135367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzerőgépeknek két meleghordozó közeggel való működtetésére

Megjelent 1949. évi február hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1,35367. SZÁM. V/d/1 ALAPSZÁM. — M-13705. OSZTÁLY. Eljárás gőzeró'gépeknek két meleghordozó közeggel való működtetésére. Moűrovich Károly oki. gépészmérnök, székesfővárosi főmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1943. évi április hó 7. A gőz expanziója alkalmával a gőzgépben a gőz egy része lecsapódik. Ha a TS entrópia diagramból iá munkává alakuló hőesést megállapítjuk és a lecsapódásból fel-5 szabadult meleg mennyiségét kiszámítjuk, azt találjuk, hogy a lecsapódásból felszabadult meleg a munkává alakult hóesésben benne van. Az expanzió folyamán létrejött lecsapódásból tehát munkát kapunk. 10 A munkává alakulás folyamata a dugatytyús gőzgépekben a következőképpen megy végbe. Az expanzió folyamán az expanzió hatására létrejött lecsapódásból felszabadult meleg a megmai'adó és tovább, expan-15 dáló gőzbe megy át. Áz új eljárás szerint egy meleghordozó helyett két egymástól eltérő tulajdonságú közeget keringetünk a körfolyamban. A két közeg mindegyike lehet gőz, vagy az egyik 20 gőz, a másik folyadék. Az első esetben olyan gőzöket kell választanunk, amelyeknek telítési hőmérséklete ugyanazon a nyomáson lényegesen különbözik egymástól. Ilyen gfőzök például ia 25 vízgőz és az úgynevezett hideggőzök, mint ammóniák = NHs, kéndioxid = SO2, széndioxid = CO2, methilklorid, freon, stb. Például ha az egyik gőznek 40 ata nyomású telített ammoniákgőzt választunk, annak hő-30 mérséklete 76 C°, ugyanezen a nyomáson a vízgőz hőmérséklete kereken 250-C°. Ha a kétféle gőzt egyszerre tápláljuk be a hengerbe, azok keverednek, a hidegebb ammóniákgóz felmelegszik és túlhevül, a melegebb vízgőz pedig nemcsak lehűl, hanem 35 jelentékeny ré|sze le is csapódik. Az expanzió végére az ammóniák is lehűl, és a vízgőzből további mennyiség csapódik le. A munkahengerben csak annyi vízgőz maradhat meg, mint amennyit a vízgőz parciális 4I) nyomásán a hengertéi'fogat befogadhat. Ez pedig aránylag csekély mennyiség. Számításaim szerint például, ha 1 kg ammóniákgőzhöz 0,2 kg vízgőzt adagolunk, ebből az expanzió végére — az expanzió végnyomá- 45 sát 8,5 ata-ra a kondenzátor hőmérsékletét 19 C°-ra véve fel — csak kerekén 0,02 kg vízgőz maradhat a hengerben. Tehát 0,18 kg vízgőz lecsapódik és1

a felszabadult meleg az ammóniákgőz közvetítésével mun- 50 kává alakul át. A vízgőz lecsapódásából felszabadult meleg tehát mintegy fűti az ammóniákgőzt. A példának felhozott kétgőzös körfolyam megvalósítására alkalmas berendezés váz- 55 latát az 1. ábra tünteti fel. A (K) ammóniákgőzkazánban 40 ata nyomáson gőzt termelünk. A (Kv

) vízgőzkazánban ugyancsak 40 ata, vagy egy-két tizeddel nagyobb nyomású és kereken 250 C° eo hőmérsékletű telített vizgőzt termelünk. Az iaimmóniákgőz az (1) csővezetéken, a vízgőz ia (2) csővezetéken áraimlük a (G) munkahengerbe. Mindkét gőz meghatározott időben és mennyiségben való betáplálását és kiürí- t'5 tését a vezérmű szabályozza. A (G) munka-