135337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép húzózárak zárelemeinek előállítására
135337. vágható ki további anyagveszteség nélkül, mert az egymásmelletti zárelemek szárainak külső széle közös vágási vonalba esik. A szalag szélessége ez esetben egy záró-5 elem szélességének egész számú többszöröse. Á 10. ábrabeli változatnál az (55) szalagból úgy vágunk ki V-alakban széttartó szárú (56) zárelemeket, hogy ezek egymas-10 után következő (57) fejrésze és (58) szárvégei ugyancsak részben egymásba1 nyúlnak. A 11. ábra szerint az (59) szalagból kél sor egymásba nyúló szárú (60) zárelemeket 15 úgy vágunk ki, hogy az egyik sorbeli zárelemek egyik szára a másik sorbeli, ill. a következő zárelemek két szára közé nyúl Ismeretes húzózárak zárelemeit alumíniumból vagy alumíniumötvözetből késví-20 teni és színezés végett elektrolitos fürdőben anódosan oxidálni. E célból eddig a kész. zárelemeket, pl. vezetó'rúdra rakták és ezt használták a zárelemekkel elektródának. A leírt, találmánybeli eljárásból, amelynél 25 g kész zárelemek és a szalag szélessége megegyezik, úgyhogy a szárak külső széle maga a szalag külső széle, az oxidáló és színező eljárás egyszerűisbítése adódik, mert a szalagot már az egyes zárelemek kicsá-30 kozása előtt lehet elektrolitos kezeléssel oxidálni és színezni. Ez esetben a zárelemek külső szélei a szalag színezett külső szélébői- alakulnak, úgyhogy a színezés a kirsákozásnál nem megy veszendőbe. A szalag H5 nak az egyes elérnek kicsákozása előtti oxidá'ása és színezése folytán elmarja az elemek időrabló és költséges felrakása az. elektródarudakra és egyben elesik a rúd és a zárelemek közötti jó vezetőkapcsolat 40 létesítésének nehézsége. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás olyan húzózárelemek előállítására, melyeknek sajtolt fejrészük és két rögzítjősziáruk van,', amelyi'e jellemzői, í5 hogy szalagból egymásután olyan alakú és olyan helyzetű zárelemeket vágunk ki, amelyek végei egymásba nyúlnak 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy 50 a zárelemeket egymáshoz képest olyan kölcsönös helyzetben vágjuk ki, hogy az egyik elem fejrésze a következő elem szárvégei közötti anyagból kerül ki. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás fogana-5r, ÍOiSÍtási módja, amelyre jellemző, hogy a zárelemeket a szélességükkel egyező szélességű szalagból vágjuk ki, amelynek hossz-széleiből adódnak a zárelemek szárainak külső szélei. 4. Az 1. igénypont ßzerinti eljárás fogana- w> tosít-ási módja, amelyre jelemző, hogy a zárelemeket szélességük egész számú többszörösét kitevő szélességű szalagból vágjuk ki. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás változa- l -;r > tia, amelyre jelemző, hogy a zárelemeket egymásba nyúló szárakkal vágjuk ki. 6. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a szalagból egymásután a k^'sz ^o iárelemek hosszánál kisebb távolságnyira lyukakat csákozunk ki, amelyek hossza a zárelem szárhosszának egy részét teszi ki, majd a lyukak közeiben a zárelemek fejrészét sajtoljuk ki, a szalag 75 egyik oldalán mélyedést, a másikon pedig bütyköt létesítve, azután a záre.emet- a szalagról harántir'ányban úgy vágjuk le, hogy a vágási vonal e?y'elől az egyik zárelem fejrészét, másfelő; 8) pedig a másik elem szárvégeit határolja. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási rnódja, amelyre jellemző, hogy a szalagot az egyes kész zárelemek levágása után egy helytálló ütközőielüle- S5 tig toljuk, majd egyetlen csákozási művelettel az ütközőfelülethez támaszkodó is-zalagvégbőT egy kész zárelemet vágunk le és egyben a szalag hátrább fekvő /észén a következő csákozási művelet- vn nél levágandó elem fejét sajtoljuk ki, továbbá egy még hátrább fekvő részén a szárak hosszánál rövidebb méretű lyukat vágjuk ki. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás fogana- í'5 tosítási módja, amelyre jellemző, hogy a zárelemeket száraikkal a helytálló ütközőfelület felé fordulva mozgatjuk és . vágjuk le'a szalagról. 9. Az 1. igénypont szerinti eljái'ás foga- í'O natosítási módja, amelyre jellemző,^ hogy a szalagot egy csákozó szerszám kölyűtartója és alakmástartója között szakaszosan mozgatjuk és a vágás alatt szorítópofákkal megfogjuk, mozgatás- 105 nál pedig a pofák szorítását megszüntetlyük, mjmellett e. pofákat a kölyű- és az alakmástartók viszonylagos elmozdulása vezérli. 10. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás un foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a szárvégeket a fejhez csatlakozó szárrészeknél kisebb keresztmetszetűre és oly hosszúra készítjük, hogy a tartó-