135286. lajstromszámú szabadalom • Több elemből álló torziós rúgó

s» 135486. nagyobb mértékben szintén érvényesül. A 'ruguiiameliiak kölcsönös megtámasztása veheti ezeket úgy rendezzük ei, nogy azok egymással előnyösen csak oldaleieix inen-5 ven ennikeznoK. i/yinódon elérjük a kívánt emeióhatast. A rajzban a találmány néhány példaként! kiViteu aiakjät az 1.—10. ábrákban tüntettük fel. -10 Az 1. ábra oly torziós rugó távlati képe, amely szalagalakú (1) lamellákból van, melyeknek a 2. ábrában felülnézetben iainató fejei tárcsaalakú (3) test és gyürualakú (4) test közé vannak befogva. A (4) gyűrűs lötestet az 1. ábrában eredményvonallal tün" tettük fel. A belső (3) test külső kerületén fürészfog alakú kimetszések vannak és hasonló kimetszéseket alakítottunk ki a (2) gyűrű belső oldalán is. A íogdk hátoldalai 20 a két testen egymással ellentétes értelemben lejtenek, Ezek a kimetszések íogadjak be a lamellák fejeit. Emeilett a fejek osztása kisebb mint a fejek szélessége, úgyhogy a fejek egymást részben átlapolják. Ket-két 25 szomszédos lamella középvonala közti távolság, tehát a (3) fogastárcsa fogosztása (t), a lamellák szélessége (b), úgyhogy az átlapolás mértéke a = ü—t. ha a toizios rugót elcsavarjuk, akkor az egyes lamellák 30 csavarvonalak menten helyezkednek el és középvonalaik a rugó tengelyével a 3. ábrában feltüntetett módon fi szöget zárnak be. Ekkor az átlapolás mértéke a = b—t cos ß. Az átlapolás mértéke tehát annál 35 nagyobb, minél nagyobb az elcsavarás mértéke, tehát minél nagyobb a fs szög. A 4. ábrában a rugó keresztmetszetét az 1. ábrabeli (F) nyíl irányában tekintve tüntettük fel. Ha a rugót az óramutató értelmében iü elfordítjuk, akkor a lamellák ugyanabban az érteimben fordulnak el és kölcsönösen egymásra támaszkodnak. Az átlapolás mertékévéi arányosan nő a súrlódás, amely a rugó elcsavarásával ellentétes értelmű nyo-45 matekot fejt ki. Ha a rugó egyes lamelláinak belső és külső felülete párhuzamos, akkor a lamellák egymással csak élek mentén érintkeznek (5. ábra). Ha nagyobb érintkezési felület kívánatos, akkor a talál-50 mány értelmében a lamellák belső és külső • felületeit ugyanazzal az (r) sugárral szerkesztjük (5a. ábra). A keresztmetszet ez esetben holdsarló részéhez hasonló. Emellett a lamellák szerkeszthetők úgy, hogy 55 két szembenfekvő szegélyük mentén a húsvastagságok azonosak, amikor a lamella 'keresztmetszete részarányos. Szerkeszthetők azonban részaránytalan dákban is. A találmány értelmében továbbá a lamellákat különleges kialakítású testekkel tá 60 maszthatjuk meg. A lamellák feje alatt, tehát a rúgó végén alkalmazhatunk például a 6. ábrában feltüntetett profilú tárcsát, amelynek hullámos határ-vonala vian ós münden egyes lamella egy-egy hullám 65 hátára támaszkodik. Elcsiavarodásuk közben tehát a lamellák a tárcsa ez ívelt felületéin legördülnék, miközben az (St) érintkezési pont mindjobban a lamella egyik éle felé vándorol. {6a. és 6b. ábrák). 7° Eközben az iá forgató nyomaték, amely a lamellát a kiindulási helyzetbe visszavezetni törekszik, mind jobban nő, tehát a rugó mindinkább keményebbé válik. A lamellákon belül elrendezett fámásztó-,75 test helyett ilyen testet a lamellákon kívül is elrendezhetünk. Ilyen gyűrűalakú (7) íámiasztótestet a 7. ábrában tüntettünk fel. A gyűrű belső oldala ez esetben is hullámos. 80 A 6. ábrabel'i <(5) tárcsa és a 7. ábrabeli (7) gyűrű együttesen is alkalmazható. Ilyen elrendezést iá 8. ábrában tüntettünk fel. Bizonyos célna oly rugó is megfelel, «melynél két (5) és i(7) támasztótest tá- 85 niasztó felületé: hengerfelületek, amelyek között elegendő nagy rés hagyható ahhoz, Ihogy a lamellák e felületekre csak bizonyos mértékű elfordulás után feküsznek fel, Ezek a támiasztótestek iá rugó végein, 6° vagy ia rugó közepe táján, vagy mindkét helyen, sőt egyidejűleg több közbenső helyen is elhelyezhetők. A 9. ábráiban oly megoldást tüntettünk fel, melynél a (6) és (6') tárcsaalakú tá- 95 masztékok, valamint ia (7) és (T) gyűrűs támasztékok egyike a rugó közepe táján, másika a rugó egyik vége .és közepe között van. Emellett a rugó baloldali végéhez közelebb fekvő támasztékok és a rugóliamel- 100 Iák között 'kisebb, a rugó közepe táján elrendezett támasztékok és lamellák között nagyobb rés van. Ilyen esetben ia rugó kezdetben szabadon csavarodik el és az (1) lamellák csak bizonyos mértékű elcsava- 105 rodás után támaszkodnak a <6) test és (7) gyűrű közötti (8) rés határoló falaira. Kezdetben tehát a rugó egész 1 hossza men-Ten szabadon csavarodik el, majd a lamellák a (6) és (8) ütközőkre feküsznek fel és no innét kezdve a rugó csak h. hossza mentén, majd további elcsavarodás és a (6')> (8') támasztékok elérése után csak \ hossza mentén csavarodik el szabadon, úgyhogy a rugó mindinkább keményebbé 115 válik. Az 5—8. ábrákban feltüntetett kiviteli' alakokban alkalmazott eszközök az