135371. lajstromszámú szabadalom • Optikai rendszer, amely helyesbítőelemet tartalmaz pl. az aberráció kiküszöbölésére

1353T1. 3 met alkalmazhatunk. Ez az elem, pl. a határolófeiületek alkalmas alakításával, a rendszernek még meglévő' szférikus aberrációját, legalább legnagyobbrészt, szintén ő nivellálhatja. A Schmidt-féle kamaránál, ha a tárgytól való távolság végtelen nagy, általában ötödrendű koma nem lép fel, hetedrendű koma azonban igen, olykor pedig harmadrendű !0 koma is. Ez esetben a találmány szerint a hetedirendű íkorhiát ia> helyesbítőeletnnek alkalmasam választott áthajlításával kompenzáljuk. A helyesbítőelem alkalmas alakítása és elrendezése rnei'lett iaz ilyen rend-15 szerben a harmadrendű komát a rendszer más hibáinak teljes vagy részleges kompenzálására használhatjuk, úgy hogy ebben az esetben a harmadrendű koma jelenléte inkább előny, mint hátrány. 20 A Schmidí-féle kamaránál azonban, ha a rendszertől korlátolt távolságban levő tárgyat kell leképeznie, általában ötödrendű koma lép fel. Ezt a találmány szerint legalább részben kompenzálhatjuk azzial, hogy 25 a lényegileg szférikusán áthajlított helyesbítőelem görbületi sugarát akként méretezzük, hogy a hossza a tárgy «és helyesbítőelem közötti távolságnak legalább egynegyede, legfeljebb pedig háromnegyede. Véső kony helyesbítőelem alkalmazásánál a legjobb eredményeket kapjuk akkor, ha e görbületi sugár értéke a tárgy és helyesbítőelem közötti távolság fele. Ezzel kompenzáljuk az ebben az esetben fellépő ötöd-35 rendű komát, amely az ilyen rendszer optikai tulajdonságaira hátrányos lehet. A 6. ábrán a Schmidt-féle kamarának ilyen elrendezése látható. A leképezendő tárgy (Y)-ben van. A rendszer szférikus 40 tükrét (S) jelöli. Az (S) tükör görbületi középpontja (Ms)-ben van. Amint ez a Schmidt-féle kamaráknál szokásos, a (C) helyesbítőelem akként van, eh'endezve, hogy az (S) tükör (Ms) görbületi középpontját tartiatoazza. Az említett tatás el- 45 érésére, a szokásos elrendezésektől eltérően, az egyszerűség kedvéért egyetien vonallal megadott (C) helyesbítőelem a találmány szerint szférikusán van áthajlítva; emellett e helyesbítőelem görbületi közép- 50 pontja ;(Mc)-ben fekszik. Itt (Mc) helyzete olyan, hogy a (V) és (Mc) közötti távolság egyenlő az (Mc) és (Ms) közötti távolsággal. Az ábrán látható, hogy a (C) helyesbítőelem domború oldala az (S) tükör ho- 55 morú oldalára néz, ami a kivánt hatás elérésére "szükséges. Szabadalmi igénypontok." I. Optikai, rendszer, amely legalább egy szférikus felülettel ellátott helyesbítő- eo elemet tartalmaz, pl. az aberráció, pl, a szférikus aberráció, kiküszöbölésére, azzal jellemezve, hogy ez a helyesbítőelem át van hajlítva, még pedig akként, hogy a fellépő ötödrenau és, illetve 65 vagy» magasabb rendű koma legalább részben kiküszöbölődik. 2. Schmidt-féle optikai rendszer, melynek hélyesbítőeleme át van hajlítva, még pedig akként, hogy a fellépő ötödrendű 70 és, illetve vagy magasabb rendű koma legalább részben kiküszöbölődik. 3. A 2. igénypont szerinti Schmidt-féle optikai rendszer foganatosítási alakja olyan tárgy leképezésére, amely a rend- 75 szertől korlátolt távolságban van, mely rendszerben a legalább lényegileg szférikusán áthajlított helyesbítőelem görbületi sugarának hossza a tárgy és helyesbítőelem közötti távolságnak 80 legalább egynegyede, legfeljebb pedig háromnegyede. 4.' A 3. igénypont szerinti Schmidt-féle optikai rendszeri foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a legalábE lénye- 85 gileg szférikusán áthajlított helyesbítőelem gö'rlbüfeti sugara ia tárgy és ihelyesbítőetem közötti távolság fele. 1 rajzlap melléklettel. Fe'eUSs kiadó: dr. Silyi István szabadalmi bíró. Szikra Irodalmi és LapkiadóváiUalat, Nyomdai Et., Budapest, V., Honvéd-utca 10 Felelős nyomdavezető: Kadnóti Károly.