135354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfátrétegek vasból, cinkből és ezek ötvözeteiből készült testeken való előállítására

135354. lönböztetnünk. A foszforsavhoz kötött fémj ezek szerint részben tercier foszfátként az' üledékben és részben primer foszfátként a?"^ oldatban van jelen. Egyszerűbb számítás •'? 5 végett a foszforsavhoz kötött fémet az Me« , (PÜ4)2 képletteü .fejeztük ki. Me alatt ebben _ a képletben csupán a rétegképződésben résztvevő fémet értjük. A jelen esetben n átriummentes, tehát alkálimentes oldatok-10 rpí van szó. ' Ha a fenti képietet például cinkfoszfátoldatokra alkalmazzuk, akkor a képletből kitűnik, hogy a fürdők cinktartalma a fürdők POí-tartaímának 1,52—2,7-szerese lehet. 15 Ilyen nagy fémtartalmú és ilyen összetételű foszfatáló rendszereket eddig nem használtak. ' Az ilyen nagy fémtartalmú és viszonylag csekély foszforsavtartalmú fürdők alkalrna-20 zásánál a gyorsítóanyagok, mint például a HNO3 mennyisége is ettől a viszonytól függ, amennyiben üledékként még MeO-nak kell fennmaradnia. Nem vagy csupán gyengén savanyú gyorsítószerek alkalmazása esetén 25 a foszforsavtartalmat a fémmennyiséghez viszonyítva a megadott viszonynál nagyobbra is választhatjuk, azonban a foszforsavtartalomnak nem; szabad qfly nagynak lennie, hogy a fürdők elkészítésénél a MeO 30 teljesen oldatba menjen. Például következő összetételű fürdőt alkalmazhatunk: 100 liter víz 3 „ Hs(P04), (fajsúlv 12.2 „ HNO3 (fajsúly 13.3 kg ZnO 1,7) 1,4) Ilyen összetétel esetében kényszerűen fenéküledék keletkezik és az oldatban a fenti töménységnek megfelelő 'pH érték áll be. 40 A pH érték azonban nem csupán az oldal töménységétől, hanem az oldat és a fenekűi edék közötti egyensúlyi állapottól is függ. Oly túltelített oldatnak, mely több cinkfoszfátot tartalmaz, mint amennyi a hidrolizis-45 egyensúlynak felel meg, magasabb pH értéke van, mint a fenéküledékkel egyensúlyi állapotban lévő oldatnak. A találmány értelmében tehát lényeges, hogy az oldat telített, illetve túltelített legyen 50 és fémoxidból, valamint fémfoszfátból álló íenéküledéket tartalmazzon. A pH érték ezzel szemben csupán viszonylagos érték és az oldat töménysége és túltelítettsége szerint tág határok között ingadozhat. A pH érték azonban adloít töménység eseítébejr* 55 a rendszer egyensúlyi állapotára vonatkozó iámpontot nyújt. Jó eredményeket csupán oly oldatokkal érhetünk el, melyeknek pH értéke meghatározott töménység ese'tében' nagyöbib vagy 60 azonos az egyensúlyi állapotban lévő oldat pH értékével. Ha a pH érték ennél alacsonyabb, az oldat még nincs telítve és meg kell várnunk, rníg a fenéküledék feloldódik, mielőtt jó rétegképződést érhetünk el. Erre 05 .! célra különösen a cinkoxid alkalmas, mely tömény oldatok esetében még 2,4—2 pH érték esetében is fenéküledékként lehet jelen. Igen híg oldatoknál ezzel szemben az oldatokat magas, 4—5 pH értékre kell hoznunk, 70 hogy az oldatok túltelítettségét elérjük. Ha fenéküledékként cinkoxid van jelen, a pH i'rték önmagától áll be. Alkalikus oldatok alkalmazása esetében a pH értéket folyamatosan után kell állítani ahhoz, hogy réteg- 75 képződés legyen elérhető. A cinkoxidnak fenéküledékként való alkalmazása még a következő előnyökkel jár: A fenéküledékben icvő cinkoxid a bevonatképződést meggyorsítja, mivel a vasnak a helyi anódán való fel- 8) oldását visszaszorítja. Az iszapké'pződés igen csekély, mivel már csekély, legnagyobbrészt ferrifoszfát alakjában kicsapódó és az iszapot képző vasmennyiségek feloldása esetében rétegképződés indul meg, SÖ Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás foszfátrétegek előállítására vason, cinken és ezek ötvözetein, az ilyen testeknek fémfoszfátok savanyú oldataival való kezelése útján, melyre jellemző, !í0 hogy az ilyen fémekből készült testeket oly kezelőfolyadékkal kezeljük, mely oldat oldatrendszert alkot, melynek rétegképző fémtartalma nagyobb, mint a ter- . cier foszfát képzéséhez szükséges fém- 95 mennyiség, mimellett a fémtartalom a PO^tartalomnak legalább 1,5-szöröse és a rendszer ezenkívül fémoxidból álló fenéküledéket tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana- 103 tosítási módja, melyre jellemző, hogy a fürdőbe gyorsítósavakat oly mennyiségben adagolunk, hogy a fürdő hidrögénion-koncentrációja 2—5 legyen. Felelős kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bíró. Szikra IrodaLmi és Lapkladóvál'ialat, Nyomdai Rt., Budapest, V., Honvád-utca 10. Felelős nyomdavezető: Radnóti Karoly.