135330. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázokban szuszpendált szilárd vagy folyékony testek kiválasztására, például füstgáz portalanítása céljából
185380. 3 kisebb lehet. Ezáltal a (8), (12) csövek rövidek lehetnek, ami az anyagfelhasználás tekintetében előnyös, különösképpen, minthogy jelentékeny számú csőről van szó. 5 Az 5. ábra szerinti elrendezés oly berendezésekhez való, melyeknél a csőkészletek középpontjai egymást merőlegesen keresztező tengelyeken vannak elrendezve. A berendezés jó működése tekintetében i" továbbá a kilépő cső belső átmérőjének a belépő cső belső átmérőjéhez való viszonya igen jelentős. A kísérletek azt' eredményezték, hogy a (12) kilépő cső (d) belső átmérőjének a (8) belépő cső (D) belső' átmérője 15 0,6—0.85-szörösének kell lennie. A 8. .ábra oíy diagrammot szemléltet, melyen az aibszissán a (d: D) viszony van feltüntetve. Méréseink szerint az (n) tisztítási fokot a felső szaggatott görbe ábrázolja, míg az 20 alsó teljesen kihúzott (Q) görbe a felületegységenként tisztított gázmennyiséget mutatja. A szaggatottan rajzolt (I) ordinátától kezdve a felső görbe kezdetben lassan, aztán mindinkább gyorsan esik, azaz a tisztí-25 tási fok csökken. Ezzel szemben a (Q) görbe az '(I) és i(II) ordináták között még jelentéjkenyen növekszik, míg a (ÍI) ordinátától jobbra már csak jelentéktelenül emelkedik. Minthogy a berendezés teljesítőképessége 30 „a tisztítási fok" és „a felületegységenkénti gázmennyiség" tényezőknek a szorzata, tehát az a tartomány, amelyben a kilépő cső átmérőjének a belépési cső átmérőjéhez. való viszonya 0,8—0,85 között van, a leg-35 kedvezőbb, mert a portalanítás jósága (tisztítási fok) még viszonylag nagy és a tisztított gázmennyiség ugyancsak jelentékeny. Az (1) ordinátától balra "levő tartományiban ugyan a tisztítási fok még valamit növekí0 szik, ezzel szemben a gázmennyiség jelentékenyen csökken. A (II) ordinátától jobbra ugyan a gázmennyiség még kissé növekszik, de a tisztasági fok jelentékenyen csökken. Figyielemre méltó,' hogy az ábrán a 45 tisztítási fok abszíssája, tehát az a vízszintes, mely az átmérőviszonyokat adja meg, nem a nullavonal, hanem a 90%-os tisztítási foknál húzott vonal, amiből kitűnik, hogy még az (I)és (II) ordináták között is 50 igen jó a tisztítási fok. , A 6. ábrán feltüntetett (L) forgatási útnak is befolyása van a gáztisztítás, jóságára. Nagy portalanítást fok elérésére a hatásos forgatási útnak elegendő nagynak kell ien-55 nie, legalább akkorának, mint a belépő cső belső átmérője. A forgatási utat a tisztítási fok rosszabbítása nélkül úgy lehet megrövidíteni, ha a (9) forgatónak a lapátjait úgy hajlítjuk meg, hogy a forgatóáram kerület; összetevője ennek axiális összetevőjéhez eo képest igen nagy. Ekkor azonban mindenegyes csőrendszer teljesítménye és ezzel együtt az egész 'berendezés felületi teljesítménye erősen lecsökken. Amennyiben csupán csekély gázmennyisé- <ÍÖ geket kell tisztítani és a füstgázcsatornában elegendő hely van ahhoz, hogy itt egy viszonylag nagy szűrőlemezt elhelyezhessünk, akkor a (8) belépő cső hosszát és ezzel együtt a hatásos forgatási utat meg lehet rövidíteni. Ezáltal anyagot takarítunk meg. Ha azonban nem ilyenek a viszonyok, akkor ajánlatos, ha a (L) forgatási utat legalább oly nagyra készítjük, mint a belépő (8) cső (D) belső átmérője. • 75 A gáztisztítás jósága növekszik, ha a (8) belépő csöveket egymástól nagy távolságokban rendezzük el. Ezáltal az egyes csőkészletek esetleges káros kölcsönös befolyásolása egymással szemben mindig kisebb. Másrészt azonban a berendezés felületi teljesítménye a növekvő középponttávolsággal négyzetes arányban csökken. Célszerű, ha az (S) középponttávolság a (8) belépő csövek között a belépő cső (D) belső 8o átmérőjének 1,4-szereséné! kisebbre van méretezve és ha a (t) bemerülési mélységet a, belépő cső belső átmérőjének 0,2—0,25-szereséné] kisebbre választjuk. Beható kísérleteink továbbá azt mutatták, í)0 hogy a (8) belépő cső (D) belső átmérőjének abszolút nagysága is jelentékeny befolyással van a portalanítás jóságára. így például a 9. ábrán látható diagramm szerint 35 mm belső átmérőjű* belépő cső alkalma- 95 zásánál bizonyos normál 99,2 % -os tisztítási fok érhető el. Átmérőben megnövelt, de egyebekben geometriailag hasonló tisztítóberendezések alkalmazásánál és állandóan maradó átmeneti ellenállásnál, nyomás- 10 ° viszonyoknál és porösszetételnél az átmérőnövelés mértéke szerint csökkent a tisztítási teljesítmény, amint azt a 9. ábra szerinti diagrjamm mutatja. A szokatlanul kkfeire épített leválasztok lényeges előnye kb 80 1<)o mim belső átmérőnél kezdődik. Amennyiben különösen nagy tisztítási fok kívánatos, legfeljebb ily átmérőjű porleválasztók alkalmazása, előnyös. Igen finom pornál célszerűen 50 mm vagy ez alatti átmérőket kell li0 alkalmazni. A 10. ábra oly (12) kilépő csövek alkalmazását • mutatja, melyek bemerülő végükön ki vannak élesítve, mégpedig úgy, hogy a kiélesítés kifelé 'irányítóit csonkakúp- nr, köpenyfelületet eredményez. Az alsó (8)
