135452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyapjuhoz hasonló bodorított rostok előállítására poliamidokból

2 135452. sékleten is megfelelő bodorítást érünk el. Az oldatok töménységét úgy kell megvá­lasztanunk, hogy az oldat a 128.906. számú magyar szabadalom leírása értelmében a 5 megfelelő rostra oldó vagy legalább duz­zasztó hatást fejtsen ki. Vizes sóoldatok esetében a bodorítáp fajtájára a duzzasztó hatás mellett a fokozott hőmérséklet is befolyást gyakorol. 10 Ámbár a találmány szerinti kezeléshez a poliamidokból, poliuretánokból vagy egyéb szintetikus egyenesláncú nagyfokúan polimer anyagokból készült összes rost al­kalmas, mégis előnyös, ha különösen olyan 15 rostokat alkalmazunk, melyeket olymódon fontunk, hogy a szál magja és köpeny­rétege között lehetőleg nagy feszültségek lépjenek fel. Gyakran célszerű, ha a rosto­kat a sóoldatokkal való kezelés előtt fogas­-() kerekek, vagy rovátkolt hengerek segítsé­gével előzetesen alakítjuk. 1. példa: Nagyfokúan polimer kaprolaktámkonden­zálási termékből font és előzőleg nyújtott 25 5 titerű szálakat 60 mm hosszúságú pász­mákká, vágunk és 115 C° hőmérsékletű, fouásban lévő ívizes kalciumkloridoldatba adagoljuk. A rostok rnár néhány perc múlva igen jól bodorított alakot vesznek 30 fel. 10—15 percnyi kezelés után a rostokat a kalciumkloridoldattól sajtolással és röpí­tessél mentesítjük, majd jól öblítjük és 105 C° hőmérsékleten szárítjuk. A rostok finom íveléssel merinószerűen vannak bo-35 dorítva és kártoltgyapjufonáshoz, valamint Rosszabb pászmák esetében fésüsgyapjú-• fonáshoz is igen jól alkalmazhatók. A bo­dorítás nagymértékben állandó. A poliamidszálakat kalciumkloridoldattal •io könnyen folyamatos munkamenetben is bo­doríthatjuk, amennyiben a poliamid fonalat forrásban tartott kalciumkloridfürdőn ve­zetjük át. Olyan rostokat is bodoríthatunk, melyeket előzőleg szilárd alátéten zsugorító i5 folyamatnak vetettünk alá. Ilyen rostok esetében azonban célszerű, ha a-kalcium­kloridoldat töménységét növeljük. Zsugorí­tott rostokat például 40%-os vizes kalcium­kloridoldattal 120 C° hőmérsékleten keze-50 lünk, amikoris jó bodorító hatást érünk el. Oly rostokhoz, melyek alapanyagként kap­rolaktámot, illetve aminokapronsavat tar­talmaznak, forrásban lévő 30—45%-os, előnyösen 35—41.%-os kalciumkloridoldatot 55 alkalmazunk. 2. p é 1 d á: . ' Nagyfokúan polimer kaprolaktárnpolime­rekből készült, 5 titerű, előzetesen nyújtott szálakat szilárd alátéten forrásban levő vízzel yaló kezeléssel zsugorítunk, majd 60 100 mm hosszúságú pászmákká, vágunk fel. A vágott rostokat fellazításuk után mintegy 30 percig szobahőmérsékletű me­tanolos kalciumkl'oridoldattal kezeljük. A metanolos oldat literenként 320 g kai- 6í) ciumkloridot tartalmaz. A kalciumklorid­oldat kiröpítése után a rostot forró vízzel mossuk és 180 C° hőmérsékleten szárítjuk. A rostok enyhén fénytelenné válnak és jól bodorítottak. 7Ü . Kalciumklorid helyett az alkáliföldfémek és adott esetben a nehézfémek és könnyű­fémek egyéb sóit, mint magnéziumkloridot, cinkkloridot, mangánnitrátot, litiumbromi­dot, káliumrodanidot is alkalmazhatunk. /,J Gyakran célszerű, ha magasabb hőmérsék­leten dolgozunk. Oly rostok, melyeket a bodorító folyamat előtt nem kezeltünk forró vízzel, a sóolda­tokkal szemben érzékenyebbek. Nem zsu- 8() gorított rostokat, például már oly metano­los oldatok is elroncsolnak, melyek literen­ként 250 g kristályos kalciumkloridot tar­talmaznak. Evégből kísérletekkel meg kell állapítanunk, hogy melyik a minden egyes «5 rosthoz legmegfelelőbb és leghatásosabb töménység. 3. példa: A hexametiléndiizocianát és 1.4— buti­lénglikol poliaddicionálásával előállított po- 90 liuretán ömledékéből szálakat fonunk, •& ka­pott szálakat nyújtjuk és 100 mm hosszú­ságú pászmákká vágjuk fel. A 8 egyes­titerű rostokat ezután 20 percig mint­egy 138 C° forrpontú vizes kalcium- 95. kloridoldattal kezeljük, majd vízzel kifőz­zük, röpítjük és 100 C° hőmérsékleten szá­rítjuk. A rostok finom és közepes iveltség­gel bodorítottak és fésűsgyapjúfonáshoz igen jól alkalmazhatók. 10() Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gyapjúhoz hasonló bodorított rostok előállítására mesterséges egye­nesláncú, nagyfokúan polimer anyagok­ból, különösen poliamidokból és poliure- 105 tanokból, melyre jellemző, hogy a nagy­fokúan polimer anyagokból kapott szá­lakat oly szervetlen sók vizes, vagyai- ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom