135395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázalakú gyenge savak kémiai kimosására gázokból
Megjelent 1949. évi február hó 15-én. W A fi Y A K S Z A !! A í> A L >l I I! I R 0 S.Á fi SZABADALMI LEÍRÁS 135395. SZÁM. IV/h/'l. OSZTÁLY. — F-10167. ALAPSZÁM. Eljárás gázalakú gyenge savak kémiai kimosására gázokból. LG. Farbenindustrie AktiengeselLscliaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1936. évi április hó 4.* Németországi elsőbbsége : 1935. évi április hó 4. Jugoszláv szabadalom száma: 12893. Ismeretes, hogy a gázalakú gyenge savaikat gázoktól oly utiódon távolítják el, hogy lúgos kémhatású mosófolyadékokkal kezelik, melyek egyszefű felhevítéssel újból rege•r > nerálhatók. Ilyen mosófolyadékként például szerves bázisokat, mint alkilolaminokat, alkilolimineket, alkilénpoliaminokiat és egyebeket javasoltak, melyek a legkülönbözőbb típusokba tartoznak. Az ilyen fajtájú 10 bázisoknak az a hátrányuk, hogy ámbár néha csupán csekély mennyiségben, azonban bizonyos mértékig mindig illékonyak és a regeneráláshoz többnyire használt vízgőzzel együtt mennek át. A gyenge i'r ' szerves .savak lúgos kémhatású sóinak, különösen az aminokarbonsavak sóinak alkalmazása ezzel szemben haladást jelent. Ezek a sók gyakorlatilag nem illékonyak és erősebb elnyelő képességük van, 20 mint a szerves bázisoknak, valamint gyenge szerves savaknak, a gáztisztításhoz már szintén javasolt alkálisóknak. Az ilyen sók például az aminokarbonsavassók kis hátránya abban a körülményben van, .L'5 hogy ha gázalakú gyenge savakat különösen szénsavat nagyobb mértékben vesznek fel, szilárd anyagok kiválasztására hajlamosak. Ügy találtuk, hogy iá lúgos kémhatású 30 mosófolyadékokkal való gáziisztításnál különösen jó eredményt érünk el, ha oly amino- vagy iminosavak sóinak oldatait használjuk, melyek oly primer, szekunder viagy tercier aminból vezethetők le, mely legalább két nitrogénatomot tartalmaz. 35 Aminosavakként a legkülönbözőbb fajtájú vegyületek jönnek tekintetbe. Amint már említettük, az aminők, melyekből a savak levezethetők, primer, szekunder és tercier aminők lehetnek. A te- to kintetbe jövő legegyszerűbb aminők olyanok, melyeknél egy vagy két C-atomhoz két vagy több N-atom van kapcsolva, vagy amelyekben több N-atom egymássá1! van összekötve, mint a hidrazinban. A legfon- 1.5 tosabíb ilyenfajta aminők az etfléndiiamin és ennek polimerjei, különösen a dietiléntriamin, a trietiléntetramin és a tetraetilénpentarnin. Leghatásosabbak rendszerint oly aminők, melyek egy N-atomra lehető- 5U leg kevés C-atomot tartalmaznak, néha azonban előnyösek lehetnek hosszabb láncok is, mint amilyenek például a diaminopropánban, diaminobutánban, vagy diaminopetánban vannak jelen, például rta külö- 55 nősen csekély illékonyságra van szükség, vagy ha olajban való oldhatóság volna kívánatos. A savak ezekből az aminovegyü'etekből tetszőleges módon vezethetők le. Tekintetbe ^j jöhetnek például oly karbonsavak, melyek az alifás sor egybázisú savaiból, mint ecetsavból, propionsavból, vagy vajsavból, vagy pedlig két vagy tc'bb bázisú savakból * Ez a nap a 2810/1942. M. E. sz. rendelet 4. §:-a értelmében a volt jugoszláv hatóságnál annakidején tett szabadalmi bejelentés napja;