135197. lajstromszámú szabadalom • Hányadosmérő szerkezet repülőgép-sebességmérőkhöz
2 135191 ?. tói való függését a különböző magasságokhoz tartozó légnyomási és sűrűségi adatok évi iközépértékeinek rendelkezésre álló tapasztalati adataiból kaphatjuk meg. Ezt az 5 empirikus függvényt pontosan például úgy állíthatjuk elő, hogy a légnyomással arányos kitérésű aneroiddobozt alkalmazunk, egyben kissé részutosan állítva a (Hí) emelőt. JO A 2. és 3. ábrán látható, hogyan keletkezik a légtorlódásból származó nyomásnak és a levegő sűrűségének a hányadosa. A (H) emelőnek az (F) felület egy bizonyos löketénél bekövetkező szögelfordulása nyil-15 ván csak a (Z) csuszóelem megszabta (a) ill. (ai) hossztól függ. A 2. ábrán az emelőrendszer „zérus" lég'torlódási nyomásnak megfelelő helyzete látható. A (H) emelő ekkor párhuzamos az (F) felülettel, úgy-20 h°gy a légnyomás változásakor a (H) emelő helyzete nem változik, ami megfelel az előállítandó hánjyiadofe. „zér|us"-értékének. A 3. ábra ugyancsak- vázlatosan ugyanezeknek az alkatrészeknek a helyze-25 tét a légtorlódási nyomás és a levegő sűrűségének megváltozásakor mutatja. Ahogyan a légnyomás és a (Z) csuszóelem mozgása között a (Hí) emelő részutos beállításával kívánt összefüggés létesíthető, 30 ugyanúgy lehet az (F) felület löketét a légtorlódási nyomással arányossá tenni az (St—D) doboznak iá lineáristól kissé eltérő nyomás-út-karakterisztikája esetén, a (Ha) kar részutos beállításával. Ha a rendelke-35 zésre áll a nyomással pontosan arányos kitérésű légtorlódási doboz, akkor iá (Ha) emelőikar, valamint az (A2) tengely mellőzhető és iaz (F) csúszópálya 'közvetlenül az (St—D) dobozra erősíthető. 40 Egyébként a találmány szempontjából az egyes alkatrészeknek az 1. ábra szerinti térbeli helyzete sem minden részletében lényeges. Lehet »továbbá 'pl. a (H) emelőt és az (F) osúszópályát tetszőlegesen penge-45 élként, sík felületként, hengerként vagy hasonló módon kialakítani. Sík (F) és (IÍ) felületek esetén a (Z) csuszóelem kettős él helyett kettős csúcsként vagy pl. egyik oldalon csúcsként, a másikon pedig élként 50 vagy hasonló módon alakítható ki. Kettős él esetén nyilván fontos, hogy a (H) emelővel érintkező résznek kicsiny legyen a görbületi sugara, az (F) csúszófelülettel érintkező másik élnél viszont ez nem lénye-55 ges; ennek görbülefti sugara tetszőleges nagy lehet. Az éleket vagy csúcsokat és csúszófelületeket a három (F), (Z), (H) alkatrészen másképp is el lehet rendezni. Így a 4. ábra szerinti példán az (F) csúszófelület 60 helyett (Spj) csúcs van, a csúszófelület pedig ia (Z) elem lalsó oldalán van. A (Z) elem és a (H) emelő ugyancsak csúcson vagy Sp2 élen érintkezik. Az ábrázolt kivitelnek azonban az a hátránya a 2. és 3. ábra sze- 65 íintivel szemben, hogy a szükséges támasztónyomás folytán általában az (Sp,) és (Sp>2) csúcsok billentő nyomatékot fejtenek ki a (Z) csúszóelemre, ami kedvezőtlenül befolyásolja az átvitel pontosságát. 70 A rajz szerinti szerkezet egy (í1 ) (x) mérési hossznak egy másik (h) (y) hosszal való osztását adja (2. és 3. ábra). Az 1. ábránál feltételeztük, hogy az (fj) (x) = X íüggvény a légtorlódásból származó nyo- 75 más, az U (y) függvény pedig a levegő U sűrűsége az (y). légnyomástól való tapasztalati közepes függésében. A sebesség azonban a találmány szerint még pontosabban mérhető, ha két ismertetett hányadosmérői 80 kapcsolunk egymás után úgy, hogy az elsőnél az (fj) (x) függvény itt is az (x) légtorlódási nyomás, az i(Í2) (y) függvény viszont maga az (y) légnyomás. Az f\ = fi: b hányadost azután az (A) tengellyel kap- 85 csolt, vele párhuzamos (F') csúszófelület útján egy második ugyanilyen szerkezetre hagyjuk hatni, melynek csúszóeleme a levegő (F) abszolút hőmérsékletének (Í2) 1 (T) = Tp- reciprok értékével arányosan 90 ugyanúgy működtethető, amint azt előzőkben a légnyomásra vonatkozólag kifejtettük. Az abszolút hőimérsékletrnérő-esziköz valamely ismert távhőmérő, pl. folyadék terjeszkedésén alapuló rendszerű lehet. 95 Minden esetben a műszer egymáson csúszó alkatrészeinek enyhe felfekvését ismert módon feszítő rugóval, 'pl. a mutató tengelyén alkalmazott spirális rugóval érhetjük el. Az ismertetett mérőszerkezet a 100 mérési tartomány alsó szakaszán, ahol a mérendő energia igen csekély, gyakorlatilag súrlódásmentesen működik, ha gondoskodunk arról, hogy necsak a (H) emelő, hanem a (Z) csuszóelem is zérus nagyságú IQÖ torlasztó nyomásnál merőlegesen álljon az (F) csúszófelületnek e nyomástól függő mozgási irányára. Ez esetben a zérus-helyzetből kiindulva, először egyáltalán nincsen csúszás eme alkatrészek között, eltekintve 110 a (Z) csúszóelemnek a légnyomástól függő mozgásától, amelyhez viszont nagyobb energia áll rendelkezésre. A szerkezet egyébiránt nyilvánvalóan ugyanígy működik, ha az (F) csúszófelület 115
