135383. lajstromszámú szabadalom • Cséveelrendezés katódcső elektronsugarának körmentén való kitérítéséhez
2 135383. A találmány egy példaként! kiviteli alakját a rajzok kapcsán ismertettük. Az 1. ábra a találmány szerinti cséveelrendezés távlati képe. A szigetelő anyagú (1) hengeren, ame-5 iyen az edény nyakát átvezetjük, négy (A), (B), (C), (D) csévepár egyenletesen van elosztva. Minden egyes cséve kötései, például az (A) csévepár kötései, az ábrából kitűnő módon lényegében a csőtengelyhez l() részarányosán elrendezett és azt hegyesszög alatt metsző síkban vannak. A csévéket azokra tolt, a csévéket átengedő furatokkal készült (2) gyűrű a szigetelő anyagú (1) hengeren helyzetükben rögzíti. 15 A 2. ábrában nagyobb léptékben az i. ábrabeli tekercsrendszernek a (2) gyűrű síkjában vett keresztmetszetét tüntettük fel. Az (A) és (B) csévepároknak csak egyetlen tekercsük van és ezeket a csévepárokat, 20 mint fehér és mint feketén vonalkázott köröket tüntettük fel. Az (A) és (B) csévepár mindegyik csévéjének menetszáma n. Ezt a hivatkozási jelet a tekercseknél a rajzban is feltüntettük. Mivel az 1. és 2. ábrákban 25 feltüntetett cséíveelrendezésnek csak négy (A), (B), (G), (D) csévepárja van, egyenletes elosztás esetén középütt az (A) és (B) csévepárok között még egy-egy (C) és (D) csévepár fekszik.. E két (C) és (D) cséve-30 párnak a találmány értelmében egyenként két tekercse van, amit a 2. ábrában azzal jeleztünk, hogy a köröket félig fehéren, félig feketén vonalkázottan ábrázoltuk. Miután a (C) és (D) csévepárok a két (A) és 35 (B) csévepár között középütt feküsznek, az a szög, amelyet az (A) ós (C), illetőleg (B) és (C) csévék szimmetriasíkjai egymással bezárnak, 45°. Ennek következtében a találmány értelmében a (C) cséve, illetőleg a (D) 40 cséve egy-egy tekercsrészének menetszáma Vz V'n, mivel sin 45° = 72 /2. A (C) cséve összmenetszáma az (A), illetőleg a (B) cséve menetszámának kereken 1,4-szerese. Valamennyi fehérmezős tekercs és valamennyi 45 feketemezős tekercs egymással sorba van kapcsolva és azokat két szinuszalakú, egymással szemben fázisban 90c -kal eltolt, azonos frekvenciájú árammal tápláljuk. A két váltóáramot az (i) áramerősség né 50 hány pillanatnyi értékével a 3. ábrában diagrammban tüntettük fel. A talámány szerint kialakított tekercsrendszerrel elért ideális forgómező jól ismerhető fel a 4. ábrabeli táblázatból, amely az 55 1. és a 2. ábrákban feltüntetett tekercsrendszerhez készült. A 2. ábrában a csévék belsejében három kis körrel a foltnak a világító ernyőn} elfoglalt három helyzetét tüntettük fel. A köröket ugyanúgy jellemeztük, mint a részarányossági síkban fekvő kite- 60 rítő csévepárt. Ezeket a köröket a 4. ábrabeli táblázatban is feltüntettük. A fehérmezős körrel jellemzett ponthelyzetet vizsgálva közvetlenül világos, hogy a fehérmezős csévékben a legnagyobb (i) áram és a 65 feketemezős csévékben nulla áram folyik. Ha a 2. ábrának csak jobboldali felét vizs-jf gáljuk, ami megengedhető, mert az ábra bal és jobb oldalai teljesen részarányosak, akkor kitűnik, hogy az (A) csévében a maxi- 70 malis (i) áramerősség' mellett az ampermenetszám n.i, a (C) csévében, amelynek csak a fehérmezős részében folyik áram, az ampermenetszám Va l/2 n.i, a (B) cséve ampermenetszáma nulla, a (D) cséve amper- 75 menetszáma V2 1^2 n.i és az (A) cséve ' ampermenetszáma n.i. Ezeket az értékeket a 4. ábrabeli táblázat bal hasábjába vittük fel. Ha a második ponthelyzetet vizsgáljuk, amely félig fekete és félig fehér mezőből so van, úgy erre vonatkoztatva a (C) tekercs részarányos helyzetű. Az áram időközben megváltozott és e pillanatban mind a fehér, mint a fekete csévékben V21^2 i áram folyik, ami a 3. ábrából is felismerhető. 85 Mivel a (C) cséve mindegyik tekercsrészében az áram iránya ugyanaz, az ampermenetszámok összeadódnak és amint a 4. ábra második hasábjából látható, e két ampermenetszám összege ismét n.i. Hasonló 90 módon állapítottuk meg a második hasáb többi értékét. Emellett figyelembe kell venni, hogy a (D) csévében a két áram egymással szembe folyik, tehát összeg helyett a különbséget kell kiszámítani. A 4. ábrabeli táblázat 95' jobboldali hasábja a fekete ponthelyzetnek felel meg, amikor csak a fekete csévékben folyik (i) áram. Amint ez a táblázat három hasábjának egybevetéséből kitűnik, minden egyes ponthelyzetben a mező a sugár felől íoo nézve mindig ugyanaz, úgyhogy ugyanaz a hatás érvényesül, mintha a csévéken állandó áram folynék át és a csévék a cső körül forognának. A találmány szerinti tekercselosztás mellett tehát gyakorlatilag ideális 105 forgómező keletkezik. Az 5. és 6. ábrákban a találmány szerinti cséveelrendezések további példaként! kiviteli alakját tüntettük fel, amelyben hat csévepárt alkalmaztunk. Az 5. ábra ugyanolyan 110 metszet, mint a 2. ábra. A csévék menetszámait az 5. ábrában ugyancsak ieltüntettük és azok megfelelnek 0°, 30°, 60° és Q0°-os szögek szinuszainak. Eszerint tehát a
