135325. lajstromszámú szabadalom • Könnyen eléghető koksz alkalmazása beló elégésű erőgépek gázgenerátoraihoz
a 135325. való füllesztése útján készült. A kereskedelemben kapható ilyen darabos barnaszénkoksz azonban túlságosian grafites és túl nagy felületi tömörségű ahhoz, hogy elgá-5 zosítási tüzelö'anyagként alkalmas legyen. Ha ilyen kokszot elgázosítanak, akkor a kapott gázt elsősorban fűtési célokra használják és még helyhez kötött belső elégésü" erőgépeket sem szívesen táplálnak az ilyen i() darabos barnaszénkokszból előállított gazzal. A gépek ilyen táplálása azért sem előnyös, mert a kereskedelemben kapható ilyen füllesztési koksz nagy kéntartalma az erőgép elégési terében korroziójelensé.geket 15 idéz elő. Fentiekkel szemben azt a meglepő megállapítást tettem, hogy kitűnő eredményekhez jutunk, ha belső elégésű erőgépek gázgenerátoraihoz bennük elgázosítandó tü-20 zelőanyagként könnyen eléghető koks'zot alkalmazunk, melyet úgy állítottunk elő. hogy Rajna-vidéki barnaszénéhez hasonló természetű bitumen-, hamu-, és kénszegény barnaszeneket, melyek a füllesztési analizis-25 nél 10%-nál kevesebb kátrányhozadékot adnak, hamutartalmuk legfeljebb 10%, és kéntartalmuk legfeljebb 0.7%, adott esetben előzetes brikettezés után. füllesztettünk. Az ilyen bitumenszegény barnaszenek 30 füllesztésére eddig nem igyekeztek, minthogy az ilyen nyersanyagok füllesztése a kátrányhozadék szempontjából rendkívül gazdaságtalan. A fentemlítétt ama megállapítás azonban, hogy az ilyen füllesztési 35 koksz alacsony gyulladáspontú, rendkívül értékes elgázosítási tüzelőanyag gázgenerátorok részére, valamint az a körülmény, hogy az ilyen füllesztési koksz előállítási költségei a faszénénél lényegesen csekélyebbe bek. az ilyen bitumenszegény kiindulási anyagok füllesztésének gazdaságosságát lévnyegesen kedvezőbbé teszi és ezáltal ezeknek úi és értékes alkalmazási területet nyit meg. 45 A fentemlített fajtájú koksznak belső elégésű erőgépek gázgenerátoraihoz való találmány szerinti alkalmazása fának és faszénnek e célra való alkalmazásával szemben egyrészt azzal a lényeges előnnyel jár, 50 hogy ezáltal a fentemlített, a rostanyagipar és más műszaki nemesítő eljárások szempontjából fontos, nyersanyagokkal takarékoskodunk, másrészt pedig fával szemben igen fontos előnye az, hogy külön kátrány-55 leválasztok beépítése mellőzhető és ezek • gyakori tisztításának szükségessége elmarad. Az eddigi legjobb elgázosítási tüzelőanyaggal' — a faszénnel — szembeni rendkívül nagy előny a lényegesen alacsonyabb gyulladási hőmérséklet. A találmány sze- 60 rinti javasolt koksz gyulladási hőmérséklete ugyanis kb. 160 C°, szemben a faszén kb. 250 C°-os gyulladási hőmérsékletével, tehát 250 C° alatti, előnyösen 155 és 220 Cű közötti és a találmány szerint javasolt koksz 65 könnyebben is gázosítható el. Mindeme körülmények főleg a belső élégásű erőgépek jobb indulását és üzemük nagyobb rugalmásságát vonják maguk után, ami különösen járművek esetén igen fontos. 70 A találmány szerint alkalmazandó koksz 'alkalmazásának az eddig alkalmazott e!,gá-zosítási tüzelőanyagok, mint pl. brikettek, darakoksz és hasonló szénszerű tüzelőanyagok alkalmazásával szemben a fentemlített 75 előnyökön kívül még az a különleges előnye is van, hogy alkalmazása esetén a generátort sokkal könnyebbre éoíthetjük, és korrózióvédő rendszabályok alkalmazasato 1 eltekinthetünk, és hogy a fentiekkel ellentét- 80 ben e tüzelőanyagot minden nehézség nélkül alkalmazhatjuk járművek belső elégésű erőgépeinek gázgenerátorai táplálására is. Az a tény, hogv a fentemlített fajtájú könnyen elégethető koksznak 'belső elégésű 85 erőgépek gázgenerátoraihoz való találmány szerinti alkalmazása a fentemlített előnyökkel jár, igen meglepő, mert bitumendús szén füllesztése esetén az illó füllesztési termékek nagyobb mennyiségének elillanása kö- w vetkeztében a megíüllesztett s'zénszemcse térfogatcsökkenése nagyobb. Ebből a megfontolásból Ikiindu'lva padig' arra a következtetésre kellett volna jutni, hogy bitumenszegényebb kiindulási anyagok füllesztési 95 termékelnek kisebb mértékben' fellazítottaknak kellene lenniök, mint a normális porhanyósabb darakoksz. Elgázosítási célokba azonban, mint már fentebb említettük-, úgy látszik, hogy kevésbé mérvadó a koksz 100 belső szerkezete és inkább felületének minémüsége fontos. 'A találmány szerint alkalmazandó koksz felülete viszont a fentebb ernlített, önmagukban véve jogosult előrelátható feltevésekkel szemben lényegesen r« nagyobb és pórusokban dúsabb, mint az erősen bitumenes szenek füllesztési maradékainak felülete és ezért a levegő oxigénjének behatolását azoknál sokkal könnyebben engedi meg. no Belső elégésű erőgépek gázgenerátoraibian a találmány szerint alkalmazandó könnyen elégethető kokszhoz pl. a következőképen juthatunk:
