135312. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest és eljárás előállítására

8 135312. szolgáló kötőszerkezetet, végül pedig eljá­rást a fűtőtest egyik fogianatosítasi alakjá­nak előállítására. A rajz a találmány szerinti fűtőtestnek 5 és a kötőszerkezetnek egy példaképpen! foganatosítás! alakját mutatja. Az 1. ábna két tagból összeállított fűtőtestei mutat a 2. ábra l—í vonala szerint, az el­osztótér síkján áthaladó vízszintes met­io szetben, a 2. ábra a fűtőtest függélyes keresztmet­szete a tagok illesztési vonala mentén, vagyis az 1. ábra Á—B vonala szerint, a o. ábra egy tag iuggei\es Hosszmetszete 15 az 1. ábra C—D vonaia szerint, míg a 4. ábra a találmány szerinti, fűtőtest egy másik, az 1—3. ábra szerinti kiviteltől el­térő foganatosítást alakjához tartozó, az egyes fűtőtesttagok összekötésére szolgáló 20 Szerkezetet mutatja hosszmetszetben. A kerámiai anyagból, mint porcellánbol, - , kőa'gyagból, tűzagyagból vagy más iiyenből készült tagok hasábalakúak. Célszerű olyan légialapalaprajzot választani, amelynél a 25 hosszabb él a, keskenyebb élnek sokszorosa, például 3—6-iszorosa. Ezekben a hasábala-kú tagokban egy sorban, mely sor az illeszke­dési vonalra, tehát az 1. ábra szerinti A—B vonalra derékszögben ál!, egymásmögött 80 fekvő, függélyesen Sutó, a fűtőközeget, mint gőzt, vizet vagy más egyebet vezető (a) csövek vannak kialakítva. £ csövek te­hetnek négyszög-, sokszög-, kör-, vagy ellipsziskeresztmetszetűek. Előnyösnek, rnu-35 tatkozik olyan téglalapkeresztmetszet, melynek hosszabbik éle a fűtőtesttag széles­ségi ' irányában, vagyis az 1. ábra szer inti A—B vonallal párhuzamosan fekszik. A be­mutatott példaképem kivitelnél egy tagban 40 öt egymásmögött álló fűtőközegvezető füg­gélyes (a) csövet találunk, ezek száma azonban lehet természetesen kevesebb vagy több iS. • :%;[ A fűtőközeget vezető függélyes (a) eso­,& vek a tag felső részében kiképezett közös (b) elosztótérből indulnak ki és a tag alsó részében kiképezett közös (c) gyűjtő- vagy él-vezetőtérbe torkolnak be (1. és 3. anra). A fűtőközeget vezető függélyes (a) csö-50 vek között a hasábalakú tagtest egész szé­lességében áthaladó, a külső levegőtérrel közlekedő (ai) légcsatornák vannak kiké­pezve. A melegátszármaztatás a fűtőtestrőt a levegőbe részben ezen (ai) légcsatornák 55 falain át történik. A bemutatott példaképem kivitelnél egy tagban négy ilyen (ai) lég­csatornát látunk. A magasságirányba r> ezek a légcsatornák a (b) elosztótértől a (c) gyűjtő- vagy elvezetőtérig érnek, de lehet természetesen ezt a magassági méretet fiO másképen is megállapítani. Az (ai) légcsatornák felső részébe a í'í­tötest iaiaból kiképezett ékalakú (rt) nyúlvá­nyok nyúinak be, amelyek a levegőt két el­lenkező irányba tereiik, ami a me.egatszar- <>-7 > mazás hatályosságát növeli. A (b) elosztó­és/ilietve (c) gyűjtő- vagy elvezetöterek magasságában a fűtőközeg be- és/illetve kivezetésere kiképzett nyilasok (e, f) tolda­tokká vannak kiképezve, amelyek szomsze- "0 dos tagoknál egymásba karmantyúszerűen belefekszenek, miként az az 1. és 2. ábrán látható. Az (e, f) karmantyúszerű toldatok közé (g) tömítőanyag van behelyezve. A fűtőtest egyik szélsőnek szánt tagján a <b) 7f> elosztó és/illetve (c) gyűjtő- vagy elvezető -tereknél fekvő illeszkedési toldatok a cső­csatlakozások felvételére" belső meneteket tartalmaznak. A találmány szerinti fűtőtesttagokat le- so bet bár a kerámiai gyárban-egy'fűtőtestté egyesíteni, amely esetben a beépítés helyén a tagok egymáshoz illesztésével munka nem merül lel. A követendő munkaeljárás az, hogy az (e, f) toktatokat a fűtőtest- 85 tagoknak még nyers, ki nem száradt, ége­tette n állapotában egymásba fektetjük, és az égetést csak azután eszközöljük. Az égetés után hézagmentes, összefüggő (mo­nolit) egészet kapunk, mely feleslegessé 90 tesz minden tömítőanyagot és kötőszerke­/etet. Ha azonban a tagoknak fűtőtestté való egyesítését a beépítés helyén -kell elvégez­nünk — általában a gyakoribb eset — úgy 95 külön kötőszerkezetre van szükség, amely­nek egy példaképem kivitele a 4. ábrán lát­ható. ' • Ezen kötőszerkezet lényegében egy vas­bólvagy fémből való vonórúdból és az egy- 100 máshoz illesztett tagok szélsőinek külső nyílásaiba helyezett, ugyancsak vasból vagy fémből való perselyéből . áll, ame­lyekhez a vonórúd végső elemeivel — pl. fejrészével és csavaranyarészével —hozzá- 105 feszül és ilymódon hozza létre a fűtőtest­tagokat egymáshoz szorító nyomást. A (h, h) vonórudak a felső (b) elosztótér és ;az alsó (c) gyűjtő- vagy elvezetőtér (cl, fi) toldatainak nyílásain vannak átvezetve, no (A 4. ábra a két kötőszerkezet közül csak az egyiket szemlélteti.) A vonórudak egyik végén, az (i) csavarfej, másik végén ia (j) menettel együttműködő (k) csavaranya foglal helyet, (m) és (ml) a szélső fűtő- 115 testtagok nyílásaiba behelyezett és a (h)

Next

/
Oldalképek
Tartalom