135225. lajstromszámú szabadalom • Játékkocka

ä iáőáss. A rajz a találmány néhány kiviteli alak-' ját, példaképen, vázlatosan ábrázolja. Az I. és 2. ábra három számfelületű kocka i keresztmetszete ill. (a-—a) vonal szerinti 5 hosszmetszete, a 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti kocka oldalnézete. A 4. és 5. ábra négy számfel'ületű kocka ' metszetei, iá 10 6. ábra a 4. és 5. ábra szerinti kocka oldalnézete, amelynél a számok két-két határos felület felére terjednek, a a 7. és 8. ábra öt számfelületű, kocka metszetei, iá 15 9. és 10. ábra hat számfelületű kockia metszete, ill. oldalnézete, a II. ábra a 9. ábrának olyan változata, hol a nehezéket felvevő mélyedések a kockia két éle közé esnek úgy, hogy páros 20 számú felület mellett is iá kocka nyugalmi helyzetében a dobást jelző felület mindig vízszintes. A 12. ábra a 4. ábrának olyan változata, , mely a 11. ábra szerinti kivitelnek felel 25 meg, azonban a nehezéket felvevő, ívelt mélyedésekkel, a 13. és 14. ábra a 12. ábrának megfelelő további változat kereszt- és hosszmetszete, közös tengellyel, több kocka ágyazására. A 30 15. ábra olyan kocka metszete, amelynek belsejében hangot keltő elemek vannak. Az 1—3. ábrabeli kockának két kerek (1) és (2) oldalfal közé beépített, három (3), 35 (4), (5) játszófelülete van; ezek sarkai nem érnek az (1) és (2) tárcsák széléig. A (3 — 5) faiakon belül egy hengeres (6) nehezék szabadon mozoghat. . A (7) asztallapon nyugvó kocka három felületén számok, 40. képek vagy a mindenkori játéknak megfelelően választott, egyéb jelek vannak. A 4—6. ábrák szerint két ugyancsak kerek (ü és (2) oldalfal között négy (8), (9), - (10), fii) játékfelület van. A nehezék két 45 (12), (13) golyó. Minthogy ennél, a kivitelnél a nyugalmi 'helyzetben egy-egy él kerül felülre, a számok vagy egyéb jelek mindig a (8-9), (9—10), (10-11) és (11-8) határos mezők fél felületére terjednek (6. 50 ábra). A (8—11) mezőket a (14) vonalak két egyenlő részre osztják, az élek viszont nincsenek megjelölve és nincsen elválasztó szerepük. A 7. és 8. ábra szerint öt (15), (16), 55 (17), (18), és (19) oldalfallal körülzárt térben poralakú (20) anyiag:(pl. finom homok) a nehezék. A 9. és 10. ábrán látható hat (21), (22), (23), (24), (25) és (26) felületű kocka nehezéke (27) folyadék. A számok a 6. ábrától eltérő elhelyezésűek. 60 . A 9. ábra szerinti kockánál a nehezéket befogadó -mélyedéseik eltolt elrendezésével elérhető, 'hogy a kocka nyugalmi helyzetében a mindenkori, felső (21) felület vízszintes legyen. Ali. ábra szerinti kivitelnél _ a 65 belső üreg a kocka külső alakjának felel meg, azonban a belső élek két-két külső él közé, középre esnek. Minden páros számú felülettel bíró kocka kialakítható ilymódon. így a 12. ábna 70 szerint (29), (30), {31) és (32) félkör alakú, belső mélyedések vannak. A (28) nehezék a kockia nyugalmi helyzetében a legalsó (31)-mélyedésbe kerül, miért's a mindenkori felső felület vízszintes helyzetű íesz. 75 A pontosan meghatározott helyzetű (29— 32) mélyedések mindenkor biztosítják <a kocka pontos alaphelyzetét. A 13. és 14. ábra szerint a (36) tengelyen (33), (34), (35) kocka van lazán 80 ágyazva. Hogy az egyes '(33—35) kockák egyimástói függetlenül szabadon foroghassanak, (37—40) távolságtartó tárcsák vannak közöttük. Különböző súlyú (41—43) nehezékekkel elérhető, hogy a nyugalmi 85 helyzetben biztosan ta'álomszerű, egymástól független kockafeJületkombmációk adódnak. Ezzel olyan kombinációs kockajátékok lehetségesek, amelyekben pl. 'az egyes (33—35) kockáknak játékszabály- 90 szerű, más-más jelentésük van. A (36) tengelyen ágyazott kockák száma tetszőleges lehet. A 15. ábra szerint a kocka belsejében hangviílaszerű (45) lemezek vannak, me- 95 lyek a kockia gördíílésekor a (46) nehezék hatására hangot adnak. A (45) elemek akkordra összehangolhatok. Továbbá külön, böző hosszúságúak is lehetnek úgy, hogy maguk alkotják a (46) nehezék meghatáro- 100 zott ágyait. Az új játékkocka tetszőleges anyagból és egy vagy több darabból készülhet. A nehezék is tetszőleges anyagú és alakú lehet,, csak az a lényeges, hogy a .kocka 105 belsejében szabadon mozoghasson. Az ábrákon feltüntetett példák tetszőlegesen bővíthetők és egymással kombinálhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Üreges játékkocka, három vagy több no játszó felülettel, amelyre az a jellemző, hogy két gördíthető, egymással párhuzamos, kerek tárcsa között, ezekre merőlegesen, elrendezett játszó-, pl. szárn-i