135341. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina-telep

135341. gázkilépő-csatornájával van összekötve. Helyes energiaelosztás céjjából vagy levegő áramolhat a (20) hasznos turbinából a sűrí­tőcsoportba vagy gáz áramolhat fordított 5 irányban, amint a kettős nyíl jelzi. A 3. ábra a találmány további felhaszná­lását mutatja. A telep ismét az (l)'turbasú'­rítőből, (6) nyomáskicserélőből, (13) égési kamrából és (18) turbinából áll. Ahelyett, io hogy —-úgy mint az 1. ábrán — (llj-nél hasznos levegőt vennénk el, (28)-nál égési gázt csapolunk és azt a (18) turbina (22) elő­fokozatába vezetjük. A (23) térben a (28)­nál csapolt gáz a nyomáskicserélőn át-15 áramló résszel keveredik és azzal az alsó­fokozatban dolgozik. A telep hasznos telje­sítményét a (24) tengelyen kapjuk. (25)-nél való levegőelvétellel a (28)-nál el­vett gázok hőmérséklete a turbinánál meg-20 engedett értékre csökkenthető. A hőmérsék­let pl. a (26) csappantyúval szabályozható. A (16)-nál beáramló gázok forróbbak le­hetnek, mint a (22) nagynyomású részből kiáramló gázok, úgyhogy az előfokozat 25 gázai közbenső 'hevítésen mennek át. A turbina nagynyomású részén átáramló részmennyiség a (27) szervekkel, mint pl. fojtócsappantyúval, fuvókaszelepekkel,. for­gatható vezetőlapátokkal stb. szabályozható. 30 A turbina nagynyomású része egy vagy több fokozatból állhat és a főházban vagy különálló házban helyezhető el. Lehet az 1. ábra szerinti (11) hasznosle­vegőelvételt a 3. ábra szerinti (28) vagy 35 (25) elvétel mellett meghagyni. Ekkor a hasznos teljesítményt már nem kizárólag a (24) tengelyen kapjuk, hanem részben vagy egészben (ll)-nél hasznos levegő alakjában . — vagy e hasznos levegővel hajtott gép 40 munkájaként. A (21), (28) és (25) elvételek * ekkor a (18) turbina és az (1) fúvó teljesít­mény —- kiegyenlítésére és szabályozására szolgálhatnak. A 4. ábrán az (1) fúvó, a (6) nyomáskicse-45 rélő és a (18) turbina ugyanazon a tenge­lyen ül. Az 5. ábra a 4. ábra A—A helyén vett metszet. A levegő három (5) csatorna útján az (1) elősűrítőből a (6) nyomáskicse­rélő kerekébe lép át. Az előző példától el-50 térőleg a nyomáskicserélő egy-egy cellája egy-egy körülforgás alatt a sűrítő és a fe­szültségmentesítő körfolyamon háromszor fut át. A levegő a (13) égési kamrába lép és a gáz vagy annak egy része három (15) csa-55 tornán át a (6) nyomáskicserélőbe visszajut. A . nyomáskicfcerélőben a kerületnek több munkakörfolyamba való felosztása azzal az előnnyel jár, hogy a futórészre ható sugár­irányú erők kiegyenlítődnek. A 6. ábra a találmány szerint kialakított, Í;O lokomotív számára való, erőtelepet mutat. A levegőt az (1) fúvóban elősűrítjük, a (30) közbenső-hűtőben hűtjük, a (6) nyomáski­cserélőben utósűrítjük és a (31) füstgázelő­melegítőben hevítjük. A levegő a nyomás- 65 ÍJcs-erélőből kilépő gázokkal (32)-nél tovább hevíthető, amit ismét azoknak a magas gáz­hőmérsékleteknek köszönhetünk, amelyeket a nyomáskicserélő megenged. A gázoknak vagy a levegőnek egy részét (28)-nál, illető- 70 ieg (25)-nél elvesszük és a lokomotív (33) munkahengereihez vezetjük. Az elvett mennyiség pl. a munkahengerek töltéssza­bályozásával szabályozható. A munkahen­gerek a (34) rudazat útján a (35) hajtőkére- 75 keket hajthatják. Mindegyik haj'iótengely­nek azonban saját motorja is lehet. A találmány számos más módon is meg­valósítható. A bevezetésben már említett előnyökhöz még a következő előnyök járul- 80 r.a'k: A nyomáskicserélő egyik jellemzője az, hogy az aránylag hideg levegő és a forró gáz ugyanabban a futórészben sűríthető, illetőleg feszültségmentesíthető. Ez a futó- 85 rész tehát a két közeg között közepes hő­mérsékletet vesz fel. Ebből adódik a nyo­máskicserélőn ek az az igen fontos tulajdon­sága, hogy igen forró gázokat dolgozhat fe', tehát a gázok közbenső hevítése az alsófo- 90 kozatba való belépésnél elkerülhető. A nyomáskicserélő további jellemzője az, hogy a forró gázok a hideg levegőnek bizo­nyos hőmennyiséget adnak át, míg ez a hő­folyam különálló gépekben végzett sűrítés- 95 nél és feszültségmentesítésnél, úgy mint. az alsófokozatban, gyakorlatilag nem jöhet létre. A levegőnek az alsófokozatban való fel­melegedése azonban sokkal károsabb, mint ioo a felsőfokozatban, minthogy vagy az egész utána következő sűrítés munkája növekedik, vagy e melegnek közbenső hűtőbe való el­vezetése válik szükségessé. A felsőfokozat­ban felvett meleg viszont a körfolyam ré- ior> szere megmarad. A gázoknak a nyomáskicserélőben való melegleadása első pillanatban hátránynak látszik, minthogy az utánakapcsolt- turbina munkaképességét csökkenti. A nyomáski- no cserélő különleges tulajdonságai azonban megengedik, hogy a nyomáskicserélőbe lépő gázok hőmérsékletét annyival növeljük, hogy >a gázok, a levegőnek leadott meleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom