135168. lajstromszámú szabadalom • Szer úsztatásos fajtázással való feltárásához

2. 135168. szükség és a koncentrátumban kapott kitermelés ekkor csupán 3.8%. A habképzés e mellett igen csekély és a habréteg nem állandó. A nyers) terpentinnek megfelelő hab-5 képző szerek előállítása végett való vegyi kezelése előnyösen abból állhat, hogy a terpentint részben kivonatoló eljárásnak vetjük alá. Ügy találtuk továbbá, hogy különösen elő-10 nyös habképző anyagokat állíthatunk elő, ha .a terpentint részben oxidálóan ható kezelésnek vetjük alá. Az ilyen termékekkel előállított hab rendkívül állandó. A találmány szerinti habképző szer alkalmazandó meny-15 nyisége lényegesen kisebb, mint az eddig ismert habképző szereké. A legkülönbözőbb eredetű terpentint előnyösen molekuláris oxigénnel vagy levegővel magasabb hőmérsékleten oxidáljuk. 20 A gázalakú oxigénnel való oxidálás különösen előnyösen megy végbe, ha gondoskodunk arról, hogy cs'ekély mennyiségű víz legyen jelen. Ekkor már oxidálás közben is bizonyos habképző hatást érünk el, mely 25 természetesen a gázalakú oxidálószer behatását a finom elosztás következtében elősegíti. 1 kg finn eredetű nyers szulfát-terpentinjlajba (fajsúlya: 0,865, alkoholtartalma 30 íerpineolra számítva 3,8%, észtertartalmh terpineolformiátrá számítva 0,2%) megfelelő edényben likacsos szűrőn át finoman elosztott oxigént vezettünk. A reakciós edényt 100 C° hőmérsékletű fűtőedénybe 35 nelyeztük. A kezelési időtartam 8 óra von. A kísérlet befejezte után az alábbi tulajdonságú olajat kaptuk: Fajsúly 0,9751 alkoholtartalom 24,5% 40 észtertartalom 7,7%. Ezt az olajat és a kiindulási anyagot habképző tulajdonságai tekintetében flolálási kísérletben vizsgáltuk. A kiindulási anyag jellemző száma 19 és a reakciós terméké 45 4 volt. Utóbbi tehát sokkal előnyösebbnek bizonyult, mint a kiindulási anyag. A jellemző szám a beadagolandó cseppek számát fejezi ki, úgyhogy tehát az oxigénnel kezelt olajból sokkal kevesebb kellett, mint 50 a nem kezelt olajból. Ezenkívül megjegyezzük még, hogy a nem kezelt olajnál a habképződés nem volt eléggé egyenletes, mimellett az oxidált termékkel a flotáMsi kísérletnél kifogástalan habképződést kap-5§ tunk. Oxigén helyett természetesen oly anyagokat is használhatunk, melyek oxigént adnak le, tehát ózont, hidrogénszuperoxidot, persókat és hasonló anyagokat. Az így kapott terpentint továbbá hidroiizálhatjuk vagy egyéb fent említett módon kezelhet- 60 jük. A nyers terpentinolajat megjavító és jó habképző anyagokat eredményező további vegyi kezelésmód abban van, hogy a terpentinolajokhoz reakcióképes, oxigéntar- 65 talmú vegyi csoportokat addicionálunk, tehát például terpentinolajat aldehidekkel különösen formaldehiddel hozunk' reakcióba. Ekkor célszerűen akként járunk el, hogy az összetevőket közönséges vagy magasabb 70 nyomáson, adott esetben katalizátorok alkalmazása mellett, együttesen hevítjük. Béldául 100 g nyers szulfát-terpentinolajat 22 g paraformaldehiddel1

, vagyis polimerizált formaldehiddel, 100 g jégecetben 25 75 óráig visszafolyató hűtő alatt hevítettünk. Az oldatot éterrel kivonatoltuk,' az étert vízzel és nátriumbikarbonáttal mostuk és szárítása után lepároltuk. Maradékként 148 g olajat kaptunk. Ezt az olajat káliluggal 80 elszappanosítottuk, az elszappanosított olajat éterben felvettük, lepároltuk és a maradékot frakcionáltuk. A 225—240 C° közötti frakció ugyanúgy mint a 240—270 C° közötti frakció flotálásnál különösen jó hab- 85 termelést mutatott. Ha a terpentinolajat formaldehiddel nyomás alatt reagáltatjuk, például alkalikus oldatban retortacsőben több óráig hevítjük, a flotáláshoz kiválóan alkalmas, 200 C° fö- 90 lőtt forró olajat állíthatunk elő. A találmány szerint alkalmazandó termékek előállítását példaként egyes terpentinolajfajtákkal kapcsolatban ismertettük. A találmány szerinti eljárás azonban nincs az 95 említett fajtákra korlátozva; mindenféle eredetű terpentinolajra érvényes, így a tűlevelű fákból nyert olajra is, mint a többi terpentinfajtáknál, például az erdei fenyőfaolajnál szulfát-terpentinnél vagy a nátron- ioo cellulóza előállításánál keletkező terpentinnél, melyeknek a flotációnál kifejtett hatását jelentősen megjavítjuk. •S Szabadalmi igénypontok: I. Eljárás szer készítésére usztatásos faj- 105 tázással való feltáráshoz, azzal jellemezve, hogy elsősorban oly terpentinolajat hasznákinik, melyeit ifia feltárásánál szulfátok, mint pl. nátriumszulfát vagy kénessavval nyerünk és amely valami- no lyen fizikai kezelésnek, mint például frakcionált desztillálásnak, kivonatolás-