135384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénnek főként kerámiai tárgyakra való lecsapatására

2 135384. tikus keverékekből ily módon megtisztított tiszta szén- vagy koromcsapadék lényege­sen előnyösebben használható minden mű­szaki célra, különösen félvezető réteg-5 ként villamos ellenállásoknál, mint a közön­séges korom vagy a szén hasonló modifiká­ciója; ha elképzeljük, hogy a tiszta szénré­szecskéket a villamosságot rosszul vezető kátrányos rétegek veszik körül és ilyennel 10 vannak átitatva, úgy nyilvánvalóan számta­lan nagy átmeneti ellenállású hely képződé­sét okozzák. Áramterhelésnél ennek mikro­átütések a következményei és ennek folyo­mánya a nagyfrekvenciájú technikában il­lő letve az elektroakusztikában a rettegett zaj-, recsegés- és sistergés-jelenségek. A találmány szerinti eljárás egyik foga­natosítási módja, a villamos ellenállások tartótestének beszenezésére abban van, 20 hogy hőálló, pl. porcellánból, kvarcból vagy más efféléből készült csövet rudacska alakú anyaggal töltünk meg, a csövet előnyösen kb. 950 C°-ra melegítjük, egy légszivattyú csatlakozó csövéhez kötjük, melynek vég-25 nyomása pl- 50 mm higanyoszlopnál nem alacsonyabb úgy, hogy a reakciós csőben igen ritka légnyomás keletkezik és ezután egy másik vezetéken át a csőbe mérsékelt nyomás mellett szénhidrogéngázt vezetünk 30 be, mely nyomást a vezetékbe kapcsolt fesz­mérővel- ellenőrizhetjük és szeleppel szabá­lyozhatjuk. A találmány egyik előnyös kiviteli módját képezi az is, hogy a szénhidrogéngá'z beve-85 zető csövén egy rövid kb. 0.3 mm belvilágú kapilláris szakaszt készítünk, mimellett egy manometrikus folyadékkal pl. higannyal töltött feszmérő U-csövet a kapilláris pálya előtt és után a csővezetékbe kapcsolunk és 40 egy szabályozó szelep segítségével, rnely a reakciós csőtől távol a kapilláris szakasz és a fes'zmérő csatlakozás előtt van elhelyezve, 15—20 mm higanyoszlop feszmérő jelzést betartunk. 45 A szénhidrogéngáz beáramlási helyétől előnyösen lehetőleg távol fekvő helyen be­kapcsoljuk a szivattyú vezetékét, melyen el­helyezett feszmérőcső és önműködő szelep is­mert egyesítése (kombinációja) a reakciós 50 csőben levő tényleges nyomásnak 'kívánt magasságon való beállítását lehetővé teszi. A csatolt rajzon kiviteli példaként a talál­mány szerinti eljárás foganatosítására al­kalmas ellenállási célokra való kerámiai 55 tartó szénnel bevonására való készüllek van vázlatosan feltüntetve; A pl. porcellánból készült (1) reakciós- és töltőcsövön a (2) csatlakozórészek gumiból vannak, avégett, hogy. légmentes zárású összeköttetést létesítsünk a pl. kemény üveg- 60 bői készült (3) elzárókupakokkal. A (4) távol­ságra az (5) fűtőcső van elrendezve, melyet a (6) villamos fűtőtekerccsel melegítünk, míg (7) a hőszigetelő burkolat, (8) a szén­hidrogéngáz ve'zetéke, (9) a hajszálcsöves <5 fojtóhely, (10) á bekapcsolt feszmérő, (11) a szabályozó csavar, (12) a szivattyúveze­ték és (13) a főfeszmérő a reakciós csőben levő tényleges nyomás mérésére. A (14) (18) közötti számokkal megjelölt részek egy ön- 70 működő szelepberendezést ábrázolnak, amely a (15) áramforrás beállítható (14) érintkezőjéből, a (16) elektromágnesből, a tömítő darabot tartó (17) armatúrából és a (18) fuvókából van. A (19) egy nyomás- 75 kiegyenlítő palackot ábrázol. Minthogy előnyösnek látszik a szenezett anyag lehűtéséit a szénhidrogén bevezetés­nek (ll)-nél való leállítása után finom vákuumban foganatosítani, íey (a rajzon 80 nem ábrázolt módon) eqy többirányú csap alkalmazásával a kimenő csőhöz egy finom­vákuumos vezetéket kapcsolhatunk. A (10) feszmémnél a nyomás pl. 20 mm hipanyos'zlop, a (13) feszmér őriéi 50 mm 85 higanyoszlop, a ható hőfok kb. 950 C°, a szenezés tartama a finom vákuumban 1 óra (a lehűest nem számítva). Az eljárásnak különféle további módoza­tai lehetségesek, így pl. az önműködő szelep 90 illetve fúvóka és a szívóvezetéknek a (3) sü­"vegibe va'ó betorkolása 'között egy vezeték­torkolbat be. me'ven át a kívánt végső nyo­mást alig túlhaladó nyomású, teljesen tiszta oxifént vagy ennek más teljesen tiszta gá- 95 •/.okkal vagv gőzzel előnvösen nitrogénnel való keverékét vezethetjük be. A lecsapódás e'érése végett, a kerámiai tartók érintkezési helvein is adhatunk a reakciós csőnek a hossztengely körüli forgó 100 vagy rezgő mozgást; a réteg más helyeken nem dörzsölődik le. Ha légszivattyúként ejektort alkalmazunk, melynél a csőben egy mérséke'it végső nvo­más elérése után, az oxidén elfogyasztása .105 illetve a szén leválasztása következtében és •lymódon lassan képződő fojtott nyomás miatt a reakciós cső belseje irányában lég­viss'zaáram'ás állhat elő, úgy akkor elkerül­hető az önműködő szelepberendezés alka'- no mazása. Ügyszintén előnyös a tartótesteknek ma­gában véve ismert módon homályos (matt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom