagy 3. ábrához hasonló •*15 túlhevítő felének felülnézetét mutatja, a 7. ábra vízszintes fűtőcsatorna függőle­ges metszetét mutatja, amelyben vízszinte­sen tekercselt csőkígyókból álló túlhevítő van, a 20 8. ábra pedig sugárzással fűtött gőzka­zán függőleges metszetét szemlélteti. A 8. ábra szerinti- szokásos kialakítású sugárzással fűtött kazán (5) tüzelőkamrája, amelybe a szénport a (7) égők vezetik, a 25 (3) és (4) elgőzölögtető csövekkel, valamint oldalfalain a (6) elgőzölögtetőcsövekkel van burkolva. Az elgőzölögtetőcsövek közvet­lenül vagy (9) összekötőcsöveken át az (1) és (2) dobokkal vannak összekapcsolv?, 30 melyek viszont a (10) leszálló- illetve gőz­elvezetőcsövek révén a (8) gőzgvüjtő- és tápvízdobbal vannak összekötve. A tüzelő­kamra fölött a lényegileg vízszintes füst­huzatban a csőkígyókból álló érintkezéses 35 gőztúlhevítő van elrendezve. Ebben a ka­zánban a lángok illetve a füstgázok a tü­zelőkamrában a meleget sugárzással és érintkezéssel a. (3), (4) és (6) csöveknek adják le, mégpedig főleg azok a füstgázok, 40 melyek a tüzelőkamrában a kazáncsövek szomszédságában szállnak fel, úgyhogy a tüzelőkamrábóí kiáramló füstgáz oldalsó részei jobban hűlnek le, mint a füstgáz­nak a kamra középső részében felszálló 45 részei. A füstgázáramban különböző módon eloszló meleg következtében a füstgáz­áramra harántirányban elosztott túl­hevítő csőkígyók közül a kívül fekvők gyengébben melegszenek fel, mint a 50 belül elhelyezettek, aminek az a következménye, hogy egyrészt a különböző csőkígyókon át vezetett gőzáram egy ré­sze viszonylag egyenetlenül van túlhevítve és másrészt ugyanilyen mértékben a cső-55 kígyók és az azokkal összekötött gyűjtők anyaghővel szemben egyenetlenül van igénybevéve. Ez különösen érvényes azokra a csőkígyókra, melyek kívül a tüzelőkamra oldalfalaival párhuzamosan vannak elren­dezve. A tüzelő kamra homlokfala és hátsó 60 fala mentén felszálló füstgázok szintén erősebben hűlnek le, mint a tüzelőkamra középső részében felszálló gáz. Ez az egyenetlenség azonban az ezekhez a falak­hoz harántirányban elrendezett csőkígyók 65 szempontjából nem hátrányos, mert 'egyen­letesen az összes csőkígyókra eloszlik. Az 1. és 2. ábra a (12), (13), (14), (15) falak által alkotott vízszintes csatornában elrendezett túlhevítőt mutat, melynek a 70 (16) és (17) gyűjtőhöz csatlakoztatott (A), (B), (C), (D) csőkígyói a hűtőfelületekké' burkolt tüzelőkamrából kiáramló füstgáz­árammal párhuzamosak. A találmány ér­telmében minden egyes csőkígyót két 75 részre osztunk, melyek egyike. mindig a (12) vagy (13) falak egyikének közeiében és a másik pedig a csatorna (M) közepének közelében van elrendezve és a két részt csődarab köti össze. 80 Ekként pl. az (Al) csőcsoport (18) csőkígyója a (16) és (17) gyűjtők kö­zött először a (12) falmentén halad, azután a (14) fal alatt az (A2) csőcsopórthoz ve­zet és itt mint első cső a csatorna (M.) kö- 85 zepe közelében tovább vezet. Másrészt a (Cl) csőcsoport (19) csőkígyója először első csőként a csatorna (M) közepe köze­lében halad el, majd a (14) fal alatt, a (C2) csőcsoporthoz vezet és itt első csőként a 90 (12) fal mellett vezet tovább. Ai (19) cső­kígyó első (Cl) részével szemben a (18) csőkígyónak aránylag gyengébben fűtött első (Al) része tehát a második (A2) részé­ben aránylag erősebben hevül fel, mint a 95 (19) csőkígyónak második (C2) része és ezzel a melegnek a füstgázáramban való különböző megoszlását a túlhevítő cső­kígyóban kiegyenlítjük. Ugyanez érvényes természetesen'az (A 1), (A2), (Bl), <B2), 100 (Cl), (C2) és (Dl), (D2) csőcsoportok cső­kígyóira is. Ezzel az elrendezéssel a cső­kígyók fűtését kiegyenlítjük akkor is, ha pl. valamely égőnek kiesése folytán a tüze­lőkamrában, pl. a jobboldali tüzelőkamra- 105 részben és ennekfolytán a füstgázcsatorna jobboldali felében kevesebb meleg torlódik, mint a csatorna baloldali felében, mert egy és ugyanazon csőkígyó különböző részei a füstgázcsatorna különböző félrészeiben no vannak elrendezve. Az 1. ábra értelmében a csőkígyórészek közötti összekötőcsövek a (14) fal alatt vannak elrendezve egyrészt, hogy azokat a füstgázok behatásával szemben védjük, 115 másrészt pedig, hogy az összekötések

Next

/
Oldalképek
Tartalom