135304. lajstromszámú szabadalom • Nem üvegből készült optikai elem, ilyent tartalmazó optikai rendszer és eljárás előállítására
Í35304. lehetnek. Ennek folytán a találmány egyik előnyős foganatosítási. alakja szerint az alacsony hőmérsékleten alakítható szerkezeti, vagy legalábbis, kiindulási 5 anyagú réteg vagy rétegek vastagsága e réteg vagy rétegek legvékonyabb helyén legnagyobb vastagságuk --Q - -ánal kisebb letat. E réteg vékony, kialakításának lehetősége optikai szempontból is előnyös; 10 ugyanis minél kisebb e rétegeik vastagsága, annál nagyobb e rétegek optikai pontossága. A találmány szerinti optikai elleni az előállítás tekintetében is előnyökkel jár. 15 Ugyanis egyrészt a szervetlen anyagú réteget könnyen lehet sík vagy szférikus határolö-íelületekkel előállítani és másrészt az asizférikus határoló-felületű réteg vagy rétegek előállítása sem jár ne-2() hézségekkel. A találmány szerinti optikai elem előnyös foganatosításai szerint az alacsony hőmérsékleten (azaz H00 C°-on vagy enné] alacsonyabb hőmérsékleten) alakítható ré-'5 leg előállítására számos szervetlen és szerves anyag alkalmas. így pl, azok a műanyagok, műgyanták és természetes gyan• ták. amelyek a megadott hőmérsékleten való alíakílhalöságuk mellett kielégítik HO azt a követelményt is, hogy a kívánt optikai elem alakjában sírnia felületűek, átlátszók, optikailag homogének és általában •. színtelenek, továbbá a használat hőmérsékletén, rendszerint a szobahő•y 5 mérsékleten ••-, kellő szilárdságúak. Ilyen műanyagokként említhetünk pl, benzilcellulóz- - prés-masszákat, fenopLászlókat, aminoplasztobat és hasonló anyagokat, oly nitrocellulóz-présmasszái, melyben a nitro-40 ceTulóz más anyagok oldószere, - amikoris a kereskedelmi forgalomban «Trolit FÍ néven ismeretes terméket kapjuk . továbbá szintetikus lakkokat is. Műgyantákként egyebek között a po+'"> iimerizált vinilyegyiiJetéket. mint poliszt irólt, keverékpoli menzátokat, továbbá az önthető gyanták egy részét említhetjük, pl. önthető fenolgyantákat, metakrilsavas észtereket, stb. Átlátszó, mesterségei kau-50 csukot szintén sikeresen alkalmazhatunk. Természetes gyantákként egyebek között a természetes gumi (látex), japánlakkok. kopál- és damairiakkok jönnek tekintetbe. Az anyag természetétől függően a taítá'lbh many szerinti optikai elemnek ebből az anyagbál álló részét a kívánt aljakra sajtolással!, saj tolóöntéssel, fröccsentessél, fröccsöntéssel vagy hasonló eljárással hozhatjuk, Ez anyagok némelyike terfnoplasztikus, Az ilyen anyagból váló elem- 60 részt, a végjeges alakjába hozatala után, hevítés révén ismét alakíthatóvá tehetjük, úgy, hogy - a kész elemrészne'k mind anyaga, mind pedig a kiindulási árnyas» is alacsony hőmérsékleten alakítható. Más H5 anyagoknál ellenben, pl. a műgyanták egy részénél, az anyagban oly fizikai vagy vegyi vagy mindkétféle változás lép fel. hogy az illető kész elemrészt alacsony hőmérsékleten nem alaikíthatjuk, a kiindulási 70 anyagot azonban igen. A találmány szerinti elem egyik előnyös foganatosítása szerint a szervetlen 7 • anyagú rétegre helyezett elemrész oldott állapotban zselatinozható anyagból van, 75 . Zselatinozható anyag» kifejezésen oly anyagokat kívánunk érteni, melyek oldatban kolloidálisau eloszthatók és ebből az oldatból gélként elkülöníthetők. .Géb kifejezésen oly szilárd anyagot kívánunk so érteni, melynek alaktartósággal párosult rugalmassága vain. A kitűzött cél elérésiére alkalmas, oldott állapotban, zseiaíinozbaló anyagok szerves alkatrészekel, pl, zselatint, agar- s."> agárt és peklinl tartalmazhiatnak. Az illető elemrész optikai egyenletességének növelésére ezek az anyagok szervetlen komponenseket, pl. szilikátokat vagy alumniumoxidot is tartalmazhatnak, eset- w leg glicerin adalék kíséretében. Az «anyagtői függően az1 oldószert akként választjuk, hogy zselatinozható oldatot kapjunk. Zselatinhoz oldószerként pl. vizet vehetünk, " í)5 Az illető elemrészt., a beszáradás közben, pl. formaiinna!, esetleg keményít- -hetjük. Az ilyen zselatinozható anyag alka' mázasának előnye, hogy a gél száradási '.00 közben, fellépő zsugorodás következtében ' annak a formának, melybe a zselatinozható oldatot juttatjuk, tetemesen nagyobb méretei lehetnek, mint a fonna segélyével készíteti elemirésznek. E zsugorodási 105 együttható (3) és (50) közötti értékű lehet. Azzal, hogy a zselatinozható anyag töménységét határozott fokon tartjuk, pentosan előre szabhatjuk meg, bogy a zsugorodás mekkora lehet. Ha pl. a zsu- uo gorodási együtthatót 8-nak választjuk, zseiatínozható anyagból 0,3 mm-es vaslágs'Sgkülönbségékkei állíthatunk elő elemrész,-'; ket oly formában, melyben azok a ni, 1-gasságkülönbségek, melyeknek az emlílell 115 vastagságkülönbségeíkel előidé.zniök kell,