135302. lajstromszámú szabadalom • Kötél- vagy zsinegrögzítő eszköz

135302. tás helye mellett duzzanata vagy feltüremlése van és oly erősen szorul, hogy a nyilak irányában ható feszítőerők a mélyedésből kihúzni nem tudják. Ha azonban a szabad 5 kötél- vagy zsinegvéget a mélyedés szájnyílása felé húzzuk, akkor azt könnyűszerre eltávolíthatjuk a mélyedésből. Az 1. ábra szerinti eszköz tehát két kötél- vagy zsinegvégződés gyors és könnyű összeerosítésére io és oldására alkalmas. A rögzítőeszköz közepén lévő (3) hajlás a rugalmasságot fokozza és emellett mint fogantyú is használható. A 2. és 3. ábra szerinti kivitel főképen lő arra va'ó, hogy egy kötél visszahajlított végét a kötél többi részén rögzítsük, ami pl. sátrak felállításánál és kocsikra rakott áruk leszorításánál gyakori feladat. Ennél a kivite'nél a rögzítőnek felül (4) karikája van, 20 mely a kötél (5) csomójához szorul. A kari kát lehet úgy készíteni, hogy a kötelet teljesen átfogja (2. ábra), mely esetben a rögzítőeszköz egyszersmindenkorra a kötélen marad, de lehet a karikát kismértékben •>5 nyitottra is készíteni, hogy az eszközt a kötélre lehessen helyezni és arról megint levenni (3. ábra). A kötél alsó végét átfűzzük a (6) karikán, ami pl. a kocsi rakodófelületének szélén van megerősítve és a visszahaj-80 lított kötélvéget átfektetjük a rögzítőeszköz (7) feszítőnyergén. Ez a feszítőnyereg oly drótdarabból áll, amely a kötél hosszirányára harántirányú és kissé ívelt, hogy Í. kötél jól megfeküdjön benne. Mikor a kötél 35 felhajlított végét a (7) nyergen átvetve ismét lefelé fordítottuk, azt lefelé, tehát a rajzon a (8) nyíllal megjelölt irányban húzva jól megfeszíthetjük. Ezután a kötél végét a (9) mélyedésbe szorítva azt véglegesen rögto zítjük. Ez a rögzítés biztos és tökéletes, mégis a kötélvéget könnyen lehet kihúzni n (9) ékelő mélyedésből és így a kötést bár

mikor könnyű oldani. A (7) nyereg előnye a kötél (vagy zsineg) 45 megfeszítése mellett még az, hogy az ékelőmélyedésben lévő kötéídarabra ható erő jóval kisebb, mint a kötél többi részében levő húzóerő. Ha pedig egymással szemben egynél több feszítőnyerget alkalmazunk, ame-50 lyeken a kötelet többször átcsavarjuk, a kötél végére ható húzóerő még jobban csökken. Fontos még, hogy a (9) mélyedés elhelyezése olyan, hogy feneke a (7) nyereg felé fordul és szájnyílása a nyeregtől elfordított 55 részén van, amivel azt érjük el, hogy a kötélvéget visszafelé, vagyis a feszítési iránjnyal ellenkező irányban kell az ékelő mélyedésbe szorítani. Ez a használat szempontjából előnyös. Amint a 3. ábrán látható, az eszköz felső 60 része, vagyis a (4) karika kissé meg van hajlítva, hogy ilyen módon a rögzítőeszköz alakja a kötélhez alkalmazkodjék és az egész rögzítőeszköz laposan feküdjön. A 4. ábra szerinti megoldás lényegében- 6í> véve csak abban különbözik a most leírt kiviteltől, hogy karika helyett fölül is ékelő mélyedése van. Ennél a megoldásnál tehát nem kell a kötélen csomót készíteni, hanem a kötél kifeszítése és a (6) karikán való át- 70 húzása után a rögzítőeszközt a kötél bármelyik megfelelő helyén felerősítjük olykép, hegy a felső (10) ékelőmélyedést a kötélre szorítjuk. A használat egyébként megegyezik a 2. és 3. ábrával kapcsolatosan leírt 75 használattal. Az 5. ábra szerinti kivitel főként csőm a goknak zsinegerei való átkötésére, tehát keresztkötések készítésére alkalmas. A zsineg végét a (11) ékelő mélyedésbe szorítjuk és 80 azután a zsineget a csomagon átvetve a fl2^ nyeregre fektetjük, majd a kívánt erővé' meghúzzuk. Ezután a zsineget derékszögben elfordítva visszük át a csomagon és azután a (13) nyeregre fektetjük, majd pedig ismét 8f> megfeszítjük. Végül, a zsineg végét a (14) ékelő mélyedésbe szorítjuk. Ilyen módon gyorsan és tökéletesen csomagolhatunk, amit az tesz lehetővé, hogy a rögzítőeszköznek két egymásra keresztrányú ékelő mé- m iyedése van és mindegyikhez egy-egy feszítőnyereg tartozik, amelyek' természetesen szintén egymáshoz képest keresztirányúak. Lehet azonban a rögzítőeszközt úgy is készíteni, hogy miután a zsineget a (13) nyer- 95 * gen átfektettük, azt a rajztól eltérően, más irányban vezetjük, pl. a (15) zsinegdarabbal lényegileg párhuzamos helyzetbe hozzuk és^ azután rögzítjük. A két (11) és (14) mélyedésnek tehát nem kell feltétlenül egymásra 100 keresztirányúnak lennie. •A (14) ékelő mélyedés itt is olyan helyzetű, hogy a zsineg végét a feszítés irányával ellentétes irányban kell beleszorítani. A 6. ábra szerinti kivitel csak abban tér el 1115 a most leírt szerkezettől, hogy a (11) ékelő mérvedé« mellett még egy további, (16) ékelőmélyedése is van. Ennek célja, hogy mikor a zsinórt a (12) nyergen való átfektetés után meghúztuk, azt ebbe a (16) mélyedésbe szo- no rítva rögzíthessük. Ezzel a közbenső rögzítéssel azt érjük el, hogy mikor, a zsinórt (vagy kötelet) másodszor fektetiük át a csomagon (vagy pl. ládán), az előbb átfektetett