135466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műselyem előállítására

Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135466. SZÁM. IV/ll/1., XlV/a/1. OSZTÁLY. — G-9502. ALAPSZÁM. Eljárás műselyem előállítására. Deutsche Gold- und Silber-£cbeideanstalt vornials Roessler cég, Frankfurt a/M.-ban, minta G. Sí ebért G.m.b.H. cégr, Hanau a/M., Jogutódja. A bejelentés napja: 1942. évi május hó 16. Németországi elsőbbsége: 1941. évi április hó 24. (A 620/1940. M. E sz. rendelet alapján ) A mesterséges cellulózahidrátrostok és a természetes (natív) cellulózairostok között a lényeges különbség — eltekintve a molekulanagyságtól — abban van, hogy a mi-5 celák egy irányban való irányítottsága (orientálódása) a mesterséges cellulózahidrátrostban sokkal csekélyebb mértékben van meg1

, illetve eddig sokkal csekélyebb mértékben volt elérhető.. Míg a natív cellu-10 lózarostoknak orientált mioellákbó'I álló rostszerkezetük van, ezt a szerkezetet ai mesterséges rostokban csak ki nem elégítő mértékben sikerült elérni. A cellulózahidrátrostoknak számos, hát-15 rányosnak mutatkozó tulajdonsága kétség-; kívül a micella-orientálódás ezen hiányával van összefüggésben. Ismeretes, hogy a hosszú cellulózaláncokínak szabad reakcióképes, illetve szolvatáclókíépes hidroxjlcso-20 portjaik vannak. A natív cellulózarostokban ezeket a szabad hidroxilcsoportokat. a szomszédos céllulózaláncok hidroxilcso-5 portjai messzemenően blokirozzák. Ez at blokirozás és ezzel a szolvatáció, illetve a 25 duzzadás csökkenése annál hatásosabb, niinél messzehbmenően orientáltak, azaz egymással párhuzamosan elhelyezettek a rostban lévő cellulózaláncok. Ezenfelül a mechanikailag illetve textiltechnikailag fontos, 30 tulajdonságok egész sorozata függ a cellú-Józamolekuláknak a rostban való orientá-' lási fokától. Abban az igyezetben, hogy a cellulózamolekuláknak ezt, a natív cellulózarostoknál fontosnak felismert, orientálódását utá- 35 nózzáfc, különböző fogásokat alkalmaztak' niár a mesterséges cellulózahidrátrostok előállításánál. Kitűnt többek között például^ hogy a még képlékeny alakiatoknak a fonási folyamatban való nyújtása a rostok; 40 tulajdonságainak megjavításával jár. Ezt a javítást azonban nem tekinthetjük kielégítőnek, minthogy; a nyújtás csupán a mesterséges cellulózahidrátrostok külső rétegeit érintheti. Az alakzatok belsejében a cellu- í5 lózamolekülák továbbra is rendetlenül vannak elhelyezkedve. Ennek következtében a cellulózamolekulák szabad hldroxilcsoportjainak fentebb említett kölcsönös fontos! blokirozása nem érhető el. 50 Kitűnt, hogy ha például viszkózaműselymek vagy műrostgyapjúk (Zellwolle) előállításánál a szokásos Iyukíúvókák helyett megfelelően méretezett gyűrűsfúvókákat alkalmazunk és gondoskodunk arról, hogy! 55 a fúvókákbol kilépő, még képlékeny szál^ sugarak koagulálása túl gyorsan be ne következzék, az alakzatok megfelelő nyújtásánál a cellulózamicéllák orientálódása nemi csupán a külső rétegben, hanem a rostok! 60 közepén, illetve a közepének tájékán is elérhető. Ily módón messzemenően javít-i hatjuk' a rostszerkezetet és ezzel elérhetjük mindazokat a textiltechnifcai tökéletesítése-